2009. március 2.Sós Eszter
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Mickey Rourke - Az ember, aki türelemjátékot játszik Hollywooddal

Ha helytálló az a hasonlat, hogy az álomgyár olyan, mint egy sztár-gépezet, amely az embert megcsócsálja, majd kiköpi, akkor Mickey Rourke-ot valószínűleg többször is megkóstolta, tekintve, hogy az egykoron szépfiúnak kikiáltott sztár jelenleg úgy fest, mintha önmaga kifordított mása lenne.

A filmezés fővárosában viszont szeretik az ilyen ellentmondásos embereket, hiszen kellő mennyiségű hírt lehet velük generálni a bulvársajtóba, aztán a módszeres lejárató hadművelet után szépen piedesztálra lehet őket emelni.

Itt és most jelentsük ki, amit szinte mindannyian tudunk: Mickey Rourke nem egy sztáralkat. Ő egy színész, aki a vásznon néha hitelesen, máskor meg abszolút hiteltelenül eljátssza az adott karaktereket, de ahhoz nincs pofája, oly sok hollywoodi hírességgel ellentétben, hogy a vörös szőnyegen is egy szerepet játsszon, a makulátlan, mindenki által csodált sztár szerepét.

Ő egy egyszerű fickó, akinek egész életét végigkíséri egy korai döntésének az árnyéka, melyről máig nem derült ki, hogy jó volt-e vagy sem: Rourke a színészetet választotta hivatásának a profi ökölvívás helyett. Pedig sportolóként is jó volt, sőt, mi több, nagyon jó.

Tizenéves korában, alig ötven kilósan gyermekkori traumáinak egyik legyőzési módját találta meg a bokszban. Egy-két év alatt sikerült tíz kiló izmot magára szednie, s habár 1968 és 1972 között sorra nyerte a versenyeket, többszörös agyrázkódásai miatt orvosai kényszerpihenőre küldték.

A jóképű srácnak, akinek fogalma sem volt mihez kezdhetne ezek után, sokan javasolták, hogy meg kellene próbálkoznia a filmezéssel, s ő ezt annyira komolyan vette, hogy hosszasan képezte magát jónevű színiiskolákban, mielőtt elkezdett volna castingokra járni.

Mozis debütálása egy aprócska szerep volt Steven Spielberg 1941 című háborús komédiájában, mely nálunk a találó Meztelenek és bolondok címen futott. Néhány tévéfilm után A test melege, Az étkezde és a Rablóhal című, a kritikusok által vállalhatónak, mi több élvezhetőnek ítélt alkotásokban játszik, majd szerepet kap Az alvilág pápája című moziban, melyben Eric Roberts és Daryl Hannah voltak a partnerei, akik azóta már nagyon mélyre csúsztak az A-listás sztárok elit klubjából.


Mickey Rourke manapság, 2009-ben


Ezután olyan filmekkel vívta ki magának a '80-as évek szupersztár státuszát, mint a 9 és fél hét, A sárkány éve, az Angyalszív, vagy éppen a Törzsvendég, amelynek forgatókönyve Charles Bukowski tollából származik, és amelyben olyannyira megtetszett neki az alkoholista Henry Chinaski, avagy maga Bukowski szerepe, hogy a figurát a hétköznapokban is szívesen játszotta tovább. Innentől datálódik Rourke mélyrepülése.

Szerepválasztásai alkalmával rossz, sőt ne szépítsünk rajta, karrierje szempontjából katasztrofális döntések sorát hozza meg. Dustin Hoffman mindenáron őt akarta az Esőember főszerepére, de Rourke magasról tojt rá, mint ahogy nem érdekelte az Aki legyőzte Al Caponét című filmben felkínált szerep sem, melynek végül Kevin Costner örülhetett. Ez a nihilizmus a '90-es években is kitartott egyébként, amikor Quentin Tarantino elküldte neki a Ponyvaregény forgatókönyvét, melyben neki szánta volna a lecsúszott bokszoló, Butch Coolidge szerepét, ám az alkohol- és drogkábulatban fetrengő színész még csak el sem olvasta azt, így végül Bruce Willis játszhatta el a kultfilm egyik központi figuráját, miután egy kiadós tőkeinjekcióval nyomatékosította komoly szándékait Tarantinónak.

Kihagyja tehát a magas ziccereket, ellenben mesterévé válik annak, hogyan járassa le magát igénytelen filmekben. Pár példa erre a teljesség igénye nélkül: Vad orchideák, A félelem órái, Fehér sivatag, Vak szenvedély, 9 és fél hét 2., Nyerő Páros, Rendőrbosszú, Állati kiképzés, Rovarinvázió.
Találni a töménytelen trash tengerben maradandóbb alkotást is. Ilyen például Jonas Akerlund 2002-es A por című filmje, melyben Rourke ismét színésznek, s nem ripacsnak tűnik.

Az sem tett túl jót filmes karrierjének, hogy a kilencvenes évek elején ismét úgy érezte, be kell fejeznie elkezdett ökölvívói pályafutását. Csakhogy a két hivatás nem ment egyszerre, s ezt ő is belátta, csak sajnos későn. Sem az ekkoriban készült filmjeivel, sem bokszkarrierjével nem érte el a kívánt elismerést.

Viszont azt elérte, hogy ne lehessen őt felismerni az utcán. A rajta elvégzett plasztikai műtétek helyreállító korrekcióknak indultak, ugyanis a bokszolással töltött évek alatt többször eltört az orra és az arccsontja, aztán őt is elkapta a gépszíj, s a helyreállító műtétek után következtek az ezek nyomait eltüntető műtétek, majd a masszív ön-destrukció látható jeleit enyhítő szépészeti beavatkozások.

Ezek hatására Mickey Rourke-nak sikerült olyan fizimiskára szert tennie, amivel egyből felkeltette Robert Rodriguez és Frank Miller figyelmét, akik a megfelelő színészt keresték a kérges arcú Marv megformálására a Sin City filmadaptációjában.


Mickey Rourke A pankrátor című filmben


49 évesen Rourke megint önmagára talált. Játszott a Domino című videoklip-moziban, ahol a nagyon dögös Keira Knightley volt a partnere. Ismét sütkérezhetett a vakuvillanásokban és a dicsfényben, s hurcolhatta magával mindenhová jobb karján lógatva kedvenc kis ölebét.

S elérkeztünk a mához. Mickey Rourke valószínűleg imáiba foglalja Darren Aronofsky nevét, aki a The Wrestler, azaz A pankrátor című film főszerepével nagy ajándékot adott a többkilónyi izom és karikatúra szerű arc mögött elrejtőzött összetört embernek: a szerep által végre önmagára talált. Végre egy helyen összpontosulhatnak eddig több irányba tékozolt energiái.

A filmben Mickey Rourke, a színész, Mickey Rourke-ot, a kiöregedett sportolót játssza, aki habár jó volt, de sosem a legjobb. Mickey Rourke, a színész, viszont most a legjobb. Megkapta a Golden Globe-ot, a BAFTA-t és az Oscar-díj is az övé lett volna, ha nem lenne ma sokkal trendibb öntudatos melegekről filmet csinálni, mint az életben helyüket kereső középkorú emberekről. Meg aztán nem hiába szívatta Mickey Rourke 15 éven át Hollywoodot. Most Hollywood is megpróbál neki valamivel visszavágni. Őt ismerve azonban erre is csak egyszerűen majd ujjat mutat, mégpedig akkor, amikor legalább tíz paparazzo objektívje szegeződik rá.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2019 utáni évszámot (spam védelem)

nem
regisztrált
nostri 2010-09-07 17:06:40
Egy kritius véleményét max elolvasom, meghallgatom, de filmről magam alakítom ki a véleményemet. Szerintem sem volt gyenge a Vad orchideák és a 9 és fél 7 sem...az, hogy a film témája
sokak tetszését nem nyerte el, azért a forgatókönyv írót kell lehúzni...Mickey mindkét filmben nagyon jó volt.
Láttam a Pankrátort is, a fórumon lehúzták, de egy témájában is kiváló film és kiválót alakított benne Mickey is.

Csatlakozott:

2008-10-03

Írt kommentek:

29 db

Fyfike 2009-03-04 05:42:11
Bár Sós Eszter szerint a Vad orchideák egy igénytelen film, én nagyon szeretem. De az igaz, hogy nem sok jó filmjét tudnám felsorolni, amit láttam tőle, ezt kicsit sajnálom. Szerintem mindannyian többet vártunk volna tőle.
Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei