2008. június 24.Józsa Ágnes
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Az Óbudai Társaskör már húsz éve a pályán - Merényi Judit számvetése

Az Óbudai Társaskör húsz évvel ezelőtti megalakulásától fogva Budapest kulturális és társasági életének ismert színfoltja, országos és nemzetközi hírű programjairól az MR3 (Bartók) Rádióból szinte naponta értesülünk. Igazgatója, Merényi Judit nem kívánta megújítani a kezdettől élő megbízatását, de tudja: vannak, akik méltó módon folytatják az ő több évtizedes munkáját.

A helyi művelődési ház utódjaként megépült, kereken 20 éve működő Óbudai Társaskörben sok nagyszerű művészeti együttes és remek program lelt otthonra, mint például a világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar, a Budapest Ragtime Band, a Czigány György vezette Játékos muzsika 7-szer 10 percben, s az Óbudai Nyár rendezvénysorozata.
A tartalmas kiállítások és a különféle klubok, körök gazdag programjai mellett idén bizonyára nagy sikere lesz a nyári színházban D. L. Coburn Kopogós römi című tragikomédiájának, Moór Marianna és Szilágyi Tibor előadásában. A Kiscelli Múzeum udvarán (rossz idő esetén a templomtérben) ezen a nyáron is folytatódik a komolyzenei hangversenysorozat.
Dr. Merényi Judit, az Óbudai Társaskör igazgatója hivatásos előadóművészként rendszeresen fellép irodalmi esteken, és az elektronikus média ilyen tárgyú műsoraiban. Tizenkét évig ő szervezte a Zempléni Művészeti Napok programjait, ez évben második verses-zenés CD-jével örvendeztette meg az irodalombarátokat.



- Sikertörténet az öné és intézményéé, amely funkciójában ugyan művelődési ház, de kezdettől fogva különbözik a hasonló feladatokat ellátó intézményektől. Itt mindig nagy a nyüzsgés, pedig nem rendeznek bálásruhavásárt vagy hasonlókat.
- Meggyőződésem, hogy mindegyik generáció jogosult mindazokra az értékekre, amelyeket az emberiség kulturális kincsként fölhalmozott. Nekünk az igazi értékek közvetítése a feladatunk. Azt mondják, hogy nincs igény a versekre, a komolyzenére? Rendezvényeink sora ennek ellenkezőjére a bizonyíték. A fiatalok között persze a versmondás valóban nem divat, és csak kevesen tudnak szépen beszélni már a színészek közül is. Mi ezért sok felolvasóestet szervezünk - magyarázza Merényi Judit.

- A zenei kínálatuk különlegesen gazdag. Milyen kötődése van ehhez a művészeti ághoz?
- Valójában belekeveredtem. Szerettem és szeretem a komolyzenét. Óbudán egy nagyon jó zeneiskola volt, melyet Till Ottó vezetett. Ez az iskola volt a bölcsője annak az ifjú zenebarát mozgalomnak, amely az egész országban népszerű lett. Ifjúsági zenei klubokat alakítottak, aztán itt működött az óbudai kamarakórus is. Később csatlakozott a házhoz a világhírű Liszt Ferenc Kamarazenekar. Ők bíztak meg a Zempléni Művészeti Napok rendezvénysorozatának évenkénti szervezésével. Így keveredtem zenész-közelbe. Az Országos Filharmóniával pedig közösen rendeztünk hangversenyeket a Zichy-kastély udvarán és a Kiscelli Múzeumban is. Evidencia, hogy ebben a házban élénk a zenei élet.

- És honnan ered az irodalmi ihletése?
- A versszeretet Keszthelyről eredeztethető, az ottani irodalmi színpad társulatában tanított Rauch Marika színész-pedagógus szépen beszélni. A Helikon ünnepségek szereplései pedig nagyon sok élményt adtak az én generációmnak, életre szóló indíttatást a művészetekhez és az irodalomhoz. Soha nem beszéltem tájszólásban. Szegedre jártam egyetemre és amikor elérkezett a vonat Kecskemétre, elkezdtem szögediesen beszélni, amit aztán a visszafelé úton elhagytam. Amikor 1970-ben feljöttem Pestre, egy Óbudán rendezett irodalmi esten találkoztam a költő Baranyi Ferenccel. Vele módom volt verses estjeivel bejárni az egész országot. Később Czine Mihály, Simon István, Garai Gábor, Ladányi Mihály verses előadóestjein is felléptem. Akkoriban rendszeresek voltak az író-olvasó találkozók. Így ismerkedtem meg a rádiós Sebestyén Jánossal, akinek rádiós naplója stábjában dolgozhattam - nagy örömmel és élvezettel, évekig. Ezek valójában zenés-irodalmi műsorok voltak. Megismerkedhettem Czigány Györggyel, e kapcsolatból is közös műsorok, programok születtek. Egyik első rádiós élményem, hogy egy műsorban mondhattam verset Tomanek Nándorral, Szabó Sándorral.

- Az intézmény munkája elválaszthatatlan az Ön személyiségétől….
- Művelődési házban nőttem fel. Édesapám a keszthelyi művelődési intézményt igazgatta évtizedekig, édesanyám pedig táncpedagógus volt. Halála után én is elvégeztem az Állami Balettintézet táncpedagógus-képzőjét. 1970-ben szereztem jogi diplomát, s azóta dolgozom Óbudán, először a művelődési házban munkatársként, majd 1977-től igazgatóként. Megbízatásom ez év nyarán lejárt, s nem kívántam újra pályázni. Szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ez egy életmű, amire büszke lehetek. Amint arra is, hogy ki tudtam alakítani egy olyan munkatársi gárdát, amelyre rábízhatom a minőségi munka folytatását. Egy ilyen intézményben mindig fontos, hogy ne csak értsék a dolgukat az itt dolgozók, hanem szeressék is. A kultúrát közvetíteni gyönyörű szolgálat.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2017 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei