2008. december 10.Lipták Judit
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

3 könyv, amit érdemes elolvasni Kurt Vonneguttól

Kurt Vonnegut a második világháború utáni egyik legnagyobb hatású amerikai író, aki leginkább a fekete humorával vált ismertté az irodalomban. Nem igazán mondható termékeny írónak, ennek ellenére a 20. század egyik kiemelkedő alakja lett. Több könyvét megfilmesítették, 1996-ban az Éj anyánkat, 1999-ben pedig a Bajnokok reggelije című művét.

1. Éj anyánk


Howard W. Campbell Jr. egy amerikai náci, aki Hitler propagandagépezetének munkatársa, az USA titkosügynöke. Rádióműsorában a háborúzásra és népirtásra buzdítja a tömegeket, információforrásként szolgál az amerikai hírszerzés számára.
Berlinben él, ahol elveszi feleségül a berlini rendőrkapitány idősebb lányát, Helgát.
A háború végén, Helga halála után elrejtőzik New Yorkban, ahol összebarátkozik szomszédjával, Krafttal, aki később szovjeteknek akarja átadni Campbellt.
Campbell élete során még két fontos személy jelenik meg, az egyik Helga Noth húga, Resi Noth, aki nővérének adja ki magát, valamint Bodovszkov, orosz író, aki Campbell fiatalkori alkotásait a magáénak mondja, és azzal ér el sikereket.
Később Campbell feladja magát a háborús bűnöket vizsgáló bíróságnak. Egy izraeli börtönben elítélve írja le élete történetét.


2. Macskabölcső

Egy tudós halála után három torzszülött fiára hagyja a szuperjég nevű csodaszert, amellyel el lehet pusztítani akár a Föld lakosságát is.

Elvont, vicces, ugyanakkor mély üzenetet is rejt magában. 1963-ban írta Vonnegut, és saját véleménye szerint is az egyik legjobban sikerült könyve. A Chicagoi egyetemen diplomamunkaként fogadták el. Eleinte csak az egyetemi ifjúság körében terjedt el, később azonban meghozta számára az elismerést.

A macskabölcső költői eszközként szerepel a címben. Azt a zsinórjátékot hívják így, ahol a fonalat kell átvenni, anélkül, hogy az összegubancolódna. A Macskabölcső tulajdonképpen az emberiség butaságát mutatja be.


3. Börleszk, avagy nincs többé magány

Wilbur és ikertestvére, Eliza gazdag családba születtek, nagy szellemi tudással rendelkeztek, de csak akkor, ha együtt voltak. Nagy termetük mellé csúnyaság és torzság párosult. Szüleik egy távoli helyre száműzték őket, ahol a világtól elzárva nőttek fel. Innen küzdötte fel magát Wilbur az Amerikai Egyesült Államok elnöki tisztségéig.

A könyv egyik fő témája a magány leküzdésére való törekvés. A regényben erre a megoldást abban vélik felfedezni, hogy az állam által kiutalt középső nevek révén mindenki egy hatalmas család tagja lesz. Ezzel sok új rokonra lehet szert tenni. Ez azonban csak újabb problémákat okoz, mint a felszínesség és a szeretethiány.

A könyv 1976-ban jelenik meg, röviddel azután, hogy Vonnegut nővére meghal, és az író és felesége magára vállalja a nővére gyermekeinek felnevelését. A cím ellenére a könyv a magányról, szeretetlenségről és halálról szól. Megjelenik benne Vonnegut társadalomkritikája is.
Ha figyelmesen olvassuk a könyvet, rájövünk, hogy több helyen párhuzam húzható Wilbur és Vonnegut életében.

Kurt Vonnegut írói tevékenysége mellett 1992 óta az Amerikai Humanista Szövetség tiszteletbeli elnöke volt, amely megtisztelő címet Isaac Asimovtól, a kiváló tehetségű sci-fi írótól vett át. Vonnegut 2007. április 12-én, nyolcvannégy éves korában hunyt el. Halálának oka végül nem a dohányzás, hanem egy esés által keletkezett súlyos agyi sérülés lett.

Kapcsolódó cikkünk: Szatirikus valóság fejfa helyett - Kurt Vonnegut emlékére

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2019 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei