Sziget 2008 - Kowalsky meg a Vega
Ha ma megkérdezi valaki Magyarországon, hogy van-e olyan zenekar, mely önmagából kifejlődve egy újfajta stílust hozott létre a rock és pop berkein belül, akkor a válasz igen, nevezetesen pedig a Kowalsky meg a Vega formációról van szó, hiszen a Black Out volt frontembere mára egyfajta intézménnyé nőtte ki magát, ahová mindenkit szeretettel vár.

A hangosítás azért hagyott némi kívánni valót maga után, kicsit jobban rá kellett volna feküdni a technikusoknak a hangzásra, de a vidám, lendületes másfél óra ettől még teljesen élvezhető volt. Kowalsky szövegvilága ugyanúgy megállja a helyét a színpadon, mint otthon ülve, nyugodt környezetben hallgatva a lemezeiket, és a dalok közötti átkötő szövegekbe az énekes belecsempészte saját hitvallását is.
A mára teljesen kiforrott csapat zenei ízlése amolyan vegyes-leves effektus, Kowa egyszerre rappel és énekel, a zene rockos dallamvilága némi poppal elegy hangzást képvisel. A műfaj keretein innen és túl a formáció remekül teremti meg maga körül zenei atmoszféráját, és a vasárnap esti koncerten ezek a sajátosságok a színpadon is megmutatták magukat.
Úgy vélem, a Kowalsky meg a Vega azon csapatok közzé sorolható, akik egyértelműen hatással vannak, és lesznek a zene fejlődéstörténetére. És ami talán ennél is fontosabb, a dalok szövegeiben megfogalmazott gondolatok nem töltelékek, a zenét kiegészítő zabigyerekek; hanem önmagában is életképes irodalmi alkotások, amik azért hozzáidomulnak a zenéhez, de nem deformálódnak el, és ezáltal nem veszik ki belőlük az a kettőség sem, mely jellemzi őket: gondolkodj és szórakozz.
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg: