2008. április 4.Horváth Krisztina
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Titanic Filmfesztivál - Börtönvonat Yumába

A vadnyugat régi, ráncos, napégette arcát fordítja ismét felénk: postakocsirablás, tűzpárbajok, kies tájak és erős karakterek várják a Börtönvonat Yumába nézőit. A jó, aki majdnem rossz, és a rossz, aki majdnem jó, halálos csatát vív, de közben valami más is történik. Valami, amitől ez a film több, mint egy huszadrangú western.

Van úgy, hogy bár két embert ugyanabból az anyagból gyúrtak, egyikükben a jó, a másikban pedig a rossz kerekedik felül. Ez volt az érzésem szinte az első pillanattól kezdve, a Börtönvonat Yumába című film két főszereplője kapcsán. Dan Evans (Christian Bale) egy féllábú farmer, aki családja védelmében bármire képes, őszinte és egyenes, és hogy adósságait kifizesse, elszegődik kísérőnek a hírhedt bandita mellé. Na nem úgy mellé, hanem inkább mögé, egy tisztességes méretű puska csövét nyomva a hátának. Ben Wade (Russell Crowe) erkölcstelen tolvaj, aki szemrebbenés nélkül gyilkol, nem számít az sem, hogy a lepuffantott illető éppen saját bandájának tagja-e. Igen, az ő hátában van az a bizonyos puska. A hétpróbás bűnözőt a női nem rántja a bukásba, egy hölgyemény miatt fogják el ugyanis, és egy kis csapat kíséri a vasútállomásra, hogy feltegyék a 3 óra 10-es vonatra, ami a yumai börtönbe szállítja. A feladat nem éppen egy könnyű, hiszen a nyomukban van Wade bandája, hogy megszabadítsa a főnököt.

Russell Crowe fekete kalapban hunyorog, és rettentően jól áll neki. Mesterien alakítja a rosszfiút, egy bajom van vele, - ugyanaz egyébként, ami a Frank Lucas-t alakító Denzel Washingtonnal az Amerikai gengszterben - hogy nem bírtam utálni. Volt benne valami, talán a rajzai, az életfelfogása, nem tudom, valami, ami miatt egyszerűen képtelen voltam rá, hogy befektessem a csúnyagonosz, nem szeretjük-skatulyába.

Christian Bale Dan-je közel sem olyan egyszerű karakter, mint amilyennek elsőre látszik. Küzd önmagával, hogy megfelelhessen a fiának, aki őszintén szólva nem tartja túl sokra, harcol, hogy megteremthesse azokat a feltételeket, melyeket családja megérdemelne.

A kettejük közötti csata, amit korábban említettem, inkább pszichológiai jellegű. Két egymáshoz nagyon hasonló, ám mégis a végletekig különböző ember találkozása ez, melyből legnagyobb győztesként a néző kerülhet ki - a párbeszédek amilyen rövidek, olyan erősek, és olykor még egy kis fanyar humor-lenyomatot is elcsíphet, aki szemfüles. A két főszereplő kapcsolata rettenetesen izgalmas, sok morális kérdést vet fel, melyek olykor megválaszolatlanul maradnak. Ez kicsit baj is, hiszen olykor kérdőjelek maradnak bennünk, másfelől viszont hasznos, ha az ember szeret eljátszadozni a lehetőségekkel.

A mellékszereplők sorában is akad, aki feltétlenül említésre méltó. A Wade jobbkezét alakító Ben Foster egy tökéletesen hidegvérű, és a végletekig hűséges banditát formál meg, akinek a tekintetéből azt olvassa ki az ember: jobb, ha nem kerülsz az utamba. Teszi amit kell, olykor egy robotra hasonlít, érzelemmentesen kezel mindent és mindenkit. A felnőttkorba átlépő William (Logan Lerman), Dan fia, bár hordoz bizonyos feminin vonásokat, igyekszik keménynek látszani, de mindeközben csak egy lázadó, elégedetlen gyerek.
Anélkül, hogy bármit elárulnánk a film igencsak különösnek nevezhető végkifejletéről, pár szót ejtenünk kell róla, hiszen ez az egyik legsarkalatosabb pontja a Börtönvonat Yumába feszült történetének. Wade tette elsőre megmagyarázhatatlannak tűnik, és persze ezúttal sem állnak rendelkezésünkre kész válaszok. Én azt mondom, a fordulat, bár szokatlan, ad egyfajta többletet a filmnek, mellyel túllép a klisészerű westerneken (még akkor is, ha bizonyos jeleneteknél itt is rezgett a léc, már ami a jól bejáratott dolgokat illeti).

James Mangold lebilincselő mozija egyébként remake, eredetije egy fekete-fehér, 1957-es Delmer Daves film (magyar címe: Ben Wade és a farmer), melynek főszerepében Glenn Fordot és Van Helfint láthatta a nagyérdemű. (Sőt, ha tovább kutakodunk a múltban, az is kiderül, hogy azt a filmet pedig Elmore Leonard novellája ihlette, így adaptációról beszélhetünk, ráadásul másodikról.)

A film határozottan pozitív lenyomatot hagy az emberben, s bár a magyar mozikba valamilyen rejtélyes oknál fogva nem kerül, a Titanic Filmfesztivál alatt megtekinthető. Mindenkinek ajánlott, aki szeret gondolkodni az emberi kapcsolatokon és konfliktusokon, aki kedveli a moralizálást; western-rajongóknak pedig egyenesen kötelező.

*


Rendező: James Mangold
Forgatókönyvíró: Halsted Welles, Michael Brandt
Operatőr: Phedon Papamichael
Zene: Marco Beltrami
Vágó: Michael McCusker
Főbb szerepekben: Russell Crowe, Christian Bale, Logan Lerman, Dallas Roberts, Ben Foster, Peter Fonda
Műfaj: western
Hossz: 117 perc
Gyártás éve: 2007

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2017 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei