A másik Boleyn lány - Látványos történelmi szappanopera
Erotika és intrika a királyi udvarban, csók és könny, pompás brokátköntösökben parádézó, hol ármánykodó, hol szeretkező világsztárok - Justin Chadwick A másik Boleyn lány című filmjében a kasszasikernek szánt történelmi drámák aranypora alatt a dél-amerikai teleregények olcsó kliséi rozsdásodnak.

A vadregényes helyszínek és pazar kosztümök szemet gyönyörködtető kavalkádja, a monumentális jelenetek vagy a lélegzetelállító zene azonban többnyire megteszi a hatását, és szentimentális énem ideig-óráig elnyomja a mélyben elégedetlenkedő kritikust. Hasonló volt a helyzet A másik Boleyn lány esetében is.
Justin Chadwick filmjében két gyönyörű nő (Natalie Portman, Scarlett Johansson) verseng egy szívdöglesztő férfi (Eric Bana) szerelméért. Ez a szappanoperás alapszituáció azonban ne tévesszen meg senkit, hiszen a szóbanforgó hölgyek egy Tudor-korabeli angol nemesi család, a Boleyn família ivadékai, rajongásuk tárgya pedig nem más, mint maga a király, VIII. Henrik.
A rendező szerint ezzel máris kimerítettük a történelmi dráma fogalmát, annak ellenére, hogy a film egy olyan regény adaptációja, amelynek édeskevés köze van a történelmi tényekhez. Philippa Gregory azonos című, bestseller könyvét számtalan kritika érte akadémikus körökből, mondván, hogy a pletykalapok szenzációhajhász stílusában ábrázolja a Boleyn családot és meghamisítja az eseményeket.
Adott tehát egy regény, ami nem hű a tényekhez, valamint egy film, ami nem hű a regényhez (ahogy ez már az ilyen adaptációknál lenni szokott), de a mesés látvány és a telenovellásan izgalmas fordulatok (házasságtörés, gyilkosság, összeesküvés, sőt vérfertőzési kísérlet) bűvöletében elsőre talán fel sem tűnnek a filmben hemzsegő hibák.

A technikai megvalósítás és a látvány kétségkívül lenyűgöző, hála Kieran McGuigannek (fénykép) és John-Paul Kellynek (dizájn). Az intrika és korrupció mocsarában fulladozó palota nyomasztó légkörét és a Boleyn lányok kiszolgáltatottságát kiválóan ragadják meg azok a képek, amelyek az aranyozott ablakrácsok mögött, színpompás köntöseikben mutatják a testvéreket - mintha csak kalitkába zárt énekesmadarakat látnánk.
Az egyébként kiváló filmeket (Az utolsó skót király, A királynő) jegyző Peter Morgan forgatókönyvével viszont bőven akadnak gondok.
A dialógusok többnyire laposak és nincs mögöttük tartalom, számos jelenet a végtelenségig mesterkélt: a Henrik prédájául vetett Mary például a király suta, fájdalmasan közhelyes önvallomása nyomán a másodperc töredéke alatt beleszeret az addig rettegett férfiba, és félénk, erkölcsös asszony létére rögvest a karjaiba veti magát.
A karakterek szinte kivétel nélkül papírvékonyak; a "rosszak" mind velejükig romlott, korrupt intrikusok, a kevés pozitív szereplő pedig olyan naiv és szentimentális, hogy az már egy szappanoperában is túlzás lenne.
A nyilvánvaló történelmi tévedések mellett olyan filmes bakik is előfordulnak, mint például Mary első férjének nyomtalan, ok és magyarázat nélküli eltűnése a történetből. Ráadásul a történelmi drámák tipikus hibájába is beleesik a forgatókönyvíró, amikor a hosszúra nyúló politikai és kortörténeti fejtegetéseket ügyetlenül próbálja hétköznapi beszélgetésnek álcázni.
A női főszereplők dicséretére legyen mondva, hogy mindketten kihozzák a maximumot karakterükből. Scarlett Johansson bájos, naiv és tapasztalatan Maryje igazi őzikeszemű ártatlanság, aki tehetetlenül behódol az életét irányító és számára érthetetlen hatalmaknak.
Natalie Portman Annája a legösszetettebb, legjobban megformált karakter a történetben. Ellenállhatatlanul gyönyörű, ám a törékeny kecsesség álarca alatt egy öntörvényű, makacs és törtető nő rejtőzik, aki célja elérésének érdekében mindenen és mindenkin keresztülgázol. Mégsem lehet teljes egészében megvetni, a néző akarva-akaratlanul is valamiféle szánalmat érez iránta.

Ennek ellenére igazságtalanság lenne teljesen leírni a filmet, hiszen ha másnak nem is, a szemnek valóságos csemege és néhány holtponttól eltekintve szórakoztató. A pazar kosztümök, pompás várak és harsonaszóra vágtázó lovak látványa a film nagy részében olyan lebilincselő, hogy az embernek eszébe sem jut azon gondolkodni, hogy is volt ez annak idején a történelemkönyvben.
A moziból kijövet úgy éreztem magam, mint a mohó gyerek, aki az aranypapír és az édes illatok csábításának nem tud ellenállni, és befal egy egész doboz bonbont - az élvezet megvolt ugyan, de enyhe csömört és kis bűntudatot hagyott maga után.
A másik Boleyn lány
Eredeti cím: The Other Boleyn Girl
Rendezte: Justin Chadwick
Írta: Philippa Gregory
Zene: Paul Cantelon
Szereplők: Natalie Portman, Scarlett Johansson, Eric Bana, Kristin Scott Thomas, Jim Sturgess
Hossz: 115 perc
Bemutató: 2008. június 5.
Forgalmazza: Fórum Hungary
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:
regisztrált
regisztrált
Na, én már rég vártam erre a "doboz bonbonra".