2007. november 7.Pohner Anikó
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Korda Sándor sorozat a Filmmúzeumon

Korda Sándor sorozat indult októbertől a Filmmúzeumon. A csatorna a filmmogul legsikeresebb alkotásaiból válogat, így a régi filmeket kedvelő nézőknek olyan klasszikusok nyújtanak önfeledt szórakozást, mint "A vörös Pimpernel", az "Eladó kísértet", vagy a november 7-én (azaz ma) 20.55-kor kezdődő "VIII. Henrik magánélete".

Korda Sándor, vagy ahogy a világ megismerte: Alexander Korda, a rendező, filmproducer és üzletember 1893. szeptember 16-án, Pusztatúrpásztón (mai Túrkevén) látta meg a napvilágot. Középiskolai tanulmányait követően újságíróként tevékenykedett: párizsi tudósítója volt a "Független Magyarország" című lapnak.
Már a francia fővárosban beleszeretett a filmezésbe, így onnan hazatérve, mint a nyugati filmkészítés kulisszáiba betekintést nyert és tájékozottságot szerzett esztéta, különböző lapoknak (például a "Mozgófénykép Híradónak") írt filmelméleti cikkeket, kritikákat. (Nemeskürthy István az "első filmkritika-palánták" szerzőjeként méltatta az akkortájt 18 éves Kordát.)
Amellett, hogy számos mozgóképpel foglalkozó újság munkájában vett részt, maga is alapított és szerkesztett lapokat (Pesti Mozi, A mozi, Mozihét).

Egy filmes karrier kezdete

A Projectograph vállalat megbízásának köszönhetően került még közelebb a filmezéshez - dramaturgiai munkákra kérték fel: külföldi filmeket látott el magyar felirattal.
1914-ben forgatta rendezőként első filmjét, "A becsapott újságíró"-t.
1917-ben már a Corvin Filmgyár művészeti vezetője, cégvezetője lett. 1919-ben direktóriumi tagként részt vett a Tanácsköztársaság filmátszervező munkájában. A kommün bukását követően viszont - 25 film megalkotása után - menekülnie kellett az országból. (Életművének ebből a korszakából sajnos csak egyetlen filmje, az "Aranyember" maradt fenn megtekinthető állapotban.)
Első felesége, a színésznő Korda Mária segítségével jutott ki Bécsbe.

A rendező

Az osztrák fővárosban született meg első, igazán nagy sikert hozó filmje, melynek elkészítése érdekében Korda Bécsbe hozatta Bíró Lajos dramaturgot. A Mark Twain klasszikusából készített "Koldus és királyfi" pénzügyi hátterét Szasha Kolowrat-Krokovski, egy filmkedvelő, jómódú gróf támogatásával teremtették elő, akivel Korda közös vállalkozásba kezdett.
Bécsben forgatta többek között még a biblikus témájú "Sámson és Delila"-t, a "Szodoma és Gomora"-t, a korai Titanic-történetnek is felfogható "Elsüllyedt világ"-ot, és a "Madame Dubarry"-t.

Berlini és hollywood-i "tanulmányutak" után, 1931-ben Korda és Bíró Lajos Londonban próbált szerencsét. 1932-ben Korda Sándor testvéreivel, a rendező Zoltánnal és festő, látványtervező Vincével megalapította a London Films Stúdiót.

Korda Sándornak és Bíró Lajosnak közös filmjük a "The Private life of Henry VIII", "VIII. Henrik magánélete" hozott világsikert. A híres-hírhedt történelmi alakot görbe tükrön keresztül, emberi gyengeségeinek eltúlzásával kacagtatóan groteksznek láttató alkotás az 1933-as, Egyesült Államok-beli bemutatóját követően minden addigi kasszasikert megdöntve aratta sikerét.
A feleségeit oly lankadatlan elszántsággal "fogyasztó" király megformálásáért Charles Laughton Oscar-díjat kapott.


Ezután újabb hírhedt, legendás alak magánéletéről készített romantikus vígjátékot 1934-ben, "Private life of Don Juan", "Don Juan magánélete" címmel, a legendás hódító szerepében Douglas Fairbanks-szel.

Új hazája iránt érzett hálájától és lojalitásától vezérelve, ugyancsak rendezőként alkotta "The Lion has Wings" "Az oroszlánnak szárnya van" című filmet, mely a brit légierőt dicsőítve hívta fel a világ figyelmét a tényleges német veszélyre.
A mű kedvező amerikai fogadtatását követően Churchill Kordát kérte fel az Egyesült Államokban a brit háborús álláspontot világosan láttató művek készítésére, valamint filmes vállalkozásainak egyben fedőszervül is szolgáló működésére az angol titkosszolgálatok számára.

Korda a "megbizatásnak" eleget téve, az Egyesült Államokban Laurence Olivier és Vivien Leigh főszereplésével leforgatta a Nelson admirálisról szóló, "That Hamilton woman", "Lady Hamilton" (1942) című művet, mely Napóleon egykori világuralmi törekvéseivel kívánt rámutatni az újabb őrült hódító, Hitler veszélyére, s a megsemmisítése iránti összefogás szükségességére.
A sokadik zajos elismerést hozó film még a Szovjetunióba is eljutott (Churchill maga vitte személyesen Moszkvába) Korda Sándort pedig - ugyancsak Churchill közbenjárásával - lovaggá ütötték.

A producer

Korda Sándor produceri képességeiről is jó néhány nagyszerű film tanúskodik. A teljesség igénye nélkül néhány:
Az 1935-ös, René Clair rendezte "The ghost goes west", "Eladó kísértet" című vígjáték, melyben egy gazdag amerikai család megvásárol egy skót kastélyt, s azt lebontva, hajón Amerikába szállítva, birtokukon felállítják. A problémát csak az épülettel együtt elszállított kísértetet jelentik.

A szintén 1935-ben készült "The scarlet Pimpernel", "A Vörös Pimpernel" , Harold Young rendezésében, a francia nemeseket a guillotin alól mentő angol hős története, egy magyar származású világsztárral, Steiner Lászlóval, vagyis Leslie Howard-dal a főszerepben.

A "The thief of Bagdad", "A bagdadi tolvaj" (1940) meséje Ludwig Berger, Michael Powell és Tim Whelan rendezésében, csodálatos díszleteiért - melyet Korda Vince tervezett - és akkoriban egyedülálló trükkfelvételeiért kapott Oscar-díjat.

Kipling halhatatlan meséjéből született a "The jungle book", "A dzsungel könyve" (1942), melyet bátyja, Korda Zoltán rendezett. A csodálatos díszletek közt, teljes egészében műteremben felvett, Rózsa Miklós zenéjével kísért film négy Oscar-jelölést kapott.

Az 1959-ben elhunyt Korda Sándor életének közel negyven esztendejét töltötte a mozgókép szolgálatában. Ezen idő alatt mintegy 160 film megszületésénél bábáskodott - producerként, gyártásvezetőként vagy épp rendezőként. Életműve felölelte a mozgókép művészet fejlődését: a némafilmektől egészen a színes szuperprodukciók megalkotásáig.

Az angol filmgyártás területén végzett kiemelkedő munkája elismeréseként a Brit Filmakadémia 1992-ben róla nevezte el a legkiemelkedőbb brit filmnek járó díjat (Alexander Korda Award), hazánkban pedig életműve előtti tisztelgésként a hatalmas beruházással megvalósított, legmodernebb technikával felszerelt etyeki filmstúdió viseli a nevét.

A Korda-sorozat darabjai a Filmmúzeumon:
- A vörös Pimpernel
- Eladó kísértet
- VIII. Henrik magánélete
- A bagdadi tolvaj
- Don Juan magánélete

A filmek vasárnap este 8-kor kezdődnek (november 18-án az utolsó), ismétlésük szerdánként.
(Aki elszalasztaná a bemutatókat, kövesse figyelemmel a csatorna műsorát, mert többször is felbukkannak még eme remek alkotások.)

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2017 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei