2008. július 22.Kígyós Adrienn
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Paulo Coelho: A levél, amire nem tudok válaszolni

Paulo Coelho több mint 10 éve ír különböző újságok rovatainak. Világszerte hatalmas olvasóközönsége van, függetlenül azok kulturális és vallási hátterétől. Írásai viszonyítási pontként funkcionálnak a közönség szemében. Több mint 58 országban van lehetőségünk nap, mint nap élvezni alkotásait. Háromrészes sorozatunk célja: rövid, ám értékes publikációinak bemutatása.

A "The letter I can't answer" című írás fordítása.


A levél, amire nem tudok válaszolni itt fekszik előttem az asztalon. Egy holland pár nagy erőfeszítései árán jutott el hozzám, akiktől 2006 júniusában kaptam egy e-mailt. Nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget, így nem válaszoltam. A hónap végén ismét írtak, és én újra nem szenteltem neki kellő figyelmet. Majd jöttek a veszélyes mondatok, és a sokkal keményebb szavak:

"Ez az utolsó alkalom, hogy szívességet kérünk. Tőled függ, hogy írsz-e Justinnak, vagy sem. Illetve helyesbítek, a lelkiismereteden múlik. Megismerkedtem a könyveiddel, mert Justin ajánlotta őket. Őszinte tisztelettel: Jacobus (Mellőzöm a vezetéknevek használatát.)

Óvatosan végigolvastam az email szövegét: eszerint Justin Fuller a Polunsky részleg 999266-os számú elítéltje Livingstone-ban, Texasban, és akit pont augusztus 24-én, a születésnapomon fognak kivégezni. Az ügyvédje, Don Bailey már többször fellebbezett a bíróságon, de az ügy veszettnek látszott. Nem kértek meg rá, hogy hozzam nyilvánosságra az esetet, vagy hogy foglaljak állást a történtekben: mindössze azt akarták, küldjek pár vigasztaló szót egy hűséges olvasómnak.

Beírtam Justin nevét a keresőbe. Láttam a fényképét, majd rájöttem, hogy ezen az oldalon mindazok neve ott szerepel, akik jelenleg egy texasi siralomházban vannak (vagy valaha ott voltak). Bűnügyi jegyzőkönyvét a www.tdcj.state.tx.us/stat/fullerjustin.htm címen értem el.

Megírtam a levelet. A születésnapomat megelőző héten Jacobus még egyszer írt: Justin megkapta levelemet és válaszolni fog, még mielőtt kivégzik. A válaszlevél egy hotelben várt rám, ahol néha megszálltam, és aminek címét a Justinnak írt levelem feladójánál feltüntettem.

Végül 2006 októberének vége felé megálltam a hotelnél. Tudtam, hogy egy halálraítélt férfi levele vár rám odabent. Azt is tudtam, hogy már kivégezték. Magamhoz vettem a postámat, beültem egy bárba és olyasvalaki szavait olvastam, akinek már soha nem tudok választ írni. Olyasvalaki gondolatai ezek, akitől soha nem fogok engedélyt kérni, hogy közölhetem-e levelét, de mivel az igazságszolgáltatás valódi aberrációjáról írt - a halál, mint eszköz az állam kezében - bemásolok néhány részt.

"Kedves Mr. Coelho!

A siralomház az a hely, ahol a Hatalom, a Megtorlás, és az Erőszak politikáját érvényesítik az emberen - beton és acél közreműködésével - mindaddig, amíg ez az ember acéllá nem válik, szíve pedig olyan kemény nem lesz, mint a beton. Lehet, hogy az acél kemény, de akkor is elhajlik, és lehet, hogy a szív betonná lesz, mégis képes dobogni. Az acél és beton mögött ott áll egy férfi, életkedvével, és azzal a tudattal, hogy emberi lény."

"Meglepett a leveled. Különös volt, hogy a transzcendenciám (mindig ezt a szót használta a "kivégzés" helyett) pont a születésnapodra esik. Természetesen remélem, hogy nem fog bekövetkezni, de mindketten tudjuk, hogy az élet természetes velejárója a halál. Az USA-ban a "törvény" nevében ítélik halálra a rabokat anélkül, hogy figyelembe vennék születési körülményeiket, családi hátterüket, vagy azt, hogy valódi képet festettek-e le róluk a bíróságon."

"Miközben utolsó fellebbezésem eredményét várom a törvényszéktől, élettel telinek és erősnek érzem magam, a lelkem pedig teljesen szabad."

"Ha transzcendentálódtam, végleg képes leszek a széllel együtt szárnyalni és élvezni a szabadságom. Rájöttem, hogy habár a testem fogoly, az életem megváltozott és a lelkem még mindig képes szeretni, mert a teljes szabadság érzése mentális. Sok ember él ezen a földön, akik noha a börtönön kívül vannak, sokkal inkább foglyok, mint én."

"Amikor ezek az emberek megértik, hogy a szabadság csak egy lelkiállapot, képesek lesznek igazán élvezni azt."

A levél, amire nem tudtam válaszolni, sokkal hosszabb. Leírja azt a kapcsolatot, amit a könyveimen keresztül létesítettünk, valamint a legjobbakat kívánja nekem és a családomnak is. Most pedig itt hever az asztalomon.

A levél feladóját halálra ítélték, 19 évesen börtönbe zárták, majd 27 évesen kivégezték, ám egyetlen siránkozó szava sem volt.
A levél, amire nem tudtam válaszolni, a szabadságról és az életről mesélt.


/Forrás: www.santjordi-asociados.com/

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2017 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei