2009. február 16.Lipták Judit
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Szabó Magda: Régimódi történet

Szabó Magda regényei a világ számos országában arattak sikert, műveit több nyelvre lefordították. Az 1971-ben írt önéletrajzi ihletésű regényében, a Régimódi történetben, családja, és főként édesanyja múltjáról ír, aki halálos ágyán azt mondja lányának: "Annyi titkom volt". A regény a 19. század harmincas éveitől egészen a 20. századig tartó időszakot öleli át.

Önéletrajzi ihletésű munkája, az 1971-ben írt Régimódi történet révén hiteles képet kaphatunk szülővárosáról, Debrecenről, amelynek hagyományai meghatározóak voltak az írónő személyiségének kialakulásában. Az írónő több évig tartó munkával készült, hogy megírja édesanyja, Jablonczay Lenke életének a történetét, végül férje bíztatására hozzálátott a mű megírásához. "Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki szokott csöndes estéink egyikén nagyon is felfogott hallgatásomból azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: "Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével? " - mondta az írónő. Szabó Magda végül a családi levelek és naplók, valamint a rokonok történetei alapján próbált belelátni anyja életébe, aki halála előtt azt mondta lányának, " Annyi titkom volt".

A regényt tökéletesen eltalált jellemrajzok és eseménydús cselekmény jellemzi. A mű az elején egy kicsit zavaros lehet a rengeteg név felsorolása miatt, de tovább olvasva a könyvet, letisztul a kép. Az állandó jelzők és hasonlatok gyakori használatával az írónő közelebb hozza a szereplőket az olvasóhoz, emberibbé teszi a szereplőket.

A Régimódi történet tragédia-sorozata akkor kezdődik, amikor idősebb Jablonczay Kálmán tönkremegy. A tehetséges, művelt Kálmán úgymond igazi előkelőnek számít, mulat, iszik, kártyázik és szórja a pénzt és semmibe veszi a mindennapi élet valóságát. Elkényeztetett fia pedig házasságba bonyolódik, de mivel egyikük sem tud bánni a pénzzel, szépen lassan tönkremennek. A mű tartalma és szemlélete egyaránt tükrözi a régi időket, azt a hangulatot, amely körülvette a szereplőket. Szabó Magda nemcsak elbeszélőként van jelen a mű világában, hanem a narrátor önálló személyként is feltűnik, és beleszövi személyes gondolatait, megjegyzéseit a történetbe.

Szabó Magda regényeiben legtöbbször a nők állnak a középpontban. A lélekben lejátszódó folyamatokat jeleníti meg, amelyek mellett a magyar társadalom különböző korszakait ismerhetjük meg a reményeivel, válságaival.

Az írónő tehetségének elismeréseként 1959-ben kapott először József Attila-díjat, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban Pro Urbe Budapest-díjat, 1987-ben Csokonai-díjat kapott. 1992-ben a Getz-díjjal tüntették ki. 1996-ban Déry-díjat, 2000-ben Nemes Nagy Ágnes-díjat és 2001-ben Corvin-kitüntetést kapott. 2007-ben, 90. születésnapján megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést, emellett Hazám-díjjal jutalmazták.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2019 utáni évszámot (spam védelem)

Csatlakozott:

2008-09-24

Írt kommentek:

37 db

katika 2009-03-03 12:48:27
Nagyon szeretem Szabó Magda regényeit.Szerintem fantasztikus, írónő!!

Csatlakozott:

2009-02-02

Írt kommentek:

16 db

Angela 2009-02-17 20:31:07
Számomra Szabó Magda egyet jelent Abigéllel.Lipták Judit írása mindenesetre felcsigázta érdeklődésemet az írónő eme műve iránt is.Mindenféleképpen el fogom olvasni.
Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei