országos programajánló mozik országosan színházak országosan múzeumok, galériák lexikon

.:. Jazzy Swing - Egy lemez a jazz adójától .:.

Minden tiszteletet megérdemelnek az olyan kereskedelmi rádióadók, amelyek egy rétegzenének számító zenei stílusra építik a "létüket". Közéjük tartozik a legfiatalabb hazai adók közé sorolható - a szűkebb és tágabb értelemben vett jazz műfajt népszerűsítő - 90,9 Jazzy rádió is. (*** ismertető ***)

A kereskedelmi adók többsége meglehetősen fukar kézzel bánik a műfajjal. Legfeljebb a jazz legpopulárisabb vonulatához tartozó előadók (például Norah Jones, Diana Krall, stb.) egy-két felvétele kap helyet néha a repertoárban. Nagy öröm a jazzrajongóknak, hogy van végre egy olyan adó ami erről a műfajról szól.

A rádió dolgozói azon munkálkodnak, hogy a jazz rétegzenei státusza egy kicsit "halványuljon" és a felvételek minél több embert csábítsanak a műfaj szerelmeseinek a táborába. Sőt a rádió gondolt azokra is, akik nem csak az éter hullámain szeretnék hallgatni a kedvenc felvételeiket, hanem mondjuk tetszőleges helyet és időben saját "programozással". Ezért a közelmúltban kiadtak egy szinte másodpercre pontosan 60 perces zenei albumot Jazzy Swing címmel. A repertoár - ahogyan a címből kiderül - a swingre fókuszál. Arra a zenére ami a múlt század ’30-as és ’40-es éveiben élte a fénykorát és mind a mai napig életképes.

Amikor az ember először hallgatja meg ezt az albumot, akkor az a benyomása, hogy a közeljövőben induló zenei tehetségkutató ("sztárcsináló") műsor zenei étlapját sodorta az útjába sors. Hiszen olyan dalok hangzanak itt el amelyeket úgy az elődöntő táján "illik elénekeltetni" az aktuális favoritokkal. Gondolok itt többek között az 1934-ben született What A Difference A Day Makes-re amit másfél évtizeddel később Dinah Washington tett halhatatlanná, Louis Prima örökzöldjére, a Just A Gigolo-ra (ennek egy későbbi, 1985-ös feldolgozása szerepel a lemezen David Lee Roth előadásában), a többszörös Grammy díjas Peggy Lee Fever-jére 1958-ból és Percy Mayfield Hit The Road Jack-jére, amit 1961-ben az isteni Ray Charles repített az egekbe (most Shirley Horn adja elő).

Az összképet tekintve elmondható, hogy minden ízében élő, az iagzi aranykort idéző zenét hallhatunk. Olyan felvételek ezek amelyek az első perctől az utolsóig mozgásban tartják a lábat. Nem is könnyű feladat ülve végighallgatni őket, hiszen szinte folyamatos a mozgásinger. Persze, mint az élet bármi más dolgában így most a lemez felett is lehetne vitát nyitni. Órákig el lehetne filozofálni azon, hogy ez a szám miért kerül rá, amaz pedig miért hiányzik róla. Ezek parttalan és meddő viták... Az album többszöri meghallgatása után is elmondható, hogy ez egy nagyon jól összerakott album, ami minden helyzetben (autóban, kerti partin, egy romantikus estén) mást és mást fog adni. Pörgessük lehetőleg minél többet ezt a korongot és élvezzük - ha válságok közepette is - az életet. Hiszen a lemez első harmadában Tom Gaebel is arró énekel: It’s A Good Life.

A manapság oly ellaposodott, a kreativitást mellőző, főként a számítástechnikára épülő könnyűzenei világban egy felejthetetlen kirándulást jelent a Jazzy Swing című album.

Az elkövetkezőkben pedig örömmel látnánk a rádiótól - következő produkció gyanánt - egy magyar előadókra épülő vokális lemezt is, hiszen Harcsa Veronikától Téli Mártáig, Kozma Orsitól Mooór Bernadettig szerencsére bővelkedünk remek hangú jazzénekesnőkben.

***

Jazzy Swing
Honlap: www.jazzy.hu
Illetve az FM 90.9 Mhz-es hullámsávon