2008. október 6.Szabados Melinda
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Ferdinad Hodler - egy szimbolista látomás

A Szépművészeti Múzeum és a Magyar Turizmus Zrt. közös akciójának köszönhetően szeptember elsejétől a bécsi "műértő" közönség is megcsodálhatja a budapesti Ferdinand Hodler: Egy szimbolista látomás című kiállításra készült, közönségcsalogató plakátjait. Magyarországon még nem rendeztek ilyen átfogó kiállítást külföldi művész munkájából.

A kiállítás 120 festményt és közel 40 grafikát mutat be, melyek közül néhányat kifejezetten erre az alkalomra restauráltak. Van Gogh után Hodler életművét, munkásságát ismerhetik meg a Múzeumba látogatók 2008. szeptember 9-től, mely új fényben fogja feltüntetni a festő munkásságát.

A Szépművészeti Múzeum kiváló rendezésű kiállításai lehetőséget nyújtanak a magyar közönség számára is, hogy az európai festészet karaktereit megismerhessék. Ferdinand Hodler svájci festő a szecesszió korának meghatározó alakja volt. A kiállításra látogató végig tudja követni Hodler festőtechnikai fejlődését, a műfaji változásokat, a különböző képtémák munkafázisait, életében és munkásságában bekövetkező változásokat. Hasonló kiállítást legutoljára Svájcban tartottak.



Hodler 1853-ban született Berne-ben, szegény anyagi körülmények közt nőtt fel, hiszen ácsként dolgozó édesapja tuberkulózisban elhalálozott, amikor ő még csak 8 éves volt. A paraszti családból származó édesanyja másodszor is férjhez ment. Most egy festőt választott, akivel 1867-ben bekövetkezett haláláig együtt élt. Hodler életét beárnyékolták a tragédiák, melyek egész életét végigkísérték, a nincstelenség, örömtelen körülmények melyeknek érzetei nyomot hagytak képein is. Mostohapapja elküldte inasnak egy Thuni festőhöz, Ferdinand Sommerhez. Első képei javarészt az Alpok vonulatairól készült tájképek, portrék voltak, amelyeket turistáknak adott el. Ebben az időben hatással volt munkáira Anker, Albert Koller és Calame festészete. 18 évesen Genevába ment, majd Baselbe is rövid kirándulást tett.

Hodler korai érettségét mutatják az ebből az időszakból származó képei, melyeken erős realizmus mutatkozik meg. Tanára Barthélemy Menn és genfi baráti köre hozzájárult ahhoz, hogy a hangulatos képecskék festéséről lemondjon egy eszme átérzékenyülése érdekében, amely végül is a nagyalakos monumentális festészet kialakulásához vezetett. A baseli kirándulást követően fejlesztette ki egyéni stílusát, amelyet az alakok szokatlan csoportosítása jellemzett, szimmetrikus pózok, rítusok, tánc. Fejlődése során megjelentek az expresszionista jelek is képein, erős színekkel, mértani alakokkal. Mindazonáltal Hodler képei mindig olyan színhelyeket festettek le, melyeken a szereplők mindennapi tevékenységüket végzik.



1898-ban Hodler összeházasodott Berthe Jacqueskal. 1914-ben elítélte a németek Rheims-i katedrális elleni támadásait, ezért a német képtárak kizárták Hodler munkáit. Szerelménél Valentine Godé-Darelt-nél, 1913-ban rákot diagnosztizálták, és az a sok óra, amit Hodler az ágyánál töltött, eredményezte azt, hogy egy figyelemre méltó sorozattal dokumentálhatta elmúlását. A hölgy halála után Hodler munkával foglalta el magát, elkészített egy húszas sorozatot önelemző arcképekkel. 1917 végéig a hanyatló egészsége miatt egyre inkább az öngyilkosság gondolata foglalta le elméjét. 1918. május 19-én meghalt Genevában sok befejezetlen munkát hagyva hátra.

Holder közel 50 éves volt, amikor jelentős áttörés következett be karrierjében, az 1904-es bécsi Secession után berne-i sikerek következtek. A város megvásárolta 4 nagyarányú művét, melyek azóta is a Hodler-gyűjtemény szívét képezik. A siker a szakmai elismerésen túl anyagi biztonsággal is járt a festő számára.

Hodler stílusának gyökerei a realizmusban kereshetők, emberi teremtmények magányos képei, fekete körvonalak, átható tekintet a lelkekbe. Ellátogatott a madridi Prado Múzeumba is, hogy régi mesterek munkáit lássa, majd megszületett a nagyon "hodleri" párhuzamosság, amelynek a fő témája az emberiség sorsa, a természet bűvös fénye, a természetből levezetett párhuzamosság alapelvére támaszkodva, tükrözéssel és szimmetriával megmutatva.

Az Éjszakával megérkezett a szimbolikába. A kiállítás fő munkái a négy nagy kép: az Éjszaka, a Végtelenségbe való nap, Szeretet és Nézet. Ezek a munkák meghatározzák Hodler egész életművét.

Hodler az önarckép és a fényképészet mestere. A művész újra és újra megjelenik, hivatkozik magára. Magát tüzetes vizsgálatnak teszi ki, miközben beenged egy hosszú, kemény pillantásra saját lelkébe. A festő körülbelül 400 fényképe maradt fent, mellyel Hodler a nemzedéke legfényképezettebb svájci művészeinek egyike lett. Hatalmas életművének nagy részét még mindig magángyűjteményekben, svájci múzeumokban őrzik.

A kurátorok úgy válogatták össze a képeket, hogy elsősorban Hodler szimbolista látásmódja kerüljön előtérbe, külön tisztelettel megemlékezve a festő Valentine Godé-Darel iránt érzett szerelmének, a nő haldoklása ihlette festményeken keresztül.

***


Ferdinand Hodler - Egy szimbolista látomás
Helyszín: Szépművészeti Múzeum
Időpont: 2008. szeptember 9 - december 14.
Jegyárak:
Teljes árú: 2600 Ft, elővételben: 2200 Ft
Kedvezményes: 1300 Ft, elővételben: 1100 Ft
Csoportos felnőtt: 2300 Ft, elővételben: 2000 Ft
Csoportos kedvezmény: 1200 Ft, elővételben: 1000 Ft
Bővebb infó: www.szepmuveszeti.hu

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2020 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei