2012. április 30.Frei Gabriella
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Prózarázás 4 - Csepregi János és Az amerikai fiú

A Prózarázás április 24-ei állomása hűen tükrözte a sorozat szellemiségét. A vendég ezúttal a magát találóan a "saláta" jelzővel illető Csepregi János volt, akinek szépirodalmi munkássága mellett szó esett civil foglalkozásáról és blogjában megjelenő publicisztikáiról is. A szerencsés közönség még egy valódi kéziratot is megcsodálhatott.

Az 1980-ban született Csepregi János eddig egy novellás (Mindennapi legendák) és egy verseskötetet (Ímé, a test...) jelentetett meg, és a közelmúltban elkészült első regénye, Az amerikai fiú is. Utóbbi néhány részletét szerző már publikálta azonos című blogjában, illetve folyóiratokban, a negyedik Prózarázást pedig az egyik fejezet felolvasása foglalta keretbe.

Falvai Mátyás elsőként az inspirációról faggatta alanyát, aki el is árulta, hogy részben egyik kollégája ihlette meg egy történettel, amely házilag megoperált pókcsípéséről, és annak kellemetlen, kórházi kezelést igénylő következményeiről szólt. (Egy hasonló szituáció Az amerikai fiú címszereplőjét egy még kellemetlenebb helyre, a temetőbe juttatta.) A konkrét sztorin kívül az az izgalmas tény indította alkotásra az írót, hogy a 80-as évek kettősségét számára nem csupán a két politikai rendszer közti átmenet jelentette, hanem az általa ténylegesen megélt események és a gyermeki fantázia sajátos összefonódása is. E két határvidék megragadása mellett a regény lényeges vonulataként említette a falkavezér halála után lezajló lélektani folyamatok ábrázolását, amely kortól és nosztalgikus életérzéstől független téma.

Az utóbbi gondolathoz szorosan kötődő, a közel három évtizeddel ezelőtt játszódó mű jelennel való kapcsolatát firtató kérdésre Csepregi János elárulta, hogy a halál feldolgozása, valaminek az elveszítése különösen foglalkoztatja, ez pedig örökké aktuális. A könyvben ugyan jelen van a "konzerváló szándék" is, de ez nem egy korszakra, hanem saját akkori hangulatára vonatkozik, és arra a valóságra, amely minden őrültségével együtt egy gyerek számára magától értetődő. Falvai Mátyás erre megjegyezte, hogy Az amerikai fiú gyermeki nézőpontja minden iróniát nélkülöz, teljes beleéléssel adja vissza azokat az érzéseket, amelyeket a mesélő tizenkét éves srác átélt. Mint kiderült, ehhez az "időutazáshoz" bizony a memória megdolgoztatása mellett némi kutatómunkára is szükség volt.

Nem lehetett kihagyni a regénnyel azonos című internetes napló említését, amely álhíreivel, publicisztikáival és a szépirodalmi részeivel együtt szokatlanul változatos, Falvai szavaival élve "salátablog" képét mutatja. A kérdező leginkább azt szerette volna megtudni, hogy marketingcéllal jött-e létre, vagy a szerző csupán "játszóteret" akart, ahol több oldalát is felvillanthatja. Csepregi János - aki saját bevallása szerint maga is "saláta" típusú személyiség -, az álhírek felől indította válaszát. Utóbbiak mindig is nagy lelkesedéssel töltötték el, és már a Hírcsárda megszületése előtt publikált a műfajban, Tacskó Muki blogjában. Kollégája később kiszállt, ami arra indította, hogy saját felületet hozzon létre, mivel igen markáns véleménye van sok mindenről, és késztetést érez rá, hogy ezt - néha akár mélyebb átgondolás nélkül is - közölje.

Az amerikai fiúhoz visszatérve Csepregi János elárulta, hogy számára a személyiségfejlődés legtragikusabb, izgalmasabb pontja, amikor az ember "leveti a gyermekségét", és lassan ráébred, mennyivel összetettebb, esetleg "rohadtabb" a valóság. Ő maga ezt akkor tapasztalta, amikor szociális területen kezdett dolgozni. Jelenleg családon belüli erőszak áldozataival foglalkozik, ezért adta magát a kérdés, hogy ebből az élményanyagból szabad-e bármit is felhasználni a szépirodalmi művek létrehozásához. Csepregi ezt a lehetőséget teljesen kizárta, mint fogalmazott, "blaszfémia" lenne ezeket a mindennapi tragédiákat ilyen módon feldolgozni.

A beszélgetés vége felé szóba került a Fiatal Írók Szövetsége is, amelynek Csepregi János elnökségi tagja. Örömmel konstatálta, hogy a korábban túlélésért küzdő szervezet mára progresszívebb irányt vett, és egy politikai stigmatizációtól megszabadult, nyitott, sokoldalú, hatékony társasággá vált. Csepregi ottani kollégájával, Mészáros Mártonnal szerkesztette regényét, amely végleges formáját nemrég nyerte el. A megjelenés dátuma egyelőre nem ismert, de a szerző már több nagyobb kiadótól is visszajelzést kapott.

Zárásként a "jó próza" mibenlétéről értekeztek a színpadon, ez azonban Falvai Mátyás bevallása szerint is megfejthetetlen rejtély, amit azért kötelező minden Prózarázás alkalmával felhozni. A bűvös receptet ezúttal sem tudták meg a jelenlévők, a vendég azonban annyit elárult, hogy számára az emberközeliség az egyik kulcsszó.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2020 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei