2008. június 27.Göbölyös László
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Return To Forever koncert - Július 5. Budapest Sportaréna

Három lemez csigázta fel az egekig az új jazz-rock műfaj iránt lelkesedők kedvét az 1970-es évek első felében: a Birds of Fire a Mahavishnu Orchestrától, a Sweetnighter a Weather Reporttól és a Where Have I Known You Before a Return To Forevertől. Ez utóbbi csapat 21 év után alakult újra leghíresebb felállásában és június 5-én a Papp László Arénában lép fel.

Mindhárom együttesbe jócskán jutottak olyan muzsikusok, akik Miles Davis korszakalkotó Bitches Brew albumán tűntek fel, és a Mestertől távozván indultak el saját útjukon. Így volt ez a puerto ricói származású billentyűs, Anthony "Chick" Corea esetében is, aki 1972-ben, miután a Szcientológiai Egyház tanítványa lett, megszüntetve korábbi avantgárd csapatát, létrehozta a Return To Forevert azzal a nem titkolt céllal, hogy populárisabb, latin orientációjú hangvételével a zenén keresztül e tanokat hirdesse.
Az első formációban még a brazil Flora Purim énekelt és a szövegeket L. Ron Hubbard, az egyházalapító gondolatai ihlették. Az igazi nagy változás azonban 1974-ben következett be, amikor a elektromos, instrumentális jazz-rock vált az együttes fő profiljává. Ebben a második felállásban mutatkozott be az akkor mindössze 19 éves olasz-amerikai gitárvirtuóz, Al Di Meola, és a stabil, ám rendkívül fantáziadús ritmusszekció, Stanley Clarke basszusgitáros és Lenny White dobos mellett Corea, aki nem csupán az elektromos Fender-zongora lehetőségeit aknázta ki, hanem tökéletesen illesztette bele muzsikájába a különböző szintetizátorokat is.
A Where Have I Known You Before című lemez rockos lendületet vegyített jazz-es improvizatív elemekkel, és az egyes hosszabb darabok között Corea rövid, meditatív kompozíciókkal biztosította az album egészséges hullámzását. Ezen az albumon hallható a műfaj egyik klasszikusa, a negyedórás Song For The Pharoah Kings, amelyet később szólókarrierjük során valamennyien műsorukra tűztek és az újraegyesülési turnén is természetesen a repertoár része lett.
A Corea-Di Meola-Clarke-White formáció - bár a tagok, ahogyan ez a jazz-ben szokás, mindig is megtartották külön útjaikat - 1976-ig állt fenn. A No Mysteries (1975) és a Romantic Warrior (1976) jelezte kiváló munkásságuk további két állomását. A Return to Forever utolsó stúdióalbumán, az 1977-es Musicmagicon azonban Di Meola és White már nem szerepelt. Egyesek szerint a feloszlásban mindenekelőtt az "ideológiai" ellentétek játszottak közre, de sokkal valószínűbb, hogy ismét beigazolódott a régi mondás, mely szerint "több dudás nem fér meg egy csárdában".
1983-ban megpróbálkoztak a visszatéréssel, de csupán néhány koncertet adtak, lemezt nem is készítettek. Most azonban a nagy négyes már két hónapja úton van, és az is elképzelhető, hogy stúdióba is vonulnak.
Mi motiválta a mostani "reuniont"? Mint az együttes honlapján olvasható, Lenny White szerint annak idején "nem hozták ki magukból, ami benne volt", Al Di Meola szerint "ők képviselték a fúziós zene aranykorát, ők voltak a jazz-rock Beatles-ei". Chick Corea viszont úgy vélekedett, hogy most dől el végérvényesen, hogy mit ér ez a zene, kiállja-e az örökkévalóság próbáját.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2017 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Havi toplista
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei