2009. október 15.Kőnig Mariann
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

A grófnő - Báthory Erzsébet, akinek vér tapad a nevéhez

Báthory Erzsébet, a véreskezű grófnő számos film készítőjét ihlette már meg. A Báthory család és a magyar nagyasszonyok egyik leghírhedtebb alakja 395 éve halt meg, legendája azonban fennmaradt. Kivéreztetés, fiatal lányok meggyilkolása és szó szerinti vérfürdő - azt, hogy ezek valójában megtörténtek-e, nem tudhatjuk, de a Julie Delpy által rendezett film határozott elképzeléssel készült.

Báthory Erzsébet legendája évszázadok óta él az emberek fejében. Véreskezű szörnyeteg, könyörtelen tömeggyilkos, sajnálatraméltó őrült vagy áldozat volt? A tény az, hogy Báthory Erzsébet nevét korában számos rejtélyes gyilkossággal hozták kapcsolatba. Egyértelmű bizonyítékot soha nem találtak ellene, mégis elítélték. Nádasdy Ferenc özvegyének története nem teljes, és pont a hiányok teszik alkalmassá arra, hogy különböző filmes adaptációk készüljenek belőle. Sokan gondolhatnák, hogy ma, amikor lépten-nyomon vér folyik a filmvászonról, nem biztos, hogy megállja a helyét egy 395 éve elhunyt nő története. De ha hozzátesszük, hogy Báthory Erzsébet volt az első szadista asszony, aki kizárólag fiatal, szűz lányok kivéreztetésétől, kínzásától és a vérükben való megfürdéstől érezte jól magát, már nem is tűnik elcsépeltnek a téma.

Julie Delpy ötlete alapján egy igazán jó film is készülhetett volna: a történelmi feljegyzésekből ismert Báthory Erzsébet-történetet lényegesen nem változtatta meg, ami történelmi hűséget eredményezhetett volna, ha kizárólag történelmi filmről lenne szó. Ezt azonban a legnagyobb jóindulattal sem lehet elmondani az erőteljes szerelmi szállal ellátott kosztümös történelmi drámáról, A grófnőről. Korhű kosztümök, hajviselet, bútorok, kastély, levélpapír és a királyi pecsét sem tudja felülírni azt, hogy Erzsébet (Julie Delpy) a filmben Erzébetként ír alá egy levelet. Magyar szemmel kifejezetten érdekes a jelenet: nem lehetne látni, hogy mit ír a grófnő, ha a kamera nem közelítene rá az aláírásra. Ha a film témája kapcsán nem is jutott eszébe a nézőnek, hogy miért nem magyar alkotás került a moziba hasonló címmel, ez a jelenet egyértelmű megállapításra kényszerít: magyar alkotás esetén ilyen hiba biztosan nem fordult volna elő.

Nem elvetendő az a gondolat sem, hogy a film határozott álláspontot foglaljon amellett, mitől vált Erzsébet vérengző grófnővé. A terv jó lett volna, csak a kivitelezéssel vannak problémák. Számos elmélet létezik arról, hogy mi Erzsébet őrületének oka. Vannak, akik szerint az egész legenda csupán a hatalomra törő, földbirtokot megszerezni kívánó Thurzó György(William Hurt) kitalációja. Mások úgy vélik, Erzsébet a génjeiben hordozta az elmebajt. A Báthory család hírhedt volt erkölcstelenségéről, a jó modor és jóindulat hiányáról, valamint sajátos szexuális devianciájáról.

Vannak, akik cáfolják azokat a vádakat, amelyek alapján Erzsébetet elítélték, mondván, hogy ilyen szörnyűséget senki nem képes elkövetni, főleg nem egy családanya. A grófnő is álláspontot foglal ebben a kérdésben: Báthory Erzsébet nem egyik napról a másikra őrült meg, számos előjele volt annak, hogy a végeredmény vérfürdő lesz. Fontos tényezőként tünteti fel neveltetését, apja halálát, anyja szigorát, kényszerházasságát Nádasdy Ferenccel (Jack O. Berglund) , és ami a legnagyobb hangsúlyt kapja, az a Thurzó Istvánnal (Daniel Brühl) való szerelmi viszonya.

Mikortól nevezhető egy szerelmes asszony őrültnek? Hiszen a koplalás, könnyek, harag, agresszió, düh, csalódottság és bosszúvágy minden kiábrándult, szerelmét elvesztő nőt jellemez. De van egy határ, amit Báthory Erzsébet átlépett. A fiatal szüzek kínzása, vérük összegyűjtése már nem a szerelmes, csalódott asszony tette, hanem egy a rútságtól, magától és a valóságtól félő nő kegyetlensége. A különböző feljegyzésekből lehet tudni, hogy a korban nem volt ritka a szolgálók kivégzése, ami miatt a gazdákat senki nem vonta felelősségre. Az is mindennapinak számított, ha egy nemes ember vagy asszony szeretőt tartott magának, akivel nem mindennapi szexuális kapcsolatot folytatott. Mivel Báthory Erzsébet történetének vége számos forrásból eljuthatott már a moziba készülő nézőkhöz, nem számít újdonságnak, hogy a grófnőt elítélték, de nem bíróságon. Ez az a mozzanat, ami sokak számára egyértelművé teszi, hogy Báthory Erzsébet olyan politikai összeesküvés áldozata lett, melyet Thurzó György hosszú ideig készített elő.

Julie Delpy túl sokat vállalt magára: rendező, forgatókönyvíró, zeneszerző és főszereplő volt egyszerre egy olyan témájú filmben, amit egyedül nem bírt el a vállán. Szerelem, dráma, történelem, erotika és vérengzés csapnak össze A grófnőben, ami feszültségkeltésnek jó, de nincs, ami levezesse a felgyülemlett indulatokat. Az eddigi Báthory Erzsébetről szóló filmek közül A grófnő szól leginkább Báthory Erzsébetről, de ez még mindig nem az igazi. Amíg nem érkezik egy újabb feldolgozás, érje be mindenki A grófnővel, Julie Delpy Báthory Erzébetével.

***


A grófnő (The Countess, 2009)
Szereplők: Julie Delpy (Báthory Erzsébet), Daniel Brühl (Thurzó István), William Hurt (Thurzó György), Anamaria Marinca (Darvulia Anna), Jack O. Berglund (Nádasdy Ferenc)
Rendező: Julie Delpy
Forgatókönyvíró: Julie Delpy
Zeneszerző: Julie Delpy
Producer: Matthew E. Chausse
Operatőr: Martin Ruhe
Forgalmazza: Best Hollywood
Hossz: 98 perc
Bemutató: 2009. október 15.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2014 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei