2008. augusztus 17.Kristóf Zoltán
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Sziget 2008 - Maceo Parker: funky, jazz és napszemüveg

Tudta mindenki, hogy az idei Jazz színpad legnagyobb érdeklődéssel várt eseménye Maceo Parker nevéhez fűződik, de arra nem számítottam, hogy amikor lóhalálában megérkezem a sátorhoz, a bejáratnál áll a tömeg, és alig tudom magam bepréselni a színpad közelébe. Fotós kollégám is nekiveselkedik, hogy bejusson a korlátok mögé, hiszen már csak percek vannak hátra, és kezdődik a funky zene egyik mesterének koncertje.

Székeken álló, fiatal lányok, raszta hajú harmincas srácok, negyvenes, szemüveges férfiak: vegyes közönség várja Maceo Parker fellépését, aki kétségtelenül a funky zene egyik mentora és mestere. Megjelenik a színpadon egy szőke hajú nő, bekonferálja a zenekar tagjait, aztán elhangzik a Név, és megjelenik Parker napszemüvegben, szaxofonnal a kezében, hogy kezdetét vegye a funky-őrület, hatalmas jazzszólókkal megspékelve.

A fekete bőrű zenész egykor James Brown zenekarával járta a világot, aztán önálló formációját létrehozva, már saját néven gazdagította a funky és jazz ötvözetéből létrejött zenei világot. A szombat éjszakai koncerten mindenki szembesülhetett Parker szuggesztív egyéniségével, ahogy a szaxofonnal izgalmasabbnál izgalmasabb szólókba kezdett, miközben a megállíthatatlan "funky-vonat" kísérte játékát. A közönséget is megénekeltető zenészről hamar lekerült a napszemüveg, de az imidzs adta élmény nem foszlott szerteszét, ott maradt a koncert végéig, mint afféle láthatatlan védőangyal.

Mindenki átadta magát a lüktető ritmusnak, jó volt látni, hogy a funky zenébe épített jazz muzsika sok fiatalt magával ragad, tapsolnak egy-egy hosszabb-rövidebb szóló után, és minden hangszer virtuóz megnyilvánulásának örülnek. Forgolódok, kicsit úgy érzem magam, mint akit a hitetlenkedés kézen ragad, és vonszol ismeretlen tájak felé. Ha a funky és jazz fúziójára ennyi ember kíváncsi, azért nincs is akkor baj a zenei kultúrával, illetve kulturálatlansággal, kinek hogy tetszik, ki milyen aspektusból közelíti meg a kérdést.

Maceo Parker zseniálisan vezeti a közönséget a különböző dallamok világába, és az csak külön élvezetet nyújt számára - és persze a közönségnek is -, hogy a sátor dugig van, mindenki magába szippantja a funky ősi alapokhoz visszanyúló ütemét, és a hangulat átragad egyik emberről a másikra.

Mint minden zenei csemege, ez sem fekszi meg az ember gyomrát, hiszen általános nézet, hogy ami finom, az igaz, hogy hízlal, de az élvezeti értéke mindenek felett áll. Emberek vagyunk, kérem, és ez ellen nincs mit tenni. És nem is kell.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2017 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei