XXIV. Szent György-napi juhásztalálkozó - a bárányok nem hallgatnak
A Dél-Alföld egyik legnagyobb folklórfesztiváljaként emlegetik az idén immár huszonnegyedik alkalommal megrendezendő Szent György- napi juhásztalálkozót és főzőversenyt. Hódmezővásárhely határában, a 47-es főút 195. kilométerszelvényénél április 28-án a birkáké lesz a főszerep.
Jó legelője van ott a birkának,
Fizetésem tíz forint húsz krajcár,
Megél abból egy bojtár.
A gazdámmal leszek majd egy kenyéren
Jönnek értem Szent György napkor szekéren.
Felteszik a tulipántos ládámat,
Furulyámat, dudámat.
(magyar népköltés)
A magyarság történetében már a kezdetektől megtalálható a juhtenyésztés, mint állattartási forma. A juh az egyik legrégebben háziasított állatfaj, mely nagy értéket jelentett a régmúlt időkben is. Kevesen tudják, hogy a jószágra vigyázó embereknek rangsoruk volt, melyben természetesen a juhászok az élen jártak.A ménest a csikós vigyázta, ő állt a pásztori ranglétra élén. Ezután a gulyások (csorda, szarvasmarha) a juhászok (nyáj, juh, birka) következtek, majd legutolsók voltak a kondások, akik a sertéseket őrizték.
Kezdetben a rétségben élő pásztorok egész évben kint éltek a nyájjal, ha az állatok elegendő élelmet találtak maguknak, akkor a juhász kunyhót készített nádból, ez volt az alvóhelye. A pásztorok melegét télen a 12-24 rackajuh bőréből készített suba biztosította, az állatoknak pedig nádból karámot készítettek. A juhász mellett elmaradhatatlan segítőtárs a kuvasz vagy komondor kutya volt. Ebédre bográcsban készült az étel, amelyből a hús sosem hiányzott, a kenyeret pedig a talyigás bojtár hozta a városból.
Az 1860-as évektől megváltozik az állattartás hagyománya, mivel a folyók szabályozásával megszűnnek az áradások, így a talaj is kevesebb táplálékot ad az állatoknak. A nyájat már csak tavasztól őszig legeltetik a szabadban, télire pedig az udvarban kapnak szállást és ellátást. Ez volt annak a folyamatnak az első lépése, amikor az állatok már nem a szabadban, hanem házias keretek közé kerültek.
Azóta természetesen sokat változott a világ, a juhtartás mára intézményesült, hivatásos juhászokkal pedig ritkán elvétve találkozhatunk kis hazánkban.
Juhászfesztivál azonban létezik, és nem is akármilyen programsorozattal kecsegteti a látogatókat.
A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karának, az AGNUSCOOP Juhtenyésztő Egyesület és a Magyar Juhtenyésztők Szövetsége rendezvényén hagyományosan megrendezendő juhászverseny és birkapörkölt-főzés látogatók százait vonzotta az évek során. A juhászversenyen a fiatalok összemérhetik tudásukat a juhokról és a juhászmesterségről, a bográcsokban pedig már kora reggeltől fő majd az ízletes birkagulyás, mely szintén versenyre hívja a főzni vágyókat. A legjobb pörkölt gazdája délután nyeri el méltó jutalmát, de ne feledjük, hogy a finom birkalakoma sem vész majd kárba, bátran megkóstolható lesz a juhásznapon. Délelőtt folyamán kerül majd sor a korábban a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara által meghirdetett rajz és fotópályázat eredményhirdetésére is, a beküldött munkákon főszereplők a természet és az állatok, a pályázati anyagok kiállításra is kerülnek majd a nap folyamán.
Külön gyermekeknek is lesznek érdekes programok, ilyen lesz az állatsimogató, ügyességi játékok (például állatprémfelismerés), melyek nyertesei ajándékokat is kapnak a szervezőktől.
Míg a gyerekek játszanak, a felnőtteket várja a szakkiállítás, termékbemutató, népművészeti kirakodóvásár, nem fognak tehát unatkozni a résztvevők az idei juhásztalálkozón sem.
XXIV. Szent György-napi juhásztalálkozó
Időpont: 2008. április 27. vasárnap
Helyszín: Takács Ferenc Képző Központ
Hódmezővásárhely határában,
(47. főútvonal Orosháza felé a 195. kilométerszelvénynél)
A juhásztalálkozóval kapcsolatos további információk: Szabó Zoltántól kérhetők a 06/70/3891888-as telefonszámon.
Web: http://www.mgk.u-szeged.hu/stgyorgy/index.html
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg: