Dan Brown: Az elveszett jelkép
December tizedikén megjelent Dan Brown nagyon várt legújabb regénye, Az elveszett jelkép. Benne minden, amitől az író regényei olyan népszerűek, kalandok, rejtély, misztikum és Robert Langdon professzor, de sosem fogja tudni megismételni A da Vinci-kód sikerét.
Dan Brown A da Vinci-kód című regényével 2003-ban megmozdította a világot, heves vitákat okozott, kiváltotta a katolikus egyház ellenszenvét, de ami a legfontosabb, könyve több mint nyolcvanmillió példányban kelt el. Ez azt sugallja, hogy a 21. században még mindig szükségük van az embereknek a rejtélyekre, a nagy összeesküvésekre, amelyekre nem a tudomány, hanem a misztikum ad választ. A szerző másik magyarul megjelent regénye, az Angyalok és démonok közel sem aratott ilyen sikert, ezért most Az elveszett jelképet mindenki kíváncsian várta, vajon meg tudja-e ismételni Brown A da Vinci-kód bravúrját? Visszatért a rejtélyek szakavatott megfejtője, Robert Langdon, aki még mindig egy különleges foglalkozást űz: szimbólumkutató - egyébként, ha már szimbólumkutató, talán felesleges is volt lefordítani a címet, tökéletes lett volna az elveszett szimbólum is. Ezúttal nem Európa a titkok őrzője, hanem az Egyesült Államok legfontosabb helye, Washington és a Capitolium, ahol minden igazi amerikai járt diákként, turistaként. Megmelengetheti az író honfitársainak szívét, hogy az ő rövidebb történelemmel rendelkező országuknak is lehet valamire való talányuk, de ez arányosan kevésbé érdekes a világ más tájain.
A sztoriról, ahogy ez egy jó thrillernél lenni szokott, nem szabad túl sokat elárulni, elég annyi, hogy Robert Langdon mentorának levágott és különleges pózban elhelyezett kezét találja meg - igen, nagyon hasonlít A da Vinci-kód kezdetére - majd elkezdődik a rejtvényfejtés. A minden regényben szükséges titkos társaság ezúttal a szabadkőművesség, a mindig szükséges vonzó nő az elrabolt mentor húga, Katherine Solomon. Dan Brown jól ismeri a thriller-szakmát, jól adagolja a rejtélyt, a bizonytalanságot, a misztikumot és végül a megváltást. Egy amerikai kritikus ötletesen "Browniverzum"nak nevezte ezt a világot, ahol a véletlen nem csak véletlen és a dolgok nem csak dolgok, mindent meg kell fejteni. Akik élvezik ezt, akik szerették A da Vinci-kódot, az elméleteket és nem érzik átverésnek, hatásvadásznak, azok őszinte örömmel fogják olvasni Az elveszett jelképet. Aki irodalmi értéket is vár a könyvtől, az csalódni fog, mert a szerző leleplezte magát: nem ismeri a jellemfejlődés fogalmát, a történetszövés rémisztően ugyanolyan, mint az előzőekben, és egy idő után az "ez nem lehet, én eddig azt hittem, hogy ez csak mítosz…" jellegű ráébredések unalmasak, nem is beszélve arról, hogy kifejezetten gyenge, sokszor önmagát ismétlő a stílus.
Így Az elveszett jelkép végső titka nem a szabadkőművesség és egy szimbólum, hanem hogy nem szabad komolyan venni, még akkor sem, ha néha már magát veszi túl komolyan. Aki viszont hitelesebb és súlyosabb rejtélyre és jobban megírt könyvre vágyik, az inkább Umberto Eco: A rózsa neve című regényét vegye kézbe.
Dan Brown: Az elveszett jelkép
Eredeti cím: The lost symbol
Kiadás éve: 2009.
Kiadó: Gabo könyvkiadó
Ár: 3 990 Ft
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:
regisztrált
Vagy inkább A Foucault-ingát, ha már összeesküvés-elméletekről akar olvasni. Abban benne van kábé az összes. :D
regisztrált