2010. augusztus 15.Urbán Alexandra
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Szösszenetek a Szigetről 5 - Oi Va Voi és Thirty Seconds To Mars

Tizenegyedik éve zenélnek, és szárnyalnak egyre magasabbra az Oi Va Voi tagjai. Bár ez nem volt annyira zökkenőmentes, ugyanis idő közben olvadni kezdtek a szárnyaik. Betegség (a trombitás Jonathan Walton) és szólópályák (a hegedűs Sophie Solomon és az énekes K. T. Tunstall) akasztották meg a zenekar pályafutását, úgyhogy lényegében szinte a padlóról kellett újrakezdeni.

És tessék, miközben három kulcsfigurája lecserélődött, nemhogy feltámadt, de a 2009-es Travelling The Face Of The Globe című albumával az addigi legjobbját tette az asztalra ez a zenekar. Hibátlan etnopopot, ragyogó slágerekkel, tele változatossággal és érzékenységgel. Kitűnő az új hegedűs és énekesnő (Anna Phoebe és Bridgette Amofav), arról nem beszélve, hogy mint minden Oi-Va-Voi lemezen, ezen is akadt magyar szál: a S' brent című jiddis dalban Szalóki Ági énekelt. A tavalyi év sikerére való tekintettel, ismét bulizhattunk rájuk egy jót, és igazán köszönjük is nekik, ismét.


Thirty Seconds to Mars - Jared Leto


Sokan úgy gondolják, hogy csak Jared Leto miatt fut ennyire a Thirty Seconds to Mars szekere, hogy miatta hívják őket ennyi helyre, és tény, hogy jobban megdobja egy kezdő banda hírnevét egy már híres sztár jelenléte a bandában, de attól még játszhatnának annyira hallgathatatlan, amatőr zenét, ami a kutyának se kéne. Így tehát a fantasztikus konklúzió, amit levonhatunk, a nagy ellenlábasokkal együtt, hogy elég jó zenét csinálnak ahhoz, hogy maguk miatt legyenek sikereik.

Énekesünk szőke hajválasztása nem éppen a legnyerőbb, de ezen kívül a zenéjükben nincsen hiba. A pop mezején, néhány rockosabb elemmel fűszerezve haladnak előre, mindenkinek megadva azt, amit ettől vár. Kellemesen ellavíroznak a "nyálasság", és a "nagyon rocker akarok lenni, vagy legalábbis annak tűnni" határvonalak között.

Kellemes koncertet élhettünk át, a végén, pedig felengedtek a színpadra egy csomó rajongót, nyilván, hogy családiasabbá tegyék ezzel is a hangulatot, csak azzal nem számoltak annyira, hogy a nyugodt báránynak tűnő tömeg, ahogy lekapcsolják a fényeket, és vége a koncertnek, rögtön a "szépfiúnkra" vetik magukat. Ilyen ez a popszakma.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2022 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei