Hobo Blues Band 30 - a PeCsától Pécsig

December huszonötödikén tartotta 30. karácsonyi koncertjét a HoBo Blues Band. A rendhagyónak nevezhető bulit idén is a Petőfi csarnokban tartották, ezúttal egy régi jó barát, Deák Bill Gyula vendégszereplésével, valamint a "Senkifalva" című új korong közreműködői közül Király Martina énekesnővel és Pribojszki Mátyás szájharmonikással.

A Petőfi Csarnok hét órakor, kapunyitáskor még szinte pangott az ürességtől, de akik kicsit később érkeztek, már dupla sort kellett állniuk - egyrészt a bejutás miatt, másrészt a kabát ruhatárba helyezése végett. Azoknak, akiknek sikerült ezen akadályokkal megküzdenie, egyáltalán nem volt részük csalódásban. A több mint kétórás koncerten egyaránt hallhattunk régi és új számokat, melyeknél a hangulatot Fehér Géza frenetikus gitár, és Gyenge Lajos dobszólói is tovább fokozták.

Meg kell hagyni, hogy Bill, a "király" alig húsz perces fellépését mindenki kevesellte, de a kedvenceinket (Kopasz kutya; Hey, Joe; Kőbánya blues) végre a régen várt duó-formátumban hallhattuk az előadópárostól, ami sok mindenért kárpótolta a rajongókat. Az öreg blues-énekesnek bár sürgős dolga volt, (amit nem győzött hajtogatni), csak nehezen sikerült elhagynia a színpadot, hiszen a neki szóló hatalmas tapsorkántól teljesen elérzékenyült.

HoBo, hogy a biztonsági őrök éberségét kipróbálja, ezúttal is lejött közénk, és a Hajtók dala című szám alatt átmasírozott a tömegen. Ezzel a mutatványával komoly gondot okozott az őt védő biztonságiaknak, de ez egy percig sem zavarta. (Ezt a mutatványt egyébként eddig minden koncertjén előadta, testi épségét sosem érezte fenyegetettnek.)

Egy szám erejéig maga mellé engedte Király Martinát, aki magas, tiszta, énekhangjával próbálta HoBo nem hétköznapi éneklését felülmúlni.

HoBo fontosnak tartotta a közönséget is bevonni a koncertbe: többször is szemügyre vette a jelenlévőket, legalább háromszor kért fényt a nézőtérre a világosítótól. Az egyik alkalommal arra volt kíváncsi, hogy ki az, aki már az első karácsonyi koncerten is ott volt, és ki az, aki csak most van először? Máskor a közönség énektudására volt kíváncsi, amikor is a Habos sütemény nosztalgikus sorait énekeltette el velünk. Aki pedig a megszokott monológjait félbeszakították bekiabálásokkal, azok is megkapták a magukét - HoBo minden esetben helyre tette a magukat fontosnak vélő egyéneket.

Bár a Földes László néven anyakönyvezett zenész túl van már a hatvanadik születésnapján, lendületességéből még mit sem vesztett. 2008 tavaszra új lemezt, szeptember 27-ére, a zenekar fennállásának 30. évfordulójára pedig koncertet tervez a Budapest Sportarénába, ahol az együttes tagjain kívül ígérete szerint a színpadon lesz Deák Bill Gyula, Kőrös József, Pálmai Zoltán, Póka Egon, Solti János, Tátrai Tibor és Tóth János Rudolf. Közben persze sorra látogatja megszokott fellépő helyeit: az Old Man’s Pub és a Gödör rendszeresen várja ezentúl is a klubhangulatú HoBo-koncerteket kedvelő blues-rajongókat.

Hobo és zenésztársai - Fehér Géza (gitár), Hárs Viktor (basszus), Nagy Szabolcs (billentyűsok) és Gyenge Lajos (dob)

Akik különleges programokra vágynak, azoknak ajánlható a Hobo sorozat, mely Pécsett indult a Művészetek Házában:

2008. 01. 04. Kötéltánc - Bluesok és versek, Hobo és Nagy Szabolcs előadásában
2008. 02. 01. Farkashajsza - Viszockij dalai a HBB és Marosi Zoltán közreműködésével
2008. 03. 07. Ballada a senki fiáról - Faludy György művei Hobóval és Nagy Szabolccsal
2008. 04. 11. Tudod, hogy nincs bocsánat - József Attila verseit előadja Hobo
2008. 05. 02. Az akasztottak balladája - Francois Villon verseit előadja Hobo

(www.pmh.hu)

(A képek a szerző saját felvételei)

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

Csatlakozott:

2008-01-17

Írt kommentek:

20 db

Francis W. Scott

2008-01-18 17:39:37

Én úgy istenigazából építenék egy időgépet, és visszamennék vele egy igazi klasszikus HBB koncertre, még a rendszerváltás előttre. Fú, mekkora haddelhaddokat rendeztek le akkoriban! Az új felállást is elismerem, jó zenészek, értik a dolgukat, de azért a zenekar már jó ideje meg sem közelíti azt a szintet, amit az "Oly sokáig voltunk lenn" vagy a "Középeurópai hobo blues" albumokon képviselt...

17 db

zsike

2008-01-18 12:26:13

Hobo, vagyis Földes László zsenge korom kiemelt kedvecei közé tartozott. S ez a mai napig így van!! Imádom a reszelős- ám számomra végtelenül kellemes - hangját. Szeretem az őszinteségét, a kissé nyers modorát, azt, hogy nem akar mindenáron megfelelni senkinek. Irigylem, hogy olyan ember, aki a maga útját járja évtizedek óta .
Igazi MŰVÉSZ. Nagy-nagy tisztelője vagyok, annál is inkább, mivel kb. egyidősek vagyunk.
Sajnos a koncertre nem volt lehetőségem elmenni, de talán kárpótol érte a kazettája, ami mindig külön élmény számomra.
Nagyszerű volt Nádor Gábor cikke, gratulálok hozzá.

2007-10-05

3 db

Nádor Gábor

2008-01-16 21:53:34

Szerintem nem a hangjával volt baj Billnek, igazából olyannak tűnt mint egy félredobott játék, amivel annak idején sokat játszottak, de mikor megunták, elhajították. Bár az is lehet, hogy a stílusával van valami gond, nagyon félre nem érthető volt, ahogy azt mondta várják valahol, közben meg nem tudta elhagyni a színpadot, hátha HOBO visszahívja még legalább egy szám erejéig, amire aztán nem került sor...

nem regisztrált	rAPId	2008-01-16 20:05:26
	Sajnos tényleg nem az igazi. És Földes úr sem az. Talán csak mélypont, ki tudja?

nem regisztrált	Laci	2008-01-16 10:06:29
	Ez butaság, az biztos! A feka hangú legenda ma is olyan mint tíz éve. Mondjuk fiatalabb már ő sem lesz...

nem regisztrált	Gunoda	2008-01-15 18:12:20
	Nagyon bírjuk Hobót "családilag"! Kár, hogy nem voltunk ott... A Hobo-féle Viszockij és a Csavargók Tízparancsolata zseniális! Egy egész korszak kórrajza. Viszont azt hallottam, hogy Bill Kapitány hangja már nem áll a helyzet magaslatán. Igaz ez?