2007. november 27.Horváth Krisztina
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Volt, aki egyszerűen csak annyit mondott: Köszönöm!

Túl az eseményen, amelyre már hónapok óta készültek, elégedetten dőlhetnek hátra a Carpenter zenekar tagjai. A tizedik születésnapi koncerten nagy tömeg előtt játszottak, és az elismerő szavak sem maradtak el a végén. Erről az estéről, a jövőről és a múltról beszélgettem az énekessel, Németh Józseffel, valamint Szőcs Miklós gitárossal és Szőcs Árpád basszusgitárossal.
(INTERJÚ)

- Mi az, amit a Carpenterről feltétlenül tudni kell? Mit mondanátok el magatokról néhány mondatban?

Szőcs Miklós: Tíz éve alakultunk, az alapító tagok Németh József és Budai András voltak.

Németh József: Számtalan tagcserén vagyunk túl, a jelenlegi felállás 2004 óta játszik együtt, és úgy látszik, ez most már jól működik.

- Milyen stílusú zenét játszotok?

N.J.: Nagyon sokfélét. A legkeményebb trash metáltól egészen a dallamos rock zenéig mindent. De inkább a dallamosabb muzsikák felé igyekszünk mozdulni.



- Meséljetek arról, hogyan írjátok a dalaitokat.

N.J.: Alapvetően kétféleképpen szokták a zenekarok a dalokat írni. Van, aki szövegcentrikus, ez ránk is vonatkozik, mi is így csináljuk, ez azt jelenti, hogy van egy szöveg, és ahhoz írunk zenét. A másik lehetőség, hogy előbb megírják a zenét, arra írnak egy énekdallamot, majd végül egy szöveget, ami illik hozzá.

- És a szövegeiteket ki írja?

Sz.M.: Kristóf Zoltán barátunk, aki író és dalszövegíró, emiatt van, hogy némelyik szövegünk egészen "irodalmias".

N.J.: Olykor előfordul, hogy én is írok szövegeket, de a döntő többséget Zolinak köszönhetjük.

- Beszéljünk akkor a tizedik születésnapi koncertről. Azóta eltelt néhány nap, hogyan értékelitek visszatekintve, hogy sikerült a koncert? Minden úgy alakult, ahogy terveztétek?

N.J.: A koncert nagyon jól sikerült, tényleg nagyon jól. Majdnem minden úgy alakult, ahogy akartuk. Annyi volt a probléma, hogy majdnem nem lett belőle felvétel, mert technikai problémák léptek fel, de a hangmérnökünk, Fonyó szerencsére mindent megoldott. Ezúton is köszönjük neki.

Szőcs Árpád: Számomra az hatalmas élmény volt, hogy nagyon sokan voltak, és a koncert után odajöttek hozzánk idegenek, gratuláltak, egy srácnak alá kellett írnom a nadrágját, meg mások is kértek autogramot.



- De akkor ezek szerint elkészült a felvétel. És mi lesz a sorsa ennek a lemeznek, kiadjátok?

N.J.: Ez még nem dől el. A vártnál jobbra sikeredett a felvétel, de még át kell beszélnünk a dolgokat. Úgy néz ki, hogy tizenöt számot fel tudnánk tenni az albumra, és ez így már megfontolandó.

- Felléptek a régi tagok közül is sokan, néhány dal erejéig. Milyen volt velük újra felvenni a kapcsolatot, és egy színpadon állni?

N.J.: Izgalmas. Jó emlékeket ébresztett bennünk. Még akkor is, ha a múltban nem mindenkivel volt túl szép az elválás. De ez mostanra már nem számít. Jó volt, ez a lényeg.

- Milyen visszajelzéseket kaptatok a közönségtől?

N.J.: Hál’ Istennek csak pozitív visszajelzések jöttek. És ez meglepő, mert felváltva szoktunk kapni egy-egy koncert után hideget és meleget, hiszen mindenki másképp látja. De most valóban mindenki pozitívan reagált.

Sz.Á.: Volt, aki egyszerűen csak annyit mondott, hogy "Köszönöm!" - ez nagyon jólesik az embernek, ezek szerint tudtunk adni nekik valamit.

- Mennyit készültetek erre a koncertre?

N.J.: Én személy szerint rengeteget. Főleg a felvétel miatt. A többiek is megtettek mindent, de mivel az éneken nagyon sok áll vagy bukik, én külön is lejártam a próbaterembe gyakorolni. Másfél hónapos fölkészülésen vagyok túl, ami mindennapos éneklést jelentett. Mint kiderült, ezzel nem tettem túl jót magamnak, ugyanis a koncerten komoly hangszálsérülést szenvedtem.

- De már jobban vagy?

N.J.: Igen, az orvos azt mondta, a vártnál jobban gyógyulok. Úgyhogy pillanatnyilag úgy tűnik, nem fog emiatt elmaradni koncert. (nevet)



- Mit gondoltok, mennyire van lehetősége boldogulni egy amatőr zenekarnak mostanság a magyar zenei életben?

N.J.: Sajnos a helyzet nem változik, sőt, évről évre romlik, egyre nehezebb érvényesülni, főleg annak, aki ebben a stílusban zenél. Már-már kilátástalannak nevezhetnénk a helyzetet. De nem ezért csináljuk. Ha azért csinálnánk, mert mindenáron érvényesülni akarunk, akkor már rég abba kellett volna hagynunk. Ez főleg pénzkérdés. Bármit el lehet adni, ha az embernek van hozzá megfelelő anyagi háttere.

Sz.M.: Az a fő probléma, hogy egy hozzánk hasonló zenekarnak a reklámra sincs pénze. Reklám nélkül pedig nagyon nehéz felhívni magunkra az emberek figyelmét.

- Ha meg akarnátok győzni az embereket, hogy miért érdemes titeket, a zenéteket megismerni, milyen érveket hoznátok fel saját magatok mellett?

N.J.: Őszinte leszek: én senkit nem akarok meggyőzni. Akinek tetszik, annak tetszik, és nagyon örülünk, ha sokan vannak ilyenek, akinek viszont nem, annak nem. Őket nem akarom győzködni, hogy márpedig ez jó.

Sz.M.: Annyit tennék még hozzá, hogy kevés az olyan zenekar, mint mi, aki szinte a végletekig játszik. Úgy értem, mi nagyon széles zenei skálán mozgunk. Amellett, hogy elsősorban saját magunknak csináljuk, sok réteget megmozgatunk, sok emberhez szólunk. Ez talán egy járható út.

- A jövőre nézve milyen terveitek vannak?

N.J.: Jövőre, ősz környékére tervezünk egy cd-t profi stúdióban, aztán, hogy ez megvalósul-e, az még rengeteg dolog függvénye. A lényeg, hogy nem hagyjuk abba, zenélünk, és zenélünk ezerrel.

- Hol lehet titeket legközelebb látni?

N.J.: December elsején, Pétfürdőn, aztán a következő koncert december hetedikén, Pesten a Szikla Klubban lesz, majd tizennegyedikén a Fészek Művészklubban.

Sz.M.: Sőt, jövőre is van már néhány dátum, ezeket majd meg lehet tudni a honlapunkról (www.carpenter.hu). Várunk mindenkit szeretettel az oldalunkra, és persze a koncertekre is!


Kapcsolódó cikkünk:
Boldog születésnapot, Carpenter!

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2017 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei