2008. október 22.Kígyós Adrienn
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

In memoriam Madách Imre

Madách Imre költő, élt 1823-tól 1864-ig. Az ő nevéhez fűződik a magyarság egyik legkitűnőbb drámájának megírása. Megannyi közintézmény, utca, színház viseli mai napig nevét, de ki is volt ő valójában? Halálának évfordulója okán emlékezzünk rá egy kicsit másképp, és elevenítsük fel élete néhány alig ismert részletét!

Madách Imre 1823. január 21-én született Alsósztregován, a mai Szlovákia területén. Szülei Majthényi Anna és id. Madách Imre; a család igen jó körülmények között élt, habár az apát korán magához szólította az ég (1834). Az anya így magára maradt, de személyiségét ez csak tovább erősítette: határozott önálló asszonnyá lett, bár későbbi grafológiai elemzésekből úgy tudjuk, az erős látszat ellenére komoly elfogadtatás iránti igénye volt. Apja határozott, ugyanakkor humoros személyiség, az évek múlásával azonban egyre szorongóbbá vált. Ami pedig szerelmük gyümölcsét, az ifj. Madáchot illeti, az íráselemzések szerint tökéletesen egyesítette szülei ellentétes, ám mégis hasonló személyiségjegyeit.


Majthényi Anna és id. Madách Imre


De most térjünk vissza az ifjú Madáchoz! Tanulmányait magántanulóként folytatta. Korán megmutatkozott az irodalom iránti érdeklődése, hiszen alig 14 éves, amikor 10 éves öccsével, Pállal kéziratos hetilapot indítanak, Litteraturai Kevercs címmel. Mivel anyagi gondokkal nem igen küszködtek, az anya mindvégig támogatta irodalmi munkájában, habár első folyóiratukat nyilván még csak a család olvasgatta. 1837 őszén beiratkozik a pesti egyetemre, az első két évben bölcseletet, majd jogot hallgat. Ekkor nyílik ki a világ a nógrádi fiú számára, hiszen a reformkor ízlése és hangulata Pesten már erősen érezhető. A következő évben köt szorosabb barátságot évfolyamtársával, Lónyai Menyhérttel, majd beleszeret annak húgába, Lónyai Etelkába. A szerelemes Madách megannyi verset írt Etelkához, melyet "Lantvirágok" c. első és egyetlen kiadott verseskötetében gyűjtött össze (1840).

Miközben hivatásos ügyvéddé válik, több pályázatra is beadja munkáit (Csák végnapjai, Férfi és nő), azonban díjat soha nem nyer velük. 1843-ban megjelenik Szontagh Pállal közösen írt cikkük a Pesti Hírlapban, majd ugyanez a lap lesz színtere a Kossuthtal való vitájának is. 1844-ben megismerkedik Fráter Erzsébettel, beleszeret, majd 1845-ben, Csécsén el is veszi feleségül. Kettejük kapcsolatát semmiképp sem mondhatjuk felhőtlennek. Először is senki nem támogatta kapcsolatukat, se a barátok, se a szigorú anya, Majthényi Anna. Madách nagyra becsülte édesanyját, azonban a frigy létrejött (anyja iránti feltétlen tisztelete írásában is megmutatkozik, anyjának szánt leveleiben sokkal szebben, precízebben ír). Az újdonsült anyós Csesztvére költöztette a fiatalokat, hiszen nem kívánt menyével egy fedél alatt élni. 1846-ban megszületett első gyermekük (Madách Imre), aki még aznap meg is halt. 1848-ban megszületett második gyermekük, Madách Aladár. Ekkoriban válik a politikai élet egyre zavarosabbá; Pesten pedig kitört a forradalom.


Madách Imre íróasztala


Sokáig azt állították, hogy visszavonultan élt, elszigetelte magát a politikai élettől, betegsége miatt pedig nem vett részt a forradalom eseményeiben. Hála Krizsán László 1960-as években végzett munkájának, mára már tudhatjuk (illetve jó lenne, ha megtudnánk), Madách igenis részt vett a szabadságunkért vívott küzdelemben, nem is akárhogy. 1848 nyarán, habár nem javasolták betegségei miatt, ő mégis besorozta magát a nemzetőrségbe, így katonai főbiztos lett Nógrád megyében. Feladatai közé tartozott a nemzetőr, népfelkelő és gerillacsapatok szervezése, felfegyverzése, ellátása élelmiszerrel, gyógyszerrel. Nem is olyan könnyű feladat ez egy beteg ember számára. (Több bizonyíték is szolgál főbiztosi munkájának alátámasztására, például a főbiztosi irattárban Madách által lajstromzott gyűjtemény található.) 1848 őszén - mivel az előző csapatot feloszlatták - újból toborzást kellett tartaniuk, valamint Szerémy Antallal közösen számolták ki az utólagos hadi adót. 1849 januárjában a nógrádi csapatok már nagyon várják a hadba lépésről szóló engedélyt, Görgei Artúr azonban nem engedi őket, mondván nem képzettek, csak a fegyvereikre lesz szükség a hadseregben. 1849. január 16-án elfoglalják Nógrád megyét a megszálló osztrák csapatok, így Madách visszavonul Csesztvére. Fontos kihangsúlyoznunk, hogy a hadsereg vezetőségében csalódott költő csak a tényleges osztrák megszállás után (!) vonul vissza és szigetelődik el egy rövid időre a politikai élettől. Ennek pedig a legnagyobb oka, hogy nem akar az osztrákokkal együtt működni. Ez is bizonyíték hazafias jellemére. A megadásra kényszerített gerillacsapatok fegyvereit két titkos fegyverraktárban helyezi el Madách, valamint két gerillavezért, Gracza Antalt és Záhony Istvánt is elbújtatja birtokain, hogy később követhessék Kossuthot az emigrációba.

1851-ben megszületik lánya, Jolán. 1852. januárjában Pestre utazik, itt találkozik Kossuth halálra ítélt titkárával, Rákóczy Jánossal, akit birtokán álnéven alkalmaz. Ez év augusztus 20-án lebukik, csesztvei otthonában tartóztatják le, amiért Rákóczyt több hónapon keresztül bújtatta birtokán.
Közel egy éves távolléte alatt (Pozsonyba kerül börtönbe) házassága végképp megromlik. Olvassuk csak, miket ír Fráter Erzsébet gyermekeinek szóló levelében:

"Csesztvei életünk első hét esztendeje valóságos felhőtlen idill volt, melyet csak még bensőségesebbé tett a ti eljöveteletek, szeretett gyermekeim.

Kettőnk oly különböző jelleme közt a hidat a szerelem jelentette. Az pótolta nekem a külső szórakozásokat, Imrének pedig a költői munkáitól várt, elmaradt sikereket.

Még a felviharzó, majd elnémuló szabadságharc hullámai, melyek ugyan hangos visszhangot keltettek lelkünkben, még azok sem bonthatták meg kettőnk harmóniáját.

A tragikus fordulat csak 1852 augusztusában következett be. Közvetlen oka Imrém bizalmatlansága volt, amivel engem halálosan megsértett.
(...) megbocsájthatatlan hibájául rovom fel neki, hogy engem nem avatott be ebbe az ügybe, attól tartva, hogy fecsegni fogok. Hogy én árulójává legyek valaminek, ami az én férjemnek szent? inkább haraptam volna le a nyelvemet!

Ám abban a szempillantásban, amikor megtudtam, hogy Imre engem méltatlannak tart vele megosztani gondjait, összeomlottam. Addig féken tartott csökönyösségem felágaskodott és tátongó rés jelent meg előttem házasságunk szép építményében
."

A végső ok tehát az volt, hogy Madách nem avatta be az asszonyt a Rákóczy-ügybe. Még próbálják helyrehozni házasságukat, sikertelenül (1853-ban megszületik harmadik gyermekük, Borbála). A különválás után Erzsébetet mániás depresszióval kezelték, később Nagyváradra költözik és itt fog meghalni, 1875-ben.

Madách élete is megváltozott az 1854-es válást követően. Egyesek szerint pont ekkor talált rá valódi énjére. Habár Madách mindig is magányos típus volt (még a házasság ideje alatt is), a válás végképp arra ösztönözte, hogy magába forduljon.

Már a börtönben elkezdi irogatni Az ember tragédiája egy-egy sorát, ám ekkor még a Lucifer nevet szánja a műnek. A végső változatot 1859. február 17-től 1860. március 26-ig írja.
Az ember tragédiája nyomtatásban 1862-ben jelent meg, 1861-es dátummal. A megjelenést követően tagja lesz a Kisfaludy Társaságnak (1862), majd a Magyar Tudományos Akadémiának (1863) is.

A hatvanas években újra belecsöppen a politikai életbe, ám egyre romló egészségi állapota akadályokat gördít elé. Több orvos is kezelte, de három igazán fontos személyiségről illik szólnunk. Az első Madva Ferenc, rudnói csodaorvos, aki ugyan orvosi diplomával soha nem rendelkezett, hírneve az 1840-es években óriási volt. Még Kossuth is ajánlja Wesselényinek, hogy keresse fel a lelkészből lett gyógyítót, mert nagyon jó híre van. A második orvos, akit mindenképp meg kell említenünk, Péczely Ignác, az 1860-as évek egyik legfelkapottabb gyógyítója. Módszerei közé tartozott a homeopátiás gyógyszerek adagolása és az íriszdiagnosztika, sőt, ma őt tartják utóbbi megalkotójának is. Végül pedig Kovács Sebestyén Endre, aki a hagyományos gyógyítás híve volt, valamint kitűnő sebész hírében állt (ő operálta ki Arany János epekövét). Páciensei között megtalálhatjuk a Jókai családot, Deák Ferencet, Vörösmarty Mihályt és Vajda Jánost is. Madách 1861-ben ismeri meg az orvost, aki sikerrel kezeli, és aki később a halálos ágya mellett is ott lesz.


Madách Imre sírja Alsósztregován


Madách 1864. október 4-én diktálja le végrendeletét Szontagh Pálnak, majd október 5-én hajnali 1 és 2 óra között meghal. A halál oka: szívelégtelenség. Október 7-én tartják temetését szülőhelyén, Alsósztregován.

***


Felhasznált irodalom:
Benes Istvánné: Madách Imre személyiségéről
Tarjányi Eszter: Madách Imre három orvosa
Krizsán László: 48 Madácha - Madách 48-a
Győrffy Miklós: A házasság, mint intermezzo lefolyásához

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2019 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei