filmzeneszínházkiállításirodalomközelképfesztiválpályázatifjúságmindenmás

országos programajánlómozik országosanszínházak országosanmúzeumok, galériáklexikon

.:. Futurizmus - avagy mit hoz a jövő? .:.

Száguldó autók, mozgás, nagyváros, a gyárak füstös szépsége. Függetlenül attól, hogy a futurizmust elsősorban irodalmi irányzatként tartjuk számon, és attól, hogy egy viszonylag rövid életű (ám annál nagyobb hatással bíró) mozgalomról van szó, nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a néhány, a futuristák által alkotott festményt, amik mára minden művészettörténeti albumban kiérdemelték helyüket. (*** ismertető ***)

Hogyan is vette kezdetét ez az egész? Egy bizonyos Filippo Tommaso Marinetti nevezetű olasz származású költő megírta az első Futurista kiáltványt 1909-ben, és nem kis meghökkenést keltve a következőt állította benne: "Egy bömbölő autó, amely úgy száguld, mint a kartács, szebb, mint a Szamothrakéi Niké (az ókori görög szobrászat egyik remeke)." Sok más, hangzatos és éles fordulat jellemezte a kiáltványt, de ez a mondat vált végül az irányzat legismertebb, legjellegzetesebb ars poétikájává.

Hogy? A kocsi mint műalkotás? Miért is ne. Ideje végre megszabadulni az álmodozó szimbolizmustól - értett egyet Marinettivel sok, a futurizmus zászlaja alá gyűlő művész. Ideje létrehozni az igazi modern művészetet, elvetni és megtagadni teljesen a múltat, és hogy másként is lehetne ezt csinálni, mint hogy magát a modern kort emeljük piedesztálra. Így sorakozott fel Marinetti mögé Giacomo Balla és Umberto Boccioni, a futurista festészet két legismertebb alakja, s írták meg maguk is a futuristák újabb kiáltványait.

Mozgás és sebesség: Balla festészetét alighanem ezzel a két szóval tudnák a leginkább jellemezni. Modern korban élünk, ahol nincs megállás, pihenés, minden dinamikus, halad előre, mint egyenes nyíl, a jövőbe mutat. Leghíresebb képe az 1912-ben készült Kutya pórázon című alkotás. A választott téma semmi rendkívüli - egy, a gazdája oldalán sétáló tacskó kutyát ábrázol, na de mégis teljesen másképp, mint az várható. Farkai és lábai elmosódottan látszanak csak, a mozdulat kb. nyolc pillanatában. A képet pont ezért "A pórázon sétáltatott kutya dinamizmusa" címmel is ismerik, megjelenésekor pedig nem kevés derültséget váltott ki a közönségből.

Ma már senki sem lepődne meg túlzottan egy ilyen képen, hisz megszoktuk ezt a technikát: a képregényekben és rajzfilmekben gyakran visszaköszön, amikor nagy sebességű mozgást akarnak ábrázolni, ám 1912-ben még teljességel újdonságnak minősült. Nincs kutya, amelyik ilyen gyorsan futna, mondhatnánk. Dehogy nincs, a futuristáknak volt. Nem is kérdés, hogy a mozgókép ihlette Ballát a kép megfestésére, és ugyancsak ez a helyzet ugyanebben az évben bemutatott Teraszon futó lány című alkotásával is. A tiszta színfoltokból álló képen egy futó lány mozdulatsorait követhetjük nyomon, balról jobbra haladva, s ugyanez figyelhető meg Fecskék című képén is: a madár dinamizmusát sejteti, ahogy mintegy önmagát lehagyva nem csak azt látjuk, hol jár épp, de hátul hagyott lenyomatait, az előző mozdulatait is szemlélteti a festmény. Balla valóban rajongott a gépekért is, mindenbizonnyal jobban, mint a Szamothrakéi Niké-ért, meg is festette hát az "Autó sebessége" és a "Motorkerékpár sebessége" című képeket.

A gyár mint tájkép. Boccioni szerint nincs csodálatosabb és kifejezőbb, szemet és lelket gyönyörködtetőbb téma az ipari termelésnél, amely nem mint bűzös, sötét fellegeket eregető gyárkémény jelenik meg 1909-ben Gyárak Porta Romában című képén, hanem mint napfénnyel megvilágított, élénk és varázslatos látkép, a jövő horizontja. Ami pedig az ideális lakóhelyet illeti, mi más is lehetne egy futurista világszemléletű alkotó - merthogy a futurizmus nem csupán művészeti ábrázolás mód, ellentétben például a kubizmussal, de egyben világszemlélet is - igazi otthona, mint a nyüzsgő, zajos, dinamikus nagyváros. Ezt hangsúlyozza Boccioni 1910-es A város ébredése című festménye is, amin megjelennek az óriási házak, és az utcán egybe olvadó emberi alakok és fogat húzó lovak, melyek maguk is mozgó gépeknek tűnnek a képen.

A futurista festészet akkor bontakoztatta ki szárnyait, amikor úgymond a kubizmus volt a menő Párizsban, a modern művészetek fellegvárában. Mint már említettem, a szellemi mozgalom viszonylag tiszavirág életűnek bizonyult, aminek elsőszámú oka a háború volt. A futurizmusnak ugyanis a gépek és a modern kor szeretete mellett volt egy sötét oldala is: nevezetesen, hogy - amint azt kiáltványaikban is közzé tették - türelmetlenül várták egy új, hatalmas, világméretű háború eljövetelét, ahol majd mindenki tanúja lehet annak, ahogy a modern fegyverek egyszer és mindenkorra eltörlik a múltat, és utat engednek egy újabb, modernebb jövő megszületésének. A kiáltványt idézve: "A háborút akarjuk dicsőíteni - a világ egyetlen megtisztítóját -, a militarizmust, a patriotizmust, a felszabadultak destruktív magatartását, azokat a szép elveket, melyekért meghal az ember, és a nő megvetését."

A világméretű háború, ami után oly nagyon ácsingóztak pedig ki is tört 1914-ben, ám egyben fel is számolta a futurizmust. Ennek oka, hogy a futurista művészek megrészegülve a háború kitörésétől sokan maguk is a frontmezőre vonultak. Boccioni is beállt az olasz hadseregbe, de végül életét vesztette a háború során. Az irányzatot további rossz színben tüntette fel, hogy a húszas-harmincas években az olasz fasiszták átvették a mozgalmat, mivel Mussolini alkalmasnak találta rá, hogy ideológiáját kifejezze általa.

Ez történt Olaszországban, de a futurizmus Oroszországban is megalakult a cári időszak utolsó éveiben. Itt elsősorban a költészetben játszott fontos szerepet, de a mozgalom végül itt sem kerülhette el sorsát: mivel a szovjet rendszer nem tűrte meg az avantgárd irányzatokat, hamar hallgatásra kényszerítették a futuristákat. Noha kezdetben támogatták őket, a sztálini időkben tiltottá vált a futurizmus, ami a művészek emigrációjához vezetett, de például Majakovszkij, a leghíresebb futurista költő öngyilkos lett. A sors iróniája tehát, hogy a futurizmus, amely oly nagyon kívánta egy világméretű háború kitörését, amely majd elhozza a szebb és modernebb jövőt, pont a háború és a háború után kialakuló diktatórikus rendszerek áldozatává vált.

Van véleménye a témáról? Kérjük, írja ide!

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2010 utáni évszámot (spam védelem)