2010. március 25.Sós Eszter
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Meghalt Jim Marshall, a rocklegendák fotósa

74 éves korában hunyt el a rocktörténet legfelejthetetlenebb pillanatait megörökítő Jim Marshall, akinek számos fotója lett világhíres. Ő kapta lencsevégre többek között Jimi Hendrix lángoló gitárját a Monterey Pop fesztiválon, és Johnny Cash beintését a San Quentin börtönben adott koncertjén.

1959-ben kezdte meg fotográfus pályafutását Jim Marshall, aki pár éven belül a rockzene legismertebb arcainak közelébe férkőzhetett és megörökíthette azokat a pillanatokat, melyeket aztán milliónyian láttak a világon az újságok hasábjain.

Olyan zenészeket fotózott, mint Bob Dylan, Miles Davis, Ray Charles, Frank Zappa, vagy Janis Joplin és sok zenekarnak követhette végig egy-egy koncertturnéját, például a The Rolling Stones-nak, vagy a The Whonak. Ő volt az egyetlen fotós akinek megengedték, hogy a kulisszák mögött is fotózza a Beatles utolsó koncertjét 1966-ban.

Johnny Cashről a San Quentin börtönben adott 1969-es koncertjén készült fotóját azóta is ikonikusnak tartják, pedig az egészet viccnek szánták." Akik filmezték a koncertet, azt az instrukciót adták, hogy szeretnének valami különleges pillanatot megörökíteni, úgyhogy Johnny jól beintett nekik. Ezt a pillanatot kaptam le én is, de nem gondoltam volna, hogy ilyen híres lesz majd a fotó. Azt hiszen nagyon jól megmutatja ez a kép Johnny egyéniségét, de tudni kell, hogy csak hecc volt. Nagyon jó humorérzékkel volt megáldva, és ezt sem gondolta igazából komolyan."

Marshall 1936-ban született Chicagóban, de San Franciscóban nevelkedett. Középiskolás korában vette az első fényképezőgépét és elkezdte vele dokumentálni a beat korszak művészeinek mindennapjait. A légierőnél is szolgált, majd leszerelése után lehetősége adódott, hogy a legendás jazz muzsikusról, John Coltrane-ről készítsen pár képet, akiről végül kilenc tekercsnyi fotót készített, és ezek megjelentetésével egy csapásra ismertté vált.

Hamarosan New Yorkba költözött, ahol az Atlantic és a Columbia lemezkiadók leszerződtették arra, hogy fotózza a zenészeiket munka közben a stúdióban. Ekkor születtek híressé vált sorozatai Bob Dylanről és Ray Charles-ról. A hatvanas évek végén aztán visszatért San Franciscóba és képek tucatjait készítette el a woodstocki nemzedék zenészeiről: Janis Joplinról, a The Grateful Deadről, Santanaról, vagy éppen a Jefferson Airplane-ről. Nem mellesleg pedig dokumentálta a woodstocki és a Monterey Pop fesztivált.

Jim Marshall a legtöbb zenésszel baráti kapcsolatot ápolt, és ez segítette hozzá ahhoz, hogy számos ismert muzsikusról tudott portrékat csinálni. Egyik legutolsó interjújában így nyilatkozott például Janis Joplinról: "Egészen egyszerűen csak felhívtam, hogy csinálhatnék-e róla pár képet. Ő meg azt mondta, oké, gyere csak át hozzám. Bízott bennem, és tudta, hogy olyan képeket csinálok róla, amik tényleg megmutatják milyen ő valójába, legbelül."

Egyik leghíresebb fotóján Janis Joplint és Grace Slick-et örökített meg együtt, bizalmas viszonyban. A kép azért váltott ki nagy érdeklődést, mivel a két énekesnőt a legnagyobb riválisoknak tartották, és azt pletykálták, hogy nem is igazán kedvelik egymást. "Ez persze nem volt igaz." - mondta Marshall." Ők valójában egészen jól kijöttek egymással." Az ominózus fotó elkészülte után azonban soha nem készítettek kettőjükről közös képet.

Szintén híressé vált Jim Morrisonról készített képe is. Ennek elkészültére így emlékezett: "A Northern California Folk Rock Fesztiválon fotóztam a The Doors-t 1968-ben. A színpad bal szélénél álltam, amikor Jim leszólt nekem a színpadról: Hé Jim, akarsz egy fotót? Aztán belenézett a kamerámba. Azok közül a srácok közül való volt, akik saját kis világban éltek. Azt gondoltam róla, hogy olyan, mint C.S. Lewis. De ő anélkül árasztott magából hatalmas spirituális energiát, hogy bármiben is hitt volna."

Jim Marshall az utóbbi időben is aktívan dolgozott. Többek között Lenny Kravitzről és a Velvet Revolverről is készített felvételeket. 2009-ben kiadott egy fotóalbumot Trust címen, melyben egész életművét összegezte.

Marshallnak, akinek a munkája volt a szenvedélye, nem születtek gyermekei. " Nekem nincsenek utódaim. Nekem a fotóim a gyermekeim." - nyilatkozta az egyik utolsó vele készült cikkben.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2019 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei