A Nobel-díjas író, Rudyard Kipling sci-fi történeteket is írt, amelyek most jelentek meg Kívánságok háza címmel. Ismeretlenségük jól mutatja a műfaj mostoha sorsát. Ám az, hogy jó nevű szerzők is el-elkalandoztak ebbe az irányba, jól mutatja, hogy érdemes a műfaj legjobbjait kézbe venni.
A távoli jövő, a hideg és kiismerhetetlen világűr, idegen lények, mesterséges intelligencia és robotok - tények, lehetőségek, amelyek a sci-fi irodalom témái. A műfaj nagyjai sokszor megjósolták a jövőt, és a jövő képén keresztül mindig a jelenről is meséltek. Íme, öt olyan mű, mely már-már hozzátartozik az alapműveltséghez.
Szintén a sci-fi irodalom megalapozójának nevezik Herbert George Wells angol írót, aki bár számos más műfajban is alkotott, mégis tudományos fantasztikus művei a legnépszerűbbek. A Világok harca című regény - hála Orson Welles hírhedt rádiójátékának és a filmnek - széles körben ismert. Az 1897-ben írt történet az idegenek földi invázióját mutatja be tudományosan megalapozva, ellentétben a legtöbb sci-fi alkotással itt az űrlények semmiben nem emberszerűek, ez nem egy háborús regény nagy csatákkal egy megérthető, vagy a technikával legyőzhető ellenséggel. Mai olvasók számára talán nem a legszórakoztatóbb olvasmány, de alapmű a tudományos-fantasztikus műfaj történetében, és mindent megmagyaráz, ami a filmben esetleg nem volt érthető.
Ha Asimov a legolvasmányosabb sci-fi író, akkor a lengyel Stanislaw Lem a legfilozofikusabb, műveiben szívesen gondolkozik emberről, kommunikációról, a megismerés mibenlétéről, a mesterséges intelligenciáról, háttérbe szorítva a szigorúan tudományos alapokat. A Solaris című klasszikus regénye egyesíti mindezt: egy távoli, rejtélyes bolygón egy űrállomás van, rajta három tudós él, akik a bolygót borító óceánhoz hasonló dolgot vizsgálják. A vízféleség intelligenciával rendelkezik, mely nagyon különbözik az embertől, képes a tudatalattijuk legmélyebb emlékeit, gondolataikat megjeleníteni, sokkoló helyzeteket teremtve. A különös regényből Andrej Tarkovszkij készített nehezen emészthető, mégis csodálatos filmadaptációt, de Lem mesterműve felülmúlhatatlan.
Philip K. Dick az emberség, ember és valóság viszonyának kérdésére keresi a választ tudományos-fantasztikus munkásságában. Az Álmodnak-e az andoridok elektronikus bárányokkal? arra a kérdésre keresi a választ, mitől ember az ember? A már nem is olyan távoli jövőben, 2019-ben a föld halott és sivár a nukleáris katasztrófa után, Rick Deckard fejvadász feladata a földre szökött androidok elintézése. De mégis mi a különbség ember és gépi mása között? Erre a kérdésre nem ad megnyugtató választ a regény, inkább teret enged az önálló gondolkodásra, bármilyen rémisztő is a végeredmény. További cikkek ebben a rovatban
Hiánypótló művészeti könyvsorozat a Hungarttól
| nem regisztrált |
William | 2010-02-15 19:18:01 |
| Grat, szépen összegyűjtötted őket ... :D |
||
| nem regisztrált |
k | 2010-02-10 18:01:20 |
| Jó cikk! Én még ide venném Arthur C. Clarke Űrodüsszeiáját. | ||
2010-03-10 23:56:58
» Politika és/vagy kultúra? - Avagy: Ejnye srácok!2010-03-10 17:03:27
» München magyarul - Magyarok Münchenben 1850-1914 a Nemzeti Galériában2010-03-10 16:59:28
» München magyarul - Magyarok Münchenben 1850-1914 a Nemzeti Galériában2010-03-10 10:39:13
» Szinglik éjszakája - Másfélórás reklámblokk filmnek álcázva2010-03-10 01:54:57
» A John Connor evolúció
Ma Szilárd napja van.
Holnap Gergely napja lesz