Kaffka Margit - a legnagyobb magyar író-költő asszony
Kaffka Margit a XIX. század egyik legmeghatározóbb alkotója. Ady Endre egyszerűen csak "nagyon nagy író asszonynak" nevezte. A Nyugat első nemzedékéhez tartozott, legjobb regényei a lélektani epika hazai példái. 1911-ben készült el egyik legnagyobb műve, a Színek és évek, amibe sok önéletrajzi mozzanat is került az írónő életéből.
Kaffka Margit a mai napig a legnagyobb magyar író-költő asszony, születésétől kezdve olyan emberek vették körül, mint Lauka Gusztáv, az apai dédnagybátyja, aki Petőfi egyik legjobb barátja volt, valamint anyai nagynénje, Hegyesi Mari, az ünnepelt színésznő. Kaffkát 1886-tól, apja halála után Kaffka Ignác, a nagyapja vette magához. Később apácaiskolába járt, majd pedagógus lett belőle. Nagyon szerette hivatását, sokáig tanárnőként dolgozott Miskolcon az Állami Polgári Leányiskolában.1905-ben az írónő férjhez ment Frőlich Brúnó erdőmérnökhöz, akivel irodalmi szalont hoztak létre, de a vidék mégis unalmassá vált Kaffka számára, ezért 1907-ben Budapestre költözött. Tehetségére már korábban felfigyeltek a budapesti elismert szerzők, mint Heltai Jenő vagy Gárdonyi Géza, ezért nagy örömmel fogadták be az irodalmi körükbe, amikor az írónő a fővárosba költözött.
1911-ben készül el egyik legnagyobb műve, a Színek és évek, majd ezt olyanok követik, mint a Csöndes válságok és az Állomások. 1914-ben másodjára is férjhez ment, Bauer Ervinhez.
Az írónőt mindig lenyűgözte Ady hatása, nem véletlen tehát, hogy a Nyugat indulásától a folyóirat munkatársa. Leginkább itt formálódik a költészete, mindig az újra törekszik. A háború kitörésével Kaffka világnézete és gondolkodásmódja is megváltozott, mivel férjét Temesvárra vitték katonának. Ekkoriban írja utolsó regényét, a Hangyabolyt, amely kislánykorát idézi.
Kaffka életében három írói szakaszt lehet megkülönböztetni. Az első szakasz a Nyugat indulásáig tart, a második szakasz a világháború kezdetéig, a harmadik pedig haláláig, 1918-ig.
Egész életében két fő téma foglalkoztatta, a nő sorsa, valamint a dzsentri pusztulása. Korának fő problémáit dolgozza fel műveiben, az ellentétek között feszülő magyar társadalom gondjait és a nők társadalmi helyzetét.
(Forrás: A magyar irodalom története)
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg: