2010. január 8.Vancsó Éva
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Az évtized legjobb könyve (2. rész)

A huszonegyedik század első évtizedéből a következő könyvcsokor még változatosabb képet mutat, nem csak Nobel-díjas és művészi sikerek érdemelnek említést ebből az időszakból, hanem olyan könyvek is, melyek minden kritikai fanyalgás ellenére lenyűgözték és elvarázsolták a közönséget.

Egy könyv értékét nem csak a kritikusok véleményében, és a díjak számában lehet mérni, hanem az olvasók lelkesedésében is, még ha a kettő nem is esik egybe. Különleges helyzet, hogy míg az évtized első fele inkább a szépirodalmi művek bűvkörében telt, második felében könnyedebb könyvek kerültek túlsúlyba.

Dan Brown: A da Vinci-kód

Dan Brown és titkos társaságokról, összeesküvésekről szóló könyvei megosztják az embereket, de vitathatatlan, hogy A da Vinci-kód című regénye az évtized legnagyobb könyvsikere volt, nyolcvanmillió példányban kelt el és a felnőttek Harry Potterének is nevezték. Részben a fordulatos, rejtélyekben és rejtvényekben gazdag történetnek köszönhetően, Robert Langdon harca a talányokkal, az idővel és az Opus Dei-vel kétségtelenül olvastatja magát. Jót tett a könyv népszerűségének a körülötte kialakult vita és a katolikus egyház ellenállása is, így válhatott valóban meghatározó művé. Dan Brown saját bevallása szerint nem akart több lenni, mint szórakoztatás, mégis sokan követték regénye nyomán a rózsavonalat Párizsban, ami többet elárul a hatásáról, mint az eladott kötetek száma.

Marjane Satrapi: Persepolis

Marjane Satrapi Perspolis című műve igazi különlegesség az évtized legjobb könyveit taglaló listán, már csak azért is, mert nem hagyományos értelemben vett könyv, hanem képregény. De már az első oldalon felülírja és áthúzza az olvasók előfeltevéseit. Nem gyerekeknek szól, nem cukorkaszínű életet ábrázol, a története egy nagyszerű regényként is megállná a helyét. A szerző saját gyermekkorát eleveníti fel, egy kislány szemszögéből mesél az életről Iránban, az iszlám forradalom éveiről, amikor diktatúra volt, kötelező lett a fejkendő, de a fiatal Satrapi mégis sok mindenben átlagos kislány, szereti a heavy metalt és szívesen tervez csínyeket. A Persepolis igazi értéke, hogy egyenrangú benne a szöveg és a rajz, a nyelvi és a képi világa is lenyűgöző.

Cormac MacCarthy: Nem vénnek való vidék

Cormac McCarthy neve a huszonegyedik században kerül be az olvasó emberek köztudatában, pedig az amerikai író már a hatvanas években alkotott, munkásságát Faulknerhez hasonlítják. A Nem vénnek való vidék nem is könnyű regény, mert ronda, gonosz, véres és pesszimista. A vadnyugaton játszódó történetben nincsenek jófiúk, nincsenek hősök, csak talált pénz a semmi közepén. A központi figura, egy sheriff sem tud mit kezdeni a szétesett vidéken élő emberroncsokkal. A legnegatívabb szereplő, Chigurch viszont remekül boldogul, kevés szóval, annál változatosabb módszerekkel öl. McCarthy művét az különbözteti meg és emeli ki a hasonlóan sokkoló alkotásoktól, hogy a regény durva, erőszakos, pusztuló világát sikerült a regény nyelvezetével is visszaadni, például a központozás teljes hiányával. A Nem vénnek való vidéket az amerikai Times listáján az évtized legfontosabb könyveként szerepel.

Stephenie Meyer: Alkonyat

Valószínűleg nem sok olyan ember él a világon, aki sosem hallott Stephenie Meyer Alkonyat című regényéről vagyis regénysorozatáról. A naiv diáklány, Bella és a nála jóval öregebb, tapasztaltabb, de kamasztestben élő vámpír, Edward kapcsolatának története elsősorban a tizenévesek romantika- és szerelem-igényét elégíti ki, de el kell ismerni, hogy idősebb fejjel is magával ragadó olvasmány. Stephanie Meyer megváltoztatta a vámpír-mítoszt, már nem gonosz, sötétben lopakodó démonok, legalábbis nem mindegyikük, vannak, akik még vért sem isznak. A főhős Edward különleges: majdnem tökéletes, gyönyörű, erősebb és gyorsabb a normális embereknél, ezért álom-férfi lehet, akiben pont annyi emberi van, hogy szerethető legyen. Bella és az olvasó számára is. Lehet ezen fanyalogni, hogy hatásvadász vagy irreális, de a hisztéria, amit kiváltott megmutatja, hogy az ilyen nagyszabású szerelmes történekre szükség van, és úgy fest az Alkonyat a mai Elfújta a szél. Ez megindokolja, hogyan adhattak el belőle harminchét nyelven több, mint tizenhétmillió példányt világszerte.

J. K. Rowling: Harry Potter és a halál ereklyéi

Rowling és Harry Potter történetei nem a huszonegyedik század találmánya, de a sorozat befejező kötete, a Halál ereklyéi kihagyhatatlan egy a sikeres és fontos könyveket tárgyaló listából. A varázslók utolsó kalandját, a végső összecsapást Voldemorttal, a minden idők legnagyobb és leggonoszabb mágusával, milliók várták türelmetlenül, hogy aztán ne is kelljen csalódniuk. Rowling regényei együtt komolyodtak fiatal szereplőivel, hogy a hetedik kötet már eléggé komor hangvételű legyen, ami ráadásul bővelkedik meglepetésekben és fordulatokban, és nem hiányozhat a végső, nagy tanulság sem. Kár, hogy értelmetlen visszafelé olvasni a Harry Potter sorozatot, mert az első kötetek egyértelműen csak a tizenéves korosztályt célozták meg, az utolsó kötet egyszerűen jó könyv lett, ami a mindenkiben benne élő gyereket célozta meg, és találta telibe.

+ 1 Kertész Imre: Sorstalanság

A milliók által olvasott könyvekkel nehezen tudták felvenni a harcot a huszonegyedik század első évtizedének magyar művei, de kiemelkedő esemény az első magyar irodalmi Nobel-díj 2002-ben. Így helyet kaphat a listában akkor is, ha Kertész Imre a regényét már korábban megírta. A gyermeki szemszögből elmesélt Holocaust történet nem könnyű olvasmány, de a küzdelmesebb percekért kárpótol mindaz, amit a Svéd Tudományos Akadémia így méltatott: "az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben." Sokan büszkék Kertész Imre alkotására, de sajnos kevesebben veszik a kezükbe, és rágják át magukat bő háromszáz oldalas könyvön.

A listák legnagyobb előnye az, hogy ötleteket adnak és felkeltik az érdeklődést. Az évtized legjobb 10+1 könyve közül mindegyik egyedülálló élmény, és mindegyik érdemes az elolvasásra a hosszú, hideg, sötét téli estékre, és talán még tavaszra is marad.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2019 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei