2007. október 19.Tiringer Tündi
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Szabó Magda 90 éves

A nagyszerű írónő október 5-én töltötte be 90. életévét. Ezen hosszú életpálya alatt számos remek vers, színpadi mű, novella és regény született. A napokban, szülővárosában, Debrecenben könyvesboltot neveztek el róla.

Szabó Magda 1917. október 5-én született, Debrecenben. Gyermekkora meghatározó élményei egytől egyig bekerültek regényeibe, ahogyan az őt elindító emberek is újra és újra alakot öltenek.
Érettségi vizsgát 1935-ben szerzett szülővárosában, 1940-ben a debreceni egyetemen diplomázott latin-magyar szakon. Két esztendőn át tanított a cívis városban, majd 1942-től 1945-ig Hódmezővásárhelyen a Református Leánygimnáziumban. 1945-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa volt, ahonnan 1949-ben elbocsátották, amelynek oka ugyanúgy politikai volt, mint az ugyanebben az évben számára megítélt Baumgarten-díj visszavonásának.
Az 1947-ben kötött házasságát a tragikus sorsú Szobotka Tibor (1913-1982) íróval a Megmaradt Szobotkának című könyvében írta meg, de a férfi más regényeiben is megjelenik, közvetett módon, egy-egy szereplőbe ágyazva.

Első versesköteteiben: a Bárányban, illetve a Vissza az emberig-ben a háború utáni élet újrakezdésének fonákjai jelennek meg, sajátságosan őszinte vallomásként, amelynek következményeként 1949-től a kényszerű hallgatás időszaka következett. Egészen 1958-ig nem engedték publikálni, műveit csak később adták ki.

Az 1958-ban megjelenik a Freskó, 1959-ben Az őz című regény, amelyekkel vérbeli regényíróvá vált, és amelyek meghozták számára az ismertséget.

A Pilátus (1963), illetve A Danaida című műveit az ún. lélekábárzoló regény kategóriába sorolják - mindkettő fő jellemzője a nőalakok emberi kapcsolatainak, belső világának elemzése.
Önéletrajzi művei az Ókút (1970), valamint a Régimódi történet (1971), melyekből - időnként szívbemarkolóan - hiteles képet kapunk a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is.

Történelmi színművei közül Az a szép fényes nap (1976) című dráma az államalapításról, illetve az azt övező kalandozó hadjáratok időszakáról szól, feldolgozva az új és a régi eszmék, erkölcsök (keresztény és pogány) konfliktusát; a Kiálts, város! (1971) pedig Debrecen múltját idézi fel.

Meseregényeit minden kis- és nagy gyermek, valamint a felnőttek is ismerősként üdvözlik; hiszen a Sziget- kék, Tündér Lala (1965) álomvilága mindig földi tanulsággal is szolgál, ezáltal érezhetjük hozzánk közelállóknak őket.

A Mondják meg Zsófikának (1958) és az Abigél (1970) - utóbbiból Zsurzs Éva forgatott nagysikerű tévéfilmet, többek között Szerencsi Éva, Garas Dezső, Piros Ildikó és Básti Lajos főszereplésével - a kamasz korosztályé, féltve őrzött leányregényeink között nyilvántartott alkotások ezek, melyekben az írónő pedagógusi hitvallása is megnyilatkozik.

Szabó Magda műveinek középpontjában legtöbbször nők állnak, amely még hívebben mutatja fantasztikus személyiségét; hiszen önmagát, mint nőt nem hazudtolja meg, nem szégyenli, rejti véka alá. Nőként látja a világot, mert nem lehet másként, ha az ember annak születik. Emellett azonban férfi figurái is mindig hitelesek, nagyszerűek, ízig-vérig valósak.

Regényeiben leás a felszín alá, megvizsgálja az emberi lelket; az egyes szereplők nem puszta bábok, érző, problémákkal küzdő, időnként egekben járóan boldog lények. A sorok mögül kiolvashatjuk a magyar társadalomról és a történelemről alkotott véleményét is. Kritikája olykor éles és egyből szembe ötlő, máskor rejtett, alig észre vehető. Aki őt olvassa, sokat megtudhat az ország hétköznapi történelméről, és az azt megélő emberről.

Az írónő a civil életben is aktívan kiveszi a részét. 1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke, 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává avatták. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, Debrecen városának díszpolgára

Férjének halála után az ő hagyatékát is gondozza, regényei pedig a világ számos országában arattak és aratnak sikert, már mintegy 42 nyelven.
Elektronikus köteteinek gondozója a Digitális Irodalmi Akadémia (www.irodalmiakadémia.hu).

Főbb Díjak
1959. József Attila-díj
1978. Kossuth-díj
1983. Pro Urbe Budapest díj
1987. Csokonai-díj
1992. Getz- díj.
1996. Déry-díj
2000. Nemes Nagy Ágnes-díj
2001. Corvin-kitüntetés
2007. Tőkés László díj
2007. Prix Gévennes díj
2007. Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetés


Kapcsolódó cikkünk:
Novemberi gyász - Norman Mailer és Szabó Magda

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2017 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei