filmzeneszínházkiállításirodalomközelképfesztiválpályázatifjúságmindenmás

országos programajánlómozik országosanszínházak országosanmúzeumok, galériáklexikon

.:. Sci-fi regények, amelyek kihagyhatatlanok .:.

A Nobel-díjas író, Rudyard Kipling sci-fi történeteket is írt, amelyek most jelentek meg Kívánságok háza címmel. Ismeretlenségük jól mutatja a műfaj mostoha sorsát. Ám az, hogy jó nevű szerzők is el-elkalandoztak ebbe az irányba, jól mutatja, hogy érdemes a műfaj legjobbjait kézbe venni.

A távoli jövő, a hideg és kiismerhetetlen világűr, idegen lények, mesterséges intelligencia és robotok - tények, lehetőségek, amelyek a sci-fi irodalom témái. A műfaj nagyjai sokszor megjósolták a jövőt, és a jövő képén keresztül mindig a jelenről is meséltek. Íme, öt olyan mű, mely már-már hozzátartozik az alapműveltséghez.

Jules Verne: Utazás a Holdba

Jules Verne tekinthető a sci-fi irodalom atyjának a tizenkilencedik század tudományos világa mellett álmodott meg ma is modern utazásokat és technológiákat. Az űrutazás lehetőségét csillantja fel az Utazás a Holdba és az Utazás a Hold körül című regényeiben. Ugyanakkor Verne szórakoztató történetei, humoros karakterei még inkább a gyermek és kamasz réteget célozzák meg, ekkor a tudományos fantasztikus irodalom nem lépett ki a gyerekcipőből, de nem sok olyan felnőtt van, aki sosem vette a kezébe Verne Gyula regényeit.

H. G. Wells: Világok harca

Szintén a sci-fi irodalom megalapozójának nevezik Herbert George Wells angol írót, aki bár számos más műfajban is alkotott, mégis tudományos fantasztikus művei a legnépszerűbbek. A Világok harca című regény - hála Orson Welles hírhedt rádiójátékának és a filmnek - széles körben ismert. Az 1897-ben írt történet az idegenek földi invázióját mutatja be tudományosan megalapozva, ellentétben a legtöbb sci-fi alkotással itt az űrlények semmiben nem emberszerűek, ez nem egy háborús regény nagy csatákkal egy megérthető, vagy a technikával legyőzhető ellenséggel. Mai olvasók számára talán nem a legszórakoztatóbb olvasmány, de alapmű a tudományos-fantasztikus műfaj történetében, és mindent megmagyaráz, ami a filmben esetleg nem volt érthető.

Isaac Asimov: Alapítvány trilógia

Isaac Asimov orosz származású író az 1940-es években kezdte írni már kultikussá vált tudományos fantasztikus regényeit, novelláit. Több vastag kötetet kitevő munkásságának csúcsa az Alapítvány trilógia, a Galaktikus Birodalom bukását követő ezer évet dolgozza fel, amit egy tudós előre megjósolt a pszichohistória segítségével. Részben ez az Asimov által kitalált tudomány áll a könyv középpontjában, a matematika, a társadalomtudományok és a történelem keveréke, mely lehetővé teszi a jövő kiszámítását. Kérdés működhet-e, megvalósítható-e a nagyszabású terv? A regény felvonultatja a sci-fi irodalom legérdekesebb témáit voltaképpen egy izgalmas történelmi regényként.

Stanislav Lem: Solaris

Ha Asimov a legolvasmányosabb sci-fi író, akkor a lengyel Stanislaw Lem a legfilozofikusabb, műveiben szívesen gondolkozik emberről, kommunikációról, a megismerés mibenlétéről, a mesterséges intelligenciáról, háttérbe szorítva a szigorúan tudományos alapokat. A Solaris című klasszikus regénye egyesíti mindezt: egy távoli, rejtélyes bolygón egy űrállomás van, rajta három tudós él, akik a bolygót borító óceánhoz hasonló dolgot vizsgálják. A vízféleség intelligenciával rendelkezik, mely nagyon különbözik az embertől, képes a tudatalattijuk legmélyebb emlékeit, gondolataikat megjeleníteni, sokkoló helyzeteket teremtve. A különös regényből Andrej Tarkovszkij készített nehezen emészthető, mégis csodálatos filmadaptációt, de Lem mesterműve felülmúlhatatlan.

Philip K. Dick: Álmodnak-e az andoridok elektronikus bárányokkal?

Philip K. Dick az emberség, ember és valóság viszonyának kérdésére keresi a választ tudományos-fantasztikus munkásságában. Az Álmodnak-e az andoridok elektronikus bárányokkal? arra a kérdésre keresi a választ, mitől ember az ember? A már nem is olyan távoli jövőben, 2019-ben a föld halott és sivár a nukleáris katasztrófa után, Rick Deckard fejvadász feladata a földre szökött androidok elintézése. De mégis mi a különbség ember és gépi mása között? Erre a kérdésre nem ad megnyugtató választ a regény, inkább teret enged az önálló gondolkodásra, bármilyen rémisztő is a végeredmény.

Kipling: Kívánságok háza

Kevesen tudják, hogy a Dzsungel könyve révén igazán ismert Rudyard Kipling tudományos fantasztikus történeteket is írt. A Kívánságok háza című kötete először jelenik meg magyarul, egy válogatás a Nobel-díjas író sci-fi és fantasztikus novelláiból. Az éjszakai postával és az Egyszerű, mint az ABC című történetek a kritikusok szerint benne vannak a száz legjobb tudományos fantasztikus alkotásban. Az akkor még gyerekcipőben járó repülésben rejlő lehetőségeket aknázza ki az író egy olyan jövőbeli világban, ahol a légi-szállítást irányító csoport kezében összpontosul a hatalom minden és mindenki felett. A kötet hiánypótló alkotás a tudományos fantasztikus műfaj rajongói számára.

Van véleménye a témáról? Kérjük, írja ide!

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2010 utáni évszámot (spam védelem)

 

nem regisztrált	ceia	2010-08-07 03:54:07
	Tetszik a cikk, hasznos számomra. Philip K. D icktől ezt a regényt nem ismertem eddig, és Kiplingről sem tudtam, hogy írt ebben a témában. De megdöbbentő, hogy egy, a sci-fi rajongók bibliájaként is nevezett remekmű nem került be az összeállításba: Ray Bradbury - Marsbéli krónikák

nem regisztrált	William	2010-02-15 19:18:01
	Grat, szépen összegyűjtötted őket ... :D

nem regisztrált	k	2010-02-10 18:01:20
	Jó cikk! Én még ide venném Arthur C. Clarke Űrodüsszeiáját.