2010. február 1.Sós Eszter
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Lear király a Nemzeti Színházban, Gothár Péter rendezésében

A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében kerül bemutatásra 2010. március 19-én a Nemzeti Színházban William Shakespeare 1600-as évek elején írt drámája, a Lear király, amelyet sokan az író legjelentősebb színművének tartanak. A mostani, Kulka János főszereplésével készült színpadi adaptáció azért is különleges, mivel Gothár Péter vállalta magára a rendezői feladatokat.

A Megáll az idő, a Haggyállógva Vászka, a Passzport és a Magyar szépség rendezője első darabját rendezi a Nemzeti Színház berkein belül, melynek egyúttal díszlettervezője is. Ez azonban nem újdonság Gothár Péter esetében, aki korábbi színházi rendezéseinél (pl. Trakhiszi nők - Kamra, A mizantróp - Örkény István színház, Vakond - Katona József Színház) is ebben a kettős szerepkörben kerül feltüntetésre a színlapon. Eddigi munkáit alapul véve komoly tartalommal és lenyűgöző látványvilággal "látja el" munkáit, így valószínűleg nem lesz ez másképp William Shakespeare Lear király című drámájával sem.

A kelta monda alapján keletkezett Shakespeare műnek leginkább a Vörösmarty Mihály általi, Arany János segédletével némileg korrigált fordítását ismerhetjük. Éppen ezért külön érdekessége lesz a darabnak, hogy most Varró Dániel fordításában kerül a közönség elé. Ez feltételezi az archaikus nyelvezet modernebbé válását, és a fiatal íróra jellemző találékony nyelvi megoldásokat.

Az alaptörténet azonban (bármennyire is borítékolható egy, a Nemzeti Színház eddigi repertoárjához mért, modern felfogásban születő előadás) valószínűleg változatlan marad. Így megismerhetjük Britannia királyát, Leart (Kulka János), aki megöregedvén arra készül, hogy birodalmát felossza három leánya között, ám előtte arra kéri őket, foglalják szavakba mennyire szeretik őt.

A két nagyobbik lány, Goneril és Regan ( Nagy Mari és Schell Judit), mézesmázos szavakkal nem is hagynak kétséget a királyban szeretetük felől, ám a legkisebb, Cordelia (Mészáros Piroska), nem tud mit mondani apjának, aki ezért kitagadja őt és birodalmát a két másik gyermeke között osztja föl.

Ám egy királyhoz közel álló családban is adódnak problémák: Gloucester (Gálffi László), a király hű embere, Edmund nevű (Rába Roland), törvénytelenül született fia árulása miatt kénytelen kitagadni szeretett gyermekét, Edgart (Makranczi Zalán). A nemzedékek harca féltékenységgel, hatalomvággyal és gyűlölettel lesz terhes. Az apák igaz szeretetet pedig csak kitagadott gyermekeiktől kaphatnának, de mire erre rájönnek, már késő lesz.

A Lear király nem William Shakespeare nem legkönnyebben emészthető műve, ám vitathatatlanul az egyik legjobb, már akkor is ha a tragikumot és az emberábrázolást vesszük alapul. Sokszor láthattuk már különböző színpadokon a történetet, így mindenképpen kíváncsiságot válthat ki mindenkiben, hogy milyenre sikeredik a Nemzeti Színház előadása, és hogy miként hat a mű Varró Dániel fordításában és Gothár Péter rendezésében.

***


William Shakespeare: Lear király
Helyszín: Nemzeti Színház, Nagyszínpad
Bemutató időpontja: 2010. március 19. - 19.00. óra
További előadások márciusban: 2010. március 20. - 19.00. óra, 2010. március 24. - 19.00. óra

Rendező: Gothár Péter
Fordító: Varró Dániel
Rendező munkatársa: Bencze Zsuzsanna
Díszlettervező: Gothár Péter
Jelmeztervező: Izsák Lili
Dramaturg: Morcsányi Géza, Keszthelyi Kinga
Ügyelő: Lencsés István, Kabai Márta
Súgó: Sütő Anikó

Színészek:
Lear, Britannia királya - Kulka János
Bolond - Bodrogi Gyula
Goneril, Lear idősebbik lánya - Nagy Mari
Regan, Lear középső lánya - Schell Judit
Cordelia, Lear legkisebb lánya - Mészáros Piroska
Gloucester grófja - Gálffi László
Edgar, Gloucester nagyobbik fia - Makranczi Zalán
Edmund, Gloucester kisebbik, törvénytelen fia - Rába Roland
Kent grófja - Znamenák István
Alban hercege, Goneril férje - Marton Róbert
Cornwall hercege, Regan férje - Alföldi Róbert
Oswald, Goneril udvarnoka - Szabó Kimmel Tamás
További szereplő: Újvári Zoltán, Orth Péter, Mátyássy Bence, László Attila, Fehér Tibor, Szatory Dávid

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2019 utáni évszámot (spam védelem)

nem
regisztrált
will93 2010-05-18 18:35:21
Ennél rosszabb színdarabot még nem láttam. Varró Dániel fordítása felháborító. Olyan, mintha magát Shakespearet rugdosnánk meg a sírjában.
Nem a Nemzetibe való előadás volt. Szánalmas próbálkozás, egy snassz sms-verseket író költőtől.
Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei