Ópium - Csáth Géza a bennünk ágaskodó gonoszról
Dr. Brenner, ópiumfüggő pszichiáter, megcsömörlött író és Klein Gizella, grafomán elmeintézeti ápolt sötét szerelméről, mindent elsöprő szenvedélyeiről és félelmeiről mesél Szász János több díjjal kitüntetett mozija, mely 2007 januárjában készült el, s még ugyanaz év decemberében DVD-re is került.
Csáth Gézát nem kell bemutatni a magyar irodalomrajongóknak - a 20. század elején alkotó polihisztor olyan örökséget hagyott az utókorra, ami mellett nem lehet észrevétlen elmenni.Az írásba, rajzba, zenébe és zenekritikába is bele-belekóstolgató Csáth (eredeti nevén Brenner József) ismert, s elismert volt tudományos körökben is, mint a freudizmus magyarországi úttörője, a pszichoanalízis, a beszélgetés-terápia lelkes híveként.
Az orvos-író saját életrajzi feljegyzéseinek, valamint az "Egy elmebeteg nő naplója" című szépirodalmi kórrajzának, és "Ópium" című novellájának felhasználásával alkotta meg legújabb filmjét Szász János, aki a Witman fiúk óta joggal nevezhető Csáth Géza legnagyobb filmes szakértőjének, lelki térképészének.
Az Ópium - Egy elmebeteg nő naplója magába foglalja mindazt, amit egy Csáth-írás filmes változattól elvárhatunk: hangulatában komor, már-már kilátástalan jövőképeket elénk táró vízióknak lehetünk tanúi, melyek az első perctől tudatosítják a nézőben, ennek a történetnek nem lehet boldog vége.
Bár az eredeti művekből több, hosszabb idézet is elhangzik az orvos és betege narrációjában, s több életrajzi elem is visszaköszön a produkció kockáiról, a film nem tekinthető egyik írás adaptációjának, ahogyan hiteles életrajzi alkotásnak sem. A rendező szabadon kezeli a történéseket, egy "akár így is történhetett volna" mesét tár elénk szuggesztív képsoraival.
A film Dr. Brenner (Ulrich Thomsen) új környezetbe helyezésével veszi kezdetét. 1913-at írunk. Brenner - a pszichoanalízis és egyéb új elmekórtani mozgalmak lelkes híve - egy állást fogad el (kényszerűségből) a Moravcsik intézetben, mely hírhedt konzervatív elveket valló, középkorian primitív pszichiátriai nézeteiről.
Brenner orvosi karrierje mellett kisebb karriert futott már be, mint író is, Ópium című kötete amolyan bestsellernek számít a korabeli irodalomrajongók körében. Ám a regény hiteles ábrázolásmódja, a minden részletre kiterjedő ópium-kalandok sikere mögött személyes tapasztalatok húzódnak. Az orvos kezdetben csak kísérleti jelleggel próbálgatja a szert, ám hamarosan be kell látnia, függősége veszélyezteti későbbi pályáját is. Az ópium érkezésével elhagyja a múzsa, és többé nem képes egyetlen sort sem írni. Brenner felhagy hát addigi életével, és vidékre utazik, hogy távol a nagyvilágtól, észrevétlen hódolhasson tovább bűnös szenvedélyének - a tudomány nevében.
Az intézetben keresi az újat, a mostból kizökkenteni képes "csodát". Mikor a sors összehozza Klein Gizellával (Kirsti Stubø) - akit már évek óta "ápolnak" az intézetben -, vággyal, szenvedéllyel és irigységgel kevert kíváncsiság ébred Brennerben a nő személye iránt.A beteg grafomán alkat, megállás nélkül veti papírra gondolatait életéről és a gonoszról, mely benne "ágaskodik", s aki az önkifejezés ezen módjára kényszeríti az ébrenlét minden pillanatában. Ha nem is akar, írnia kell…
A morfiumfüggő, ihlettelen orvos-író megpróbálja kiemelni Gizellát addigi közegéből, és felmenteni a régi kezelési módszerek alól. Az elektrosokk és hidegzuhany helyett beszélgetni próbál vele, megpróbálja feltárni a múltját, melyben pszichés problémái gyökerezhetnek, hogy kigyógyíthassa kényszerességéből, s nem utolsósorban, megismerje a benne lakozó lény mibenlétét, hátha a saját szolgálatába kényszerítheti azt, új múzsaként állítva maga elé a régi helyébe.
Orvos és betege bizarr szerelembe esnek. A kényszeres függőségek, a kiszolgáltatottság érzete szorosabb kapoccsal köti össze őket, mint bármilyen más kötelék a világon. Kezdetét veszi a macska-egér játék. Brenner a titokra hajt, míg Gizella a feledést reméli pártfogójától. Reméli, Brenner - szerelemből - "kimetszi" az agyát, s megszünteti gyötrő vízióit. Kettejük harcát, különbözőségeik egymásnak feszülését követhetjük nyomon az "Ópium"-ban; őrület támad a józanságnak, a férfierő igyekszik erőt venni a női lágyságon, mindeközben pedig erős erkölcsi kérdéseket vet fel orvos-beteg viszonyáról.
Akit érdekelnek a régi korok kezdetleges módszerei, a különleges, olykor bizarr "kínzóeszközök", melyekkel az akkori orvostudomány a lelki betegségek mélyére próbált hatolni, "kiszakítva" azokat az egészséges testből, azok is egész képet kapnak arról, milyen is lehetett akkoriban egy ilyen intézet. Túlzások és elkendőzések nélkül, a maga sötét valójában.
Említést érdemel még Máthé Tibor remek képi világa. Fotói, képsorai szinte magába szippantják a nézőt; olyan atmoszférát varázsolnak a vászonra, ami nélkül a film soha nem lehetett volna az, ami.
Az Ópium több díjat is elhozott a 38. Magyar Filmszemléről 2007-ben, többek közt a legjobb rendező, illetve legjobb operatőr díját.
Egy fajsúlyos, ám nagyszerű, egyedi hangulatú mozit köszönthetünk az "Ópium"-ban, mely összebújós filmnézéshez kevésbé, ám elmélyüléshez, lélekboncolgató hangulat megteremtéséhez tökéletesen passzol.
Cím: Ópium - Egy elmebeteg nő naplója
Rendező: Szász János
Főbb szerepekben: Ulrich Thomsen, Kirsti Stubø, László Zsolt, Börcsök Enikő, Bognár Gyöngyvér, Rába Roland
Hossz: 108 perc
Gyártási év: 2007
Műfaj: dráma
Korhatár: 16 év
Szinkronnyelv: magyar Stereo, magyar DD 5.1
Felirat nyelve: angol
Extrák: Így készült, Képgaléria, Ajánló, Kimaradt jelenetek
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:
Csatlakozott:
2008-01-17
Írt kommentek:
12 db
Csatlakozott:
2008-01-13
Írt kommentek:
10 db
Ez egy nagyon megrázó film! Mindenki nézze meg aki felnőttként tud gondolkodni! Tudja valaki hol lehet DVD-n megvenni???
Csatlakozott:
2008-01-15
Írt kommentek:
1 db
regisztrált