2013. március 7.Frei Gabriella
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

40 és annyi - Komikus jelenetek egy házasságból

Negyvenévesen tényleg csak egyet kell már pislognunk, hogy elérjük a kilencvenet? Ha igen, mennyire változtatja meg az életünket ennek felismerése? Bizonyos kor után már normális, ha kedvesünk könnyű, fájdalommentes haláláról fantáziálunk? Judd Apatow friss rendezése megnyugtató válaszokat sejtet.

Pete (Paul Rudd) és Debbie (Leslie Mann) öt évvel ezelőtt a Felkoppintva mellékszerepeiben éltek át kisebb kapcsolati válságot, a 40 és annyi című új vígjáték pedig erre tesz rá egy lapáttal. A kerek születésnapot szinte egyszerre ünneplő pár tagjai a civakodó gyerekek, a pénzügyek és a problémás apósok mellett azzal is kénytelenek szembenézni, hogy folyamatosan egymás idegeire mennek. Az egészséges életmód, pozitív gondolkodás és egy romantikus hétvége ideig-óráig a megoldás látszatát kelti, a java azonban még hátra van.

A hétköznapi szituációkat a 40 és annyi színesen, a felnőttesen visszafogott altesti poénokat sem mellőzve ábrázolja. A házasok minden pillanatát áthatja az érettség és a még mindig élő fiatalság kettőssége, ami - főként az egyszerű igazságokat szellemesen összefoglaló párbeszédeknek köszönhetően - sajátos hangulatot teremt. Ez teszi több generáció számára átélhetővé a - talán nem is létező - fordulóponttal folytatott komikus küzdelmet, ami elég tartalommal tölti meg a filmet ahhoz, hogy a túl sok mellékszereplő inkább terhet jelentsen, mint hozzátegyen.

Bizonyos karakterek hiányát valószínűleg észre sem venné a néző, különös tekintettel Megan Fox és Charlyne Yi feleslegesen bezsúfolt párosára. Helyettük bizonyára sokan látták volna szívesebben a Felkoppintva Seth Rogen és Katherine Heigl által megformált főhőseit, ők azonban nem tértek vissza, ellentétben a kevés vizet zavaró Jason Segellel. A Melissa McCarthy figurájával kialakuló konfliktus azonban inkább a mozi jó tulajdonságait erősíti, nevettető ízelítőt adva a gyerekeiket védő szülők kis játszmáiból. A játékidőt néhány olyan felesleges részlet is növeli, mint a John Lennon-grafika odaajándékozása Pete apjának, ami elvarratlan szál marad.

Paul Rudd és Leslie Mann - bár vonzó külsővel áldotta meg őket a sors - kellően hitelesek átlagos, gondterhelt, kissé összezavarodott házaspárként. Azt a kort ragadják meg jó érzékkel, amelyben a többség egyszerre érzi magát öregnek és fáradtnak, valamint ifjúnak és tettre késznek. Ugyanilyen ambivalens kapcsolatuk is, amitől különösen szerethetővé válik.

Kiemelendő a lányaikat alakító Maude és Iris Apatow természetessége, ami valószínűleg annak is köszönhető, hogy saját szüleikkel (Leslie Mann és Judd Apatow) kellett együtt dolgozniuk. A mozis családi vállalkozás legfőbb erénye, hogy - minden szükséges túlzás ellenére - érezhetőek rajta a valóság nyomai. A humor csupán adalék.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2019 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei