filmzeneszínházkiállításirodalomközelképfesztiválpályázatifjúságmindenmás

országos programajánlómozik országosanszínházak országosanmúzeumok, galériáklexikon

.:. A The Place Where We Belong - A hely, ahova tartozunk .:.

Mit is várunk igazából, amikor elmegyünk színházba? Szórakozást, társas kikapcsolódást, nevetést vagy sírást, persze. Ezek mellett azonban mindig remélünk valami mást, a heurékát is. Az aha-élményt, a katarzist, azt ami beindít valamit fejünkben. Amit - mivel mással? - a saját életünkkel próbálunk összeegyeztetni. (*** beszámoló ***)

A Space közösség két vezetője, Ardai Petra és holland férje Luc Van Loo, az alkotó részéről csinálnak színházat saját aha-élményüket keresve, a befogadó pedig valami önmagában teljesen valódi, seprű seperte utcai valóságot kap cserébe, amit igazán nem nehéz saját, összesen két adattal meghatározható hely/idő bolygón folyó életével párhuzamba állítani.

Valóban valóság

A The Place Where We Belong (A hely, ahova tartozunk) előadás címe pontosan lefedi az alkotók kérdésfeltevéseinek lényegét és a performansz által boncolgatott témakört: hol van az a hely, az az x négyzetméternyi terület, amit igazán az otthonunknak nevezhetünk? A holland-magyar szerzőpáros saját életén keresztül teszi személyessé az egész társadalmakat foglalkoztató problémás témákat. Nemzeti identitást, XX. és XXI. századi gyökértelenséget, befogadást és kirekesztést, integrációt és kozmopolitizmust. A saját maguk által dokumentarista színházként meghatározott előadásokon különböző felületek és médiatartalmak keverednek. Képet, hangot, szöveget és előadást egyforma drámai elemeknek tartják és összekeverve az eszközöket egy egészen új jelentést állítanak elő.

Az október 2-11. között Budapestet fel meg és átrázó Placcc által meghívott előadás a fesztivál meghatározó alapgondolatával (helyszínspecifikus művészet) tökéletesen rímel. A performansz a kecskeméti utcai Hotel Korona környékét felhasználva mesél el egy történetet (az alkotókét) és ez által mutat be sok másikat (a tudtukon kívül szintén alkotó váló járókelőkét). A nézőtér ugyanis a hotel átlátszó hídján sorokozó székekből áll, a színpad pedig a közönség előtt elterülő, igazi pesti (vagyis éppen felújítás alatt álló) Kálvin tér. Itt megy fel és alá a bedrótozott és rejtett kamerával felszerelt Petra, civilben színésznő, 20 éve Hollandiában élő magyar anya, éppen utcai posztmodern művész. Kérdéseket tesz fel az arra járó magyaroknak Magyarországról, villáminterjújában arról érdeklődve, hogy érdemes lenne-e visszaköltözni Magyarországra Hollandiából a családjával. Mindeközben a Luc által kezelt és a Petrára szerelt kamerával követhetjük felülről az eseményeket. Igazi voyeuristaként monitorokon és fülhallgatókon keresztül ismerkedünk azzal a minket körülvevő nagy magyar valósággal, amiben mindennapjainkat éljük.

A The Place Where We Belong előadást Amszterdamban és Berlinben 2005 óta adja elő nagy sikerrel a Space. A mostani, budapesti performansz mégis teljesen új, a kérdések és történet melyet a drótokon keresztül az utcai párbeszédek között hallunk kifejezetten pestieknek szólnak. A Magyarországról menekülő Petra most szülővárosába tért vissza, a kérdés csak az, hogy ezzel egyben haza is jött-e.

"Hát, ha haza akartok jönni, sz’tem gyertek."

A Space mostani előadásával is egy új, európai identitást keres, ahogyan azt a pár éve bemutatott Holland Cunami esetén is kereste már, így válva ismertté magyar közönség számára. A Kálvin tér fölött Luc Van Loo sajátosan foglalta össze gondolatait az otthonról, a hovatartozásról, az identitásról és amúgy az életről általában. Ha egyszer ugyanolyan lakásban kelhet fel, ugyanazt az újságot olvashatja és ugyanazt az ételt rendelheti itt, mint ott, minek kell a kérdést túl bonyolítani? Ha nem tetszik Pest, maximum visszaköltözik Amszterdamba.

Van véleménye a témáról? Kérjük, írja ide!

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2010 utáni évszámot (spam védelem)