2008. február 5.Horváth Krisztina
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Varró Dániel: Szívdesszert - Főételnek is tökéletes

Egy kiadós Bögre azúr után, aki egyszer belekóstol a Szívdesszertbe is, végképp megbizonyosodhat arról, hogy Varró Dániel a szemünk előtt nő bele a költőségbe. És ráadásul - kész szerencse - hihetetlenül jól áll neki a szerep.

1999-ben jelent meg az ifjú költő első kötete, a "Bögre azúr". Ezt inkább nevezhetjük szárnypróbálgatásnak, vagy, ahogy manapság mondani szokták, az egyéni hang keresésének, mint valami kiforrott egésznek, bár meg kell hagyni, hogy első próbálkozásnak igen figyelemreméltó. Ahogy maga a szerző fogalmazott: "Kimondok minden kimondhatót / (a fecsegésben annyi báj van), / de bárcsak arra volna mód, / hogy mibenlétem konstatáljam." Így tehát, aki már akkor látta benne a lehetőséget, nagy izgalommal várta a következő megnyilvánulást.
Jött is, 2003-ban, a "Túl a Maszat-hegyen" című verses meseregény, mely osztatlan sikert aratott, sőt, még az Év gyerekkönyve díjat is elnyerte. Aztán készült belőle hangoskönyv változat, majd két évvel később a Budapesti Bábszínházban színpadra is állították.
Most újabb hangon szól hozzánk az ifjú költő, ám nem kell megijedni, mert megőrizte hamisítatlan varródanis jellegét. A 2007-ben megjelent "Szívdesszert", a harmadik kötet, amit a szerző jegyez, a legnépszerűbb, és ezáltal legjobban elhasznált témát állítja középpontjába: a szerelmet. Azonban az a mód, amellyel ezt teszi, egészen újszerű, és arra enged következtetni, hogy Varró Dániel a lehető legjobb úton halad célja felé, ha már el nem érte azt: hogy saját, kiforrott hangját hallassa.

A lehető legegyszerűbb módon, a kötet verseit feketére és aranyra osztottam - aszerint, hogy milyen színnel nyomtattattak ebbe a mesebeli könyvbe. Nézzük először a kézenfekvőbbet, az arany verseket, amelyekből egy egészen egyedi világ épül fel, egy történet rajzolódik ki, egy igazi "kis 21. századi temegén", hogyan azt a könyv alcíme is mondja. Tizennégy vers sorakozik, nem mondhatni, hogy egymás után, mégis szorosan egymáshoz kapcsolódva: egy formabontó szonettkoszorú ez, melynek minden darabja az előző vers utolsó sorával kezdődik, és végül, a tizenötödikben ezek a sorok összeállnak egy önálló mesterszonetté. Hogy miért mondtam, hogy formabontó? Nos, azért, mert Varró Dániel nem törődik a megkötésekkel, vagyis a tizennégy elemből csupán kettő marad meg a szonett hagyományos (formai) jegyeinél, a többi igencsak elrugaszkodik ettől: akad ugyanis köztük úgy képvers, mint búsongó elégia.
A viszony, amely megelevenedik a szemünk láttára, egyszerre fejez ki örök összetartozást ("Bús hús vagyok, te húsevő növény, / kis kobraliliom, a szádban élek én"), tudatában annak, hogy valamiért mégsem passzol minden ("A szíved az enyémmel nem kompatibilis,/és agyhullámaidnak nincs antennája bennem"). Ám ugyanakkor szembenéz azzal is, hogy akarata nem feltétlen érvényesülhet ("Elhagylak, s lépteim megint mögéd szegődnek"), hiszen ez a szerelem egyszerre láncol le, és lök el - éppen ez benne a csodálatos. A tizenötödik szonett, melyben a koszorú esszenciája világlik ki, önmagában is egy műalkotás, olyan fajta, amit újra és újra olvas az ember, de valahogy mégsem tudunk róla érdemben nyilatkozni, mert "a szó gégénkbe hátrál, akár egy pici rák".

Áttérvén a fekete versekre - ezek egyébként címet is kaptak, a szonettekkel ellentétben - a téma megmarad, bár nem olyan szorosan, kissé nagyobb teret engedvén az alkotónak. Mesék, sms-versek, szösszenetek a mindennapokból - és valamilyen formában mind kapcsolódnak a szerelemhez, még akkor is, ha egy lehányt küszöbről van szó, vagy a moziban elsusogott vallomásról ("Cicamica, mit tegyek, annyira édes a mosolyod, akárcsak a kóla"). Tudomány is van, aki esetleg azt hiányolná, méghozzá nyelvművelés, ami szerencsére többféleképpen értelmezhető; ezen felül kapunk békülési tippeket is: "míg végül elvágjuk a csomót, a gordiuszit, / és adunk egymásnak egy puszit, / az indulatok minél messzebbre ragadtak, / annál nyelvesebbet és vadabbat". Továbbá a fridzsiderben kialudt villany problémáját is megoldja medvevitéz, akinél szerencsére mindig van egy egész villanykörte szett, így aztán macskagrófkisasszony nyugodtan belészerethet. (Ez csak véletlenül rímelt.) Talán ebből már világossá válik, hogy pajkos, vidám, kedves versekről van itt szó, amelyek nem okoznak csalódást, bárki veszi is kezébe a könyvet.

Feltétlenül meg kell említenünk Rácz Nóra illusztrációit, s talán túlzásnak hangzik, de ezek a rajzok majdnem olyan fontos szerepet töltenek be a kötetben, mint maguk a versek: átfonják, belakják, kiegészítik a kötetet, nem egyszerű leképezései a verseknek, sokkal többek annál. Külön kis világot hoznak létre, elvonatkoztatnak, és mégis tökéletesen illeszkednek Varró Dániel műveihez. Részben általuk válik a könyv azzá, ami: egy igazi gyöngyszemmé, vagy hogy stílusosak legyünk, egy ízlésesen becsomagolt, aranypapíros bonbonná.

Játékosság, humor, és emögött mégis megfogható tartalom van ezekben a versekben, a nyelvi bravúrosság mondanivalóval egészül ki. Varró Dániel azt teszi, amire nagyon kevesen képesek manapság: szórakoztatva művel. Rácz Nóra rajzai vizuálisan gyönyörködtetnek, s hogy ők ketten milyen remekül működnek együtt - erre jó bizonyíték a Szívdesszert.

Én pedig ezúton szeretnék ellopni a költőtől néhány sort, hogy üzenjek a szerelmemnek a jövőre nézve, csak egy rövidet, ámbár annál intenzívebbet, bízván abban, hogy megérti a dolog kedvességét:
"A szíved, mint a megszáradt perec,
törjön ketté, ha véle mást szeretsz."

Hiszen éppen ez ebben a könyvben a fantasztikus: mindannyian, korlátlanul képesek vagyunk érezni, amit az ifjú költő mond, csak éppen nem tudjuk úgy kimondani, ahogy ő.
Ezért képes olyan közel férkőzni a szívünkhöz.

*

Varró Dániel: Szívdesszert
Kiadás éve: 2007
Oldalszám: 96
Borító: keménytábla
Illusztrálta: Rácz Nóra
Kiadó: Magvető
Ár: 2490 Ft

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2017 utáni évszámot (spam védelem)

nem
regisztrált
CsP 2008-02-11 00:43:17
hát azért Mr. Varró már nem olyan fiatal

Csatlakozott:

2008-01-23

Írt kommentek:

18 db

Klári Zsázsa 2008-02-10 21:11:02
Korábban csak a "Változatok egy gyerekdalra" című összeállítást ismertem Varró Dánieltől, de azon annyiszor nevettük könnyesre a szemünk, ahányszor valaki csak egy sort is felemlegetett belőle. Valahol mintha meglenne a Túl a Maszat-hegyen is, azt hiszem, ideje előkotorni. És ahogy a cikket olvasom, ez a kötet is beszerzésre érdemes!
Én örülök, ha egy fiatal magyar költő "be tud futni". Gratulálok, és csak remélhetjük, hogy más tehetségek sem kallódnak majd el, hanem minél többet felfedeznek.
Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei