2008. március 3.Horváth Krisztina
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Nem vénnek való vidék: Arról, mi volt, mi van, s mi még lehet

Egy, "csak úgy" talált táska pénz eltulajdonításából a történelem során még sosem származott semmi, de semmi jó. Ezúttal sem. Persze ez, bármennyire is furcsán hangzik, igazából nem számít, még akkor sem, ha az események elindítója tényleg az a táska. A Nem vénnek való vidék azonban valami egészen másról szól. Arról, hogyan váltja fel az új a régit, hogy hová vezetnek az emberi döntések, hogy a kegyetlenség milyen fokáig lehet eljutni.

És elhihetik nekem, elég messzire mennek...

Furcsa kettősség van bennem a filmmel kapcsolatban. Bár értem a messzire mutató szellemiségét, és némely karakter valóban odanyom a székhez, mikor vége lett, mégis valamiféle furcsa hiányérzet maradt a nyomán. Lehet, hogy az a baj: kész válaszokat vártam, amik valójában nem léteznek. Lehet, hogy túl mély ez a tenger ahhoz, hogy az ember az első alámerülés után lelásson a fenekéig.

A Coen fivérek, akik már eddig is számos remekművel örvendeztették meg a nagyérdeműt (mint a Fargo vagy Az ember, aki ott sem volt), ezúttal is valami olyat alkottak, amiről még soká fognak beszélni, és cikkezni. A nyolc Oscarra jelölt film végül négy aranyszobrocskát el is hozott: megnyerte a legjobb film, a legjobb adaptált forgatókönyv, a legjobb rendezés, és a legjobb férfi mellékszereplő díját. A Pulitzer-díjas író, Cormac McCarthy regénye alapján született meg ez a film, mely sokkal több annál, mint aminek elsőre látszik.

Hallottunk már olyat, hogy a főszereplő valójában alig lép a színre? Pedig itt ez történik: Bell seriff (Tommy Lee Jones - A szökevény, JFK - Nyitott dosszié, Men in Black, Született gyilkosok, stb.), egy tipikus "régi ember", aki keseregve veszi tudomásul a világot, amely körülveszi, amely ellen hiába küzd, mert már minden kiveszett belőle, amit ő valaha követendő értéknek tartott. Ez a változás áll egyfelől a film középpontjában - az elkerülhetetlen változás, mely által a világ egyre rosszabb és rosszabb lesz, a törvény lassan elveszíti erejét, és képtelen szembe szállni a gonosszal. A jót lenyomja a rossz, két vállra fekteti, és Bellnek nincs más lehetősége, mint hogy kihátráljon az egészből, hogy feladja mindazt, amiért eddig élt. Erről szól (a háttérben) a Nem vénnek való vidék.

Másfelől azonban arról is (ez lesz az előtér), hogy döntéseink mennyire befolyásolják sorsunk alakulását. Llewelyn Moss (Josh Brolin - Kincsvadászok, Amerikai gengszter, Grindhouse: Terrorbolygó) egy vietnami veterán, aki nem bír ellenállni a rengeteg pénz csábításának, és békés, becsületes életét ezzel kilátástalan menekülésre cseréli. Komolyan hiszi, hogy az a pénz megváltoztathatja életét, és valóban meg is változtatja - csak éppen nem úgy, ahogyan azt ő gondolta. Az egyedi hangú vadnyugati idillből belecsöppen az erőszak legkíméletlenebb mélységeibe, és az utolsó pillanatig küzd az álmaiért.

Az őt üldöző pszichopata bérgyilkos, Anton Chigurh (Javier Bardem - Mielőtt leszáll az éj, A belső tenger, Szerelem a kolera idején) a film legütősebb, legszélsőségesebb, és leghátborzongatóbb karaktere. Egy olyan figura, aki végtelen természetességgel végez ki ártatlan embereket, rezignált nyugalommal teszi a dolgát, szinte képtelenség kihozni a sodrából, egyszer sem emeli fel a hangját.
Azt hiszem, senki sem vitathatja el Bardemtől azt az Oscar-t, hiszen alakítása olyan hiteles, olyan egyedi és félelmetes, amilyet már régen láttam. Könyörtelensége páratlan, az őt körüllengő misztikum a hatalmába keríti az embert, és nem ereszti. Hiszen valaki, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről, az minimum ijesztő, de mehetnénk ennél sokkal tovább is. De nem megyünk, mert Javier Bardem alakítását látni kell, saját szemmel. Többször.

Szót kell ejtenünk a mozi különös címéről is, mely elsősorban a háttérben (azaz Bell seriffben) zajló konfliktusokhoz kapcsolható, s amelynek komoly irodalmi előzményei vannak: a cím ugyanis (angol eredetiben: No Country for Old Men) William Butler Yeats, Nobel-díjas író "Hajózás Bizáncba" című versének első sora. Ha pedig tovább olvassuk a művet, az is kiderül, hogy szellemisége is igen közel áll a film mondanivalójához:

"Vénnek nem jó e táj. Az ifjak itt
egymás nyakán, a fán a madarak
-- halandó népség -- zengik dalaik,
lazacos zúgók, angolnás tavak,
(…)
Egy éltes ember szánandó dolog,
boton rongyos kabát csupán, hacsak
nem esd a lélek, énekel s zokog
halottasingben is rongyainak"

(Rónay György fordítása)


Ezekből a sorokból nyilvánvalóan kiviláglik, hogy a Coen testvérek miért választották ezt a címet. A régi és új világ ütközésének pontján áll a seriff, csóválja a fejét, és végül úgy dönt, inkább teret enged az "ifjaknak". Nagy kérdés, hogy helyes döntést hoz-e, és hogy mi mindent indít el ez. (De ezt már csak a fejünkben játszhatjuk le, a mozi nem beszél róla.)

A film döbbenetes erőssége a csendben rejlik. A csendben, mely uralja az egész történetet, mely birtokba veszi, és elnyeli az eseményeket. A Nem vénnek való vidékben ugyanis egyáltalán nincsen zene. Nincs az a dallam, ami érzékeltetni tudná a változást, az erőszak terjedését, a világ a maga némaságában áll, és várja, hogy beteljesedjen, ami elkerülhetetlen. Nem is hinné az ember, milyen feszültségteremtő ereje van ennek - azzal, hogy nincs, többet árul el, mint ha volna.

Összességében van tehát egy seriffünk, aki saját harcát vívja múlt és jelen határán, egy jó és rossz között egyensúlyozó cowboy, aki döntései nyomán kárhozik el, és egy hidegvérű, őrült gyilkosunk, akinek egy kiskanálnyi humorérzéke sincsen. Három élet, három különböző lehetőség, három embertípus, akik az egész világot reprezentálják. De akkor miről is szól valójában a Nem vénnek való vidék? Erre ismét Yeats válaszol, versének utolsó sorával:"Arról, mi volt, mi van, s mi még lehet."


Kapcsolódó cikkünk:
Oscar-díj 2008 - a legnagyobb nyertes a Nem vénnek való vidék

*

Eredeti cím: No Country for Old Men
A forgatókönyvet írta és rendezte: Ethan és Joel Coen
A film Cormac McCarthy azonos című regénye alapján készült.
Műfaj: thriller
Hossza: 122 perc
Vágó: Ethan és Joel Coen
Operatőr: Roger Deakins
Főbb szerepekben: Tommy Lee Jones, Javier Bardem, Josh Brolin, Woody Harrelson
Gyártó: Paramount, 2007
Forgalmazza: UIP Duna
Országos bemutató: 2008. március 6.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2017 utáni évszámot (spam védelem)

nem
regisztrált
deep 2008-11-18 10:52:19
Ha érdekel még valakit, akkor kritika olvasható a filmről és könyvről is itt:
http://www.scriptorium.eoldal.hu/cikkek/ konyvjelzo/a-vereseg

Csatlakozott:

2008-01-17

Írt kommentek:

17 db

zsike 2008-03-10 10:59:27
A tv-ben volt bemutató a filmből. Aki szereti a "gyilkosos, hajszás, brutális" képeket, annak feltétlenül meg kell néznie ezt a filmet, ha van rá lehetősége. Én ugyan nem vagyok híve a fenti jelzőkkel ellátott filmeknek, mégis nagyon-nagyon meg
szeretném nézni. /Főleg Tommy Lee Jones miatt/
Csak gratulálni tudok a cikk írójának , mindent elmondott, amit tudni kell erről a nagyszerű filmről.

Csatlakozott:

2008-02-28

Írt kommentek:

2 db

Kenessei Orsolya 2008-03-04 20:56:05
Remek cikk, dióhéjban elmond minden fontosat, amit erről a nagyszerű filmről tudni kell.

Csatlakozott:

2008-01-17

Írt kommentek:

20 db

Francis W. Scott 2008-03-03 14:52:19
Na ezt kötelező lesz megnézni, már a trailer is hátborzongató!:)
Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei