2012. június 4.Frei Gabriella
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Cosmopolis - Robert Pattinson fodrászhoz megy

New York városképéhez elengedhetetlenül hozzátartoznak a hosszú, fehér limuzinok, melyek utasainak kilétét az egyszerű halandó csak találgathatja. David Cronenberg legújabb rendezése, a Cosmopolis kiváltságos helyzetbe hozza a nézőket, akik ezúttal a jármű belsejéből tekinthetnek kifelé, miközben Robert Pattinson mindenki mellett elbeszél.

A Cosmopolis alapját képező azonos című regény hazánkban a film premierjével egyszerre jelent meg. Don Delillo írását 2003-ban adták ki az Egyesült Államokban, elsőre azonban még nem aratott átütő sikert, mivel az általa ábrázolt világ még nem köszöntött be. Napjainkban azonban már aktualitást nyert Eric Packer bizarr napjának története, ezért elérkezett az adaptáció ideje is. A rendezést a kanadai David Cronenberg vállalta, aki olyan nagy hatású mozikkal gazdagította a filmtörténelmet, mint a Meztelen ebéd, Pillangó úrfi, vagy a Karambol.

Eric Packer (Robert Pattinson) fiatal milliomos, az antipatikus amerikai yuppie megtestesítője. Önelégült tekintete mögé akár egy Patrick Batemant is odaképzelhetnénk, akinek célja a videókazetták visszavitele helyett a - látszólag kifogástalan - frizurájának megigazíttatása. Ő ugyan nem megy át éjjelenként sorozatgyilkosba, de talán még annál is félelmetesebb, hiszen a kapitalizmus mindenkit kísértő szellemét szolgálja. Személyében megismerhetjük azon rejtélyes nagykutyák egyikét, akik csendben mozgatják a szálakat a háttérből, miközben a világgazdaság összeomlik. Eric abból él, hogy előre lát sok mindent, árfolyamokat manipulál, a Wall Street-en nyilván istenként tekintenek rá. Múltja ködös, nem derül ki, hogyan jutott ilyen magasra, de nem is számít. Uralkodik, birtokol, irányít, miközben mintha alternatív módon fogná fel a körülötte lévő valóságot.

Eric szeretne eljutni a fodrászához, de célja elérésében az elnök érkezése, egy neves rapper díszes temetési menete és a demonstráló pórnép is akadályozza. Valaki ráadásul vadászik rá, ezért biztonsági embere szívesebben venné, ha lemondana a hajvágásról, a férfi azonban hajthatatlan. A városon keresztül vezető útja során rengeteg emberrel találkozik, akiket sokszor a semmiből előtűnő filozófiai felvetéseivel bombáz. Hová tűnnek a limuzinok éjjel? - elmélkedik Holden Caulfield Central Park kacsáival kapcsolatos töprengését idézve.

Az ifjú világurának felesége is van, Elise (Sarah Gadon), akinek tekintete és monoton beszéde nagy mennyiségű elfogyasztott nyugtatóról árulkodik, és aki nem hajlandó lefeküdni az urával, ellenben mindig megérzi, és szóvá teszi ha más így cselekszik. A pár étkezdékben folytatott, abszurd egymás mellett elbeszéléseinek tárgya kettejük üres kapcsolata, amely feltűnően nem halad semerre. Sarah Gadon komikusan elvont alakítása szerez néhány vidám percet, a házasok társalgása azonban egy idő után nehézkessé válik, ahogy maga a film is. Cronenberg ugyan megörvendezteti rajongóit néhány meghökkentő jelenettel, melyek leginkább a bizarr szexualitás körül forognak, és helyenként a fenyegetettség légkörét is korábbi munkáihoz méltóan ábrázolja, a Cosmopolis mégis vontatott lett kissé, talán a regényhez való túlzott ragaszkodás miatt.

Eric limuzinjában több remek színész is megfordul, de beszélgetéseik többször is unalomba fulladnak, rövid idő elteltével már nehéz lesz felidéznünk, mi volt Juliette Binoche, vagy Samantha Morton szerepe. A vásznon folyamatosan jelenlévő Robert Pattinson azonban emlékezetes marad, főként mert sugározza magából azt az ellenszenvet és hidegséget, ami a figurát élteti. Nem lepődünk meg azon, hogy megvásárolna, és hazavinne egy kápolnát, prosztatavizsgálat közben üzleti tárgyalást folytat, és nem zökkenti ki az sem, ha tüntetők ugrálnak a kocsiján. Pattinson meggyőzően mutatja be Eric fokozatos összeomlását, és a halálfélelmet is, ami lassan felváltja a magabiztosságot.

A Cosmopolis csúcspontjai azok a pillanatok, amelyekben megcsillan Cronenberg érzéke a szürrealizmushoz, és a bizarrhoz, a mozi mottójához illő hatalmas patkányfigurákkal és a szokatlan erotikával. A sokatmondónak szánt - a könyvet szó szerint követő - dialógusok azonban nem mindig érik el a céljukat, a nehezen emészthető szövegek lelohasztják a figyelmet. A végső összecsapás a kapitalizmus tipikus áldozatával, a Paul Giamatti által hitelesen megformált kisemberrel ennek következtében már erősen fáradt állapotban éri a nézőt.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2020 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei