2008. március 31.Zsirai Tibor
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

A 49-es tétel kiáltása - metafizikus kult-thriller Pynchon tollából

Thomas Pynchon a posztmodern világirodalom egyik kiemelkedő alakja. Életét (sokak szemében) épp oly titokzatosság és homály fedi, mint regényei miértjeit - kiváltképp magyar vonatkozásban.

Bár egyetemeinken foglalkoznak nevével és A 49-es tétel kiáltásával (The Crying of Lot 49, 1966), írásainak bonyolult szerkezetei, összetett nyelvi játékai miatt műveivel (V, Gravity’s Rainbow, Vineland, Mason & Dixon, Against the Day) formailag hű fordításban nem nagyon találkozhatott a hazai közönség - ezidáig.

Mrs. Oedipa Mass igazság-, én-, illetve valóságkeresésének lehetnek újraolvasói és értelmezői Thomas Pynchon rajongói, ha kezükbe veszik az amerikai író immár másodszorra megjelent, A 49-es tétel kiáltása című regényének javított, minden fronton frissebb, Pynchon-osabb kiadását.

És mire is számíthatnak a kezdő Pynchon-olvasók? Rejtélyre, izgalomra, álvalóságok hadára, túlburjánzott asszociációs-labirintusokra, szédülésre; halott, angol katonák füstszűrővé alakított csontjaira; egy különös bélyeggyűjteményre, mely mögött világméretű összeesküvés rejtezhet; a történetbe ügyesen ágyazott, újabb történetekre; egy Maxwell-démonra, ami szellemi munkával termel hőt, felborítva a termodinamika ismert törvényeit; üldözésre, bizonytalanságra, Paranoidokra, multinacionalista cégóriásokra, amerikai postatörténetre, világtörténelemre, apokalipszisre, fojtogató információáradatra, pszichedelikus élménytúrákra…

S az érzésre, hogy mindez nem is a valóság, annak ellenére, hogy olyan abszurd az egész, hogy más nem is lehet. S hogy nem több e regény egy gondosan felépített váznál, egy lombját rég elhullatott, ősöreg fánál, pár rügyező ágacskával, mely, mire a történetnek vége szakad (szánt szándékkal nem írom, hogy véget ér), ezer színben ragyog előttünk, sosem látott virágokkal, vadonatúj termésekkel. Szirmokkal és illatokkal, amiket csak mi ismerhetünk, s amik csak az olvasás hatására születnek újjá, s rendeződnek új formákba…

Mert Pynchon varázsa nem a néhol megcsavart, ám javarészt egyszerű történetben rejlik. Nem. Pynchon bonyolult labirintust emelt e történet mögé, mely nem az eseményeket magyarázza, inkább túlmutat azon, és újabb és újabb helyekre vezeti az Olvasót. Egy összetettebb, csak személyesen megérthető mesébe szippantja át áldozatait a betűtölcsérein keresztül, melyekben az Olvasó birokra kelhet saját, belső titkaival, megmérettetheti tudását az íróéval, s szabadon asszociálhat a nyelvi játékokkal, létrehozva egy újabb pótvalóságot, mely felülírhatja a szereplők világának addigi szabályait.

Teszi mindezt az író kellő játékossággal, humorral és cinizmussal, olykor nemtörődömnek is tűnő módon, ám a figyelmes Olvasó újra és újra ráeszmél, a regény minden mondata szimbolikus jelentéssel bírhat, így nem csak illik, de kötelező is odafigyelni annak másodlagos, netán harmadlagos jelentéseire is, hiszen bármely elejtett megjegyzés könnyen válhat egy későbbiekben összezáródó "valóság-nemvalóság", "ez biztosan számít-megvezettek" csapda rugójává.

Széky János (a fordító) a második kiadás jegyzeteiben maga is utal arra, milyen nehéz (egyes részeknél lehetetlen) átültetni Pynchon ravasz nyelvi játékokkal és történelmi utalásokkal tűzdelt regényét más nyelvekre, s hogy teljes egészében talán csak eredeti nyelven értelmezhető, élvezhető A 49-es tétel kiáltása. E fordítás mindenesetre jó kiindulási pont lehet azok számára, akik szeretik a műfajt, vagy csak betekintést szeretnének nyerni a világ egyik legtitokzatosabb és legbonyolultabb írójának munkásságába, ám nem bírják elég magas szinten az angol nyelvet, vagy nem éreznek magukban elég elszántságot a (valóban embert próbáló) eredeti nyelven való megmérettetéshez.

Thomas Pynchon magánéletéről nem sokat tudni. A New York, Long Island-ről származó író a Cornell Egyetemen szerzett bölcsész diplomát, s hamarosan meg is jelentette első novelláit. Miután azonban 1963-ban V című regényéért Amerikában a legjobb első könyv díjjal jutalmazták, eltűnt a nyilvánosság elől. Ezek után már csak könyvein keresztül tartotta a kapcsolatot a külvilággal.
Bizonyára rejtőzködő életmódja, önnön ünneplését elutasító magatartása is hozzájárul az őt és könyveit övező kultuszhoz.

Sokat kellett várni a hazai megjelenésre, ám, ha a nagyérdemű megragadja és a posztmodern iránt rajongó közeg rádöbben, hogy egy, az USA-ban Umberto Eco-val és Günter Grass-al mért írózseni "érkezett" hazánkba, nem kizárt, hogy további műveinek magyar nyelvű kiadásai is hamarosan napvilágot látnak.

*

Thomas Pynchon: A 49-es tétel kiáltása
Eredeti cím: The Crying Of Lot 49 (1966)
Kiadó: Magvető Kiadó
Kiadás éve: 2007 (második, javított kiadás)
Fordította: Széky János
Oldalszám: 198
Ára: 2490 Ft

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2017 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei