2009. augusztus 18.Sós Eszter
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Philip K. Dick - Álmodnak-e a sci-fi írók elektronikus önmagukkal?

A válasz Philip K. Dick esetében valószínűleg igen lenne, s kedvenc vásári vizionáriusunk, aki megteremtette a szegény ember sci-fijét, minden kétséget kizárólag derűs mosollyal szemléli egy párhuzamos, jövőbeli, vagy szimplán csak elképzelt világban, ahogy emberek a róla mintázott robottal társalognak az élet értelméről. És ez kérem szépen nem egy könyv, hanem maga a valóság.

A valóság Philip K. Dick szemszögéből

A valóságot a leggyakrabban el kell felejtenünk, vagy legalábbis meg kell próbálnunk tágan értelmezni, ha Philip K. Dick nevével említjük egy mondatban. A dick-i valóság mindig gyenge lábakon áll, többszörösen kiforgatott, s még ha úgy tűnik, végre össze is áll, hát a legtöbbször akkor is kiderül, hogy valahogy az a valóság sem az igazi. Egy ilyen univerzumban hogyan lehet bármit is komolyan venni? Persze néhány témának kedvez ez a kaotikus helyzet, így kiváló példázatot lehet írni például Isten létéről/nemlétéről, a tudatmódosító szerekről, a mentális betegségekről, a levegőben lógó apokalipszisről és az utána következő lehetséges állapotokról, a megváltoztatható múltról és az elrendelt jövőről, meg úgy eleve az emberi képzelet határtalanságáról és teremtő erejéről. Kellő exhibicionizmussal (s mivel valójában minden író exhibicionista) a szerző írhat önmagáról, a férjről, az apáról, a fiúról, a hipochonderről, a rögeszmésről, a macskabolondról, a fiatal lányok után ácsingózó férfiról, és természetesen Philip K. Dickről is, a látomásait mániákus pontossággal papírra vető sci-fi szerzőről is.

A valóság az életrajzíró szemszögéből

Philip Kindred Dick 1928. december 16-án, a vártnál hat héttel korábban látta meg a napvilágot ikerhúgával, Jane-nel egyetemben, akinek a sors igen rövidke időt szabott ki: alig múlt egy hónapos amikor életét vesztette. Dick egész munkásságát meghatározta a vágyódás a soha meg nem ismerhetett húga iránt, és a különös, haraggal és bűntudattal párosuló ragaszkodása édesanyjához. Ötször házasodott, ám egyik feleségében sem sikerült rálelnie a lelki társ és a szerető feleség kettősének tökéletes harmóniájára. Sikertelen kapcsolatait azonban leginkább önmagának köszönhette, hiszen házasságainak javarészt úgy lett vége, hogy ő szerelmes lett valaki másba, és az évek során egyre fokozódó rigolyáit is nehezen viselték az arák. Folyamatosan képzelt betegségeivel küszködött, és ennek az életformának azért válhatott már-már mesterévé, mivel szinte minden egyes betegségnek pontosan ismerte a tüneteit. A módosult tudatállapot, melyet drogokkal, legfőképpen amfetamin származékokkal, ám leggyakrabban gyógyszerekkel ért el, mind jelentősebb hatást gyakoroltak műveire, és életminőségére is. Látomások, hallucinációk kínozták, gyakran uralkodott el rajta pánik és rettegés. 1974-ben rózsaszín köd képében Istent vélte látni, s a spirituális élmény hatására íródott a Valis című regénye és az Exegézis, mely gondolatainak naplószerű gyűjteménye. Philip K. Dick 1982. március 2-án hunyt el, 53 évesen, szélütés és a hozzá társuló szívelégtelenség következtében. Életéről Lawrence Sutin írt elfogulatlan, minden részletre kiterjedő és aprólékos művet Isteni inváziók címmel, mely idehaza is megjelent az Agave kiadónál.

A valóság a bibliográfus szemszögéből


Philip K. Dick több mint 50 regényt írt, melyek nagy része magyarul is olvasható, vagy ha nem, hát hamarosan az lesz, ugyanis 2003-tól az Agave adja ki sorra a műveit. Korábban csak egy-két könyvét lehetett idehaza elcsípni, s azok is különböző kiadóknál jelentek meg. Érdemes azonban megemlíteni, hogy a tíz legjobb Philip K. Dick regény között helyet bitorló mű, A halál útvesztője még 1986-ban jelent meg idehaza, a szépemlékű Kozmosz Fantasztikus Könyvek tagjaként. Aki tehát maradéktalanul kikupált akar lenni a Philip K. Dick életműből, annak érdemes ezután a borzalmas borítójú klasszikus után kutatnia az antikváriumok porlepte polcain. Az Agave az összes fontosabb Dick regényt kiadta már első körben (pl. Az ember a Fellegvárban, Paldmer Eldritch három stigmája, Ubik, Valis, Kamera által homályosan, Figyel az ég, Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?, Csordulj könnyem, mondta a rendőr, Dr. Vérdíj) és eddig két novelláskötet is megjelent náluk (Lenn a sivár Földön, Már megint a felfedezők). Legutoljára a Visszafelé világ, a Galaktikus cserépgyógyász és a Szabad Albemuth Rádió került kiadásra, de ezzel valószínűleg még közel sem teljes a lista.

A valóság a filmkészítők szemszögéből

Dick határtalan képzelőereje minden olvasóját magával ragadja. A megteremtett világok újraképződnek a fejekben és éppen ebben áll az író hatalma, vagy ha jobban tetszik töretlen népszerűsége: történetvezetése szinte "beszippantja" a befogadót, így a könyv letehetetlenné válik. Pedig Dick, mint azt ő maga is bevallotta, bevált séma szerint írta műveit. Tuti receptje volt a regény felépítésére, a főszereplők felbukkanására vonatkozóan, sőt még a történet végi csavar, avagy dupla csavar is része volt ennek a munkametódusnak. Éppen a csavaros történetek, és a filmszerű képek tették Dick műveit a filmvilág egyik legtöbbet feldolgozott sci-fi alapanyagaivá. Sci-fi klasszikusnak számít ma már a Szárnyas fejvadász és az Emlékmás, melyeken sok fantasztikus filmmel ellentétben nem fog az idő. Az előbbi az Álmodnak-e az androidok regény adaptálása, melyből Ridley Scott okosan hagyott el hanyagolható mellékzöngéket. Paul Verhoeven Emlékmása az azonos című novellából készült, s így le is szűrhető, hogy a rövidke történet valójában csak kiindulási alapot biztosított az Arnold Schwarzenegger főszerelésével készült grandiózus produkcióhoz.

Szintén a sikeres filmadaptációk között tartható számon a sajnos mérsékeltebb sikert elért, ám az alapanyagot szolgai hűséggel követő Imposztor, mely hamisítatlan dick-i fordulattal ér véget. A Különvélemény és a Felejtés bére igazi hollywoodi akció- és látványorgia lett, ám mindkettő alaposan újraértelmezte az irodalmi alapanyagot. A Kamera által homályosan sajátos kivitelezése méltó tisztelgés volt Dick életművének egyik kiemelkedő alkotása előtt. Bosszantóan semmitmondó alkotás született viszont Az aranyember című novella felhasználásával (Next - A holnap a múlté), melynél talán nem is illett volna a kapcsolatot hangoztatni az irodalmi művel. Sajnos sok, ígéretesnek tűnő terv fulladt kudarcba. így például nem tudhatjuk meg soha milyen lett volna a Paldmer Eldritch három stigmája, ha John Lennon valóban filmet csinálhatott volna belőle, vagy, hogy mivé vált volna a Kamera által homályosan Richard Linklater helyett Terry Gilliam kezében. Hamarosan viszont láthatjuk a Philip K. Dickről szóló életrajzi filmet is, mely The Owl in Daylight címmel készül, immár megközelítőleg három éve. Ezt Paul Giamatti rendezi, aki egyben a főszerepet is alakítja majd, s aki az utóbbi időben kísérteties hasonlóságot kezd mutatni az íróval.

A valóság az olvasó szemszögéből

David Hanson robotfejlesztő és mesterséges intelligencia kutató, aki már Albert Einsteinről is mintázott robotot, 2005-ben alkotta meg Philip K. Dick androidját, mely azon felül, hogy külsőre hasonlít az íróra, a memóriájába táplált irodalmi tudásnak és életrajzi adatoknak köszönhetően, amolyan Philip K. Dick féle stílusban beszélget az emberekkel és válaszol az olyan kérdésekre, mint, hogy melyik a kedvenc színe, vagy hogy mi az élet értelme. S habár még koránt sem kell elvégezni rajta a Voigt-Kampff tesztet, hogy megtudjuk ember-e, vagy gép, azért már nem tűnik olyan távolinak az utópia, amit Dick tárt elénk. Hogy éppen melyik utópia? Az amelyikben a Marsra emigrálnak az emberek egy jobb élet reményében, vagy az amelyikben az atomháború után próbálnak talpra állni az életben maradt tízezrek? Valójában mind egy tőről fakadt, s mindegyik ugyanazt a mára egyre sürgetőbbé váló kérdést próbálta kendőzetlenül arcunkba tolni: hogy mi valóban a legeslegjobb világon élünk-e? Az optimizmust távolról sem ismerő Dick műveiben egyértelmű választ nem, viszont lehetséges alternatívát annál többet kapunk. A mi feladatunk pedig, a szórakozás mellett persze, hogy megpróbáljuk megtalálni, melyik lehet ezek közül a valóság.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2019 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei