Százszorszépek: Thelma és Louise kalandjai Csehországban
Két fiatal lány a napon süttetve magát mi másról is beszélgethetne, mint arról, hogy a világ romlottsága ellen csak úgy védekezhetnek, ha maguk is romlottak lesznek. Meg is tesznek mindet ennek érdekében: öregurakat vernek át, lopnak és megbotránkoztatják az embereket viselkedésükkel. Teszik mindezt 73 percen keresztül, Buňuel féle elvont stílusban.

Romboló életmódjukat nem is lehetett volna jobban érzékeltetni, mint az akkortájt oly népszerű montázstechnikával, hiszen a filmben szürreálisan, ám sajnos gyakran érthetetlen módon lépünk át egyik jelenetből a másikba. A filmnyelvi újító szándék a Százszorszépek esetében a történet rovására ment, és hiába tekintik ma a cseh filmművészet egyik jelentős alkotásának, az új dramaturgiai nézőpont és a filmtechnikai újítások mértéktelen használata miatt az élvezeti értéke ma már jelentősen csökkent.
Láttunk már kiemelkedő alkotásokat a fiatalok értelmetlen destruktív életmódjáról, például, hogy csak a legjelentősebbet említsem ezek közül, Stanley Kubrick Mechanikus narancsát. Ott kaptunk egy kerek történetet, s erős volt benne a társadalomkritika is, jelezve ezzel, hogy a hiba valójában a világban van, s nem az egyénekben, akik még kiforrott éntudattal sem rendelkeznek.
Mégha a Százszorszépek női oldalról közelíti is meg a témát, itt is ugyanúgy jelen van a mások kínzásában lelt öröm. A két lány nagy kedvvel használ ki idős urakat (akik persze meg is érdemlik, hiszen fiatal lányokat hajkurásznak a feleségük helyett). Meghívatják magukat ebédre, majd elkísérik őket a vasútállomásra, de az utolsó pillanatban leugranak a vonatról, s hagyják a pórul járt öregembereket hazautazni egyedül, utána pedig jót nevetnek az átvert mamlaszokon.

A burleszkre hajazó jelentek során át végül a lányok az utolsó percekben, melyek A nagy zabálás legjobb jeleneteit jutatják eszünkbe, egy óriási terített asztalnál találják magukat, ahonnan válogatás nélkül tömnek magukba mindent, majd széttörik a tányérokat, az asztalon rögtönzött divatbemutatót tartanak, belelépnek minden ételbe és végül a nagy csilláron hintáznak gyerek módjára. Ez a rész egyébként ismerős lehet a Hair című filmből is. Ott Berger rondít bele az arisztokraták ebédjébe, nem kímélve senkit és semmit. Mindkét filmnél a jómódúak mérték nélküli élvezeteinek kifigurázását és egyúttal értékrendjük egyszerű eszközökkel történő megtámadhatóságát jelképezi. A Százszorszépek végén azonban a csillár az asztalon fekvő két lányra szakad, akik éppen pihennek, miután eltakarították az előző esti maradványokat. Hiába bánják hát meg tetteiket, végül ezeknek súlya a nyakukba szakad.

A ma 80 éves Věra Chytilová egyike volt azoknak, akik egyéni látásmódjukkal megújították a cseh filmezést. A még ma is aktív rendezőnőt 2000-ben a Karlovy Vary-i filmfesztiválon életműdíjjal tüntették ki munkásságáért.
Százszorszépek
Készült: 1966
Eredeti cím: Sedmikrásky
Rendezte: Věra Chytilová
Forgatókönyvíró: Věra Chytilová, Pavel Jurácěk
Operatőr: Jaroslav Kučera
Szereplők: Jitka Cerková, Ivana Karbanová, Julius Albert
Játékidő: 73 perc
A DVD-t forgalmazza: Mokép-Pannónia Kft.
Extrák: filmajánlók (Limonádé Joe, A bolond királynő, Pacsírták cérnaszálon, Sörgyári capriccio)
Nyelvek: magyar, cseh
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg: