2009. május 12.Vancsó Éva
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Az érintés hatalma - Halottnak a csók

Ned, a pitesütő különleges ember. Egy érintése élet, következő érintés halál, ami utána jön az már Halottnak a csók. A figyelemfelkeltő alaphelyzet és cím az utóbbi pár év legeredetibb sorozatát takarja, és azon kevesek közé tartozik, amelyek a kritikusok és a közönség körében egyaránt viharos sikert aratott.

Manapság a csapból is újabb és újabb sorozatok folynak, és hiába vannak igényes és remek sorozatok, az ember naponta beleütközik egy kórházas vagy egy helyszínelős-nyomozós változatba. Ebbe az egyhangúságba visz egy kis színt a Halottnak a csók, melyre már csak azért is büszkén tekinthetünk, mert a sok rettenetesen rossz címfordítás után végre itt egy sorozat, amelynek a magyar címe még sokkal jobb mint az eredeti Pushing Daisies.

Érdekes a Halottnak a csók műfaji meghatározása is, mese-krimi, amely szintén megérdemli, hogy a néző felkapja rá a fejét. Hát még, ha azt is tudja, hogy a főszereplő Nednek különleges képessége van: egyetlen érintéssel fel tudja támasztani a halottakat, de egy percen belül egy újabb érintéssel újra meg kell ölnie, mert különben valaki a közelben véletlenszerűen meghal. Ned általában ezt a képességét és az egy percet arra használja, hogy a felélesztett emberektől gyorsan megkérdezi, ki volt a gyilkosuk, mondván "A gyilkosságokat sokkal könnyebb megoldani, ha megkérdezheted az áldozattól, ki volt a tettes". Eközben civil foglalkozása is van, ami azonban nem sokkal kevésbé valószínűtlen, Ned ugyanis pitesütő.

A zseniális alaphelyzet Bryan Fuller agyából pattant ki, akinek előző sorozatai a Haláli hullák és a Wonderfalls ugyan ötletesek voltak, nagyon hamar lekerültek a tv műsorról a csökkenő nézettség miatt. A Halottnak a csókkal azonban sikerült ötvözni a mesét és a halált, amire vevőnek bizonyult a közönség. Talán azért, mert bár központi témája a halál, sőt esetenként egy szereplő többszöri halála, nem jellemző rá az a fekete humor és cinizmus, ami például a Sírhant művekre. A Halottnak a csókban a morbidnak látszó történeteket egy romantikus szál és a vizuális orgia ellensúlyozza. Ned feltámasztotta gyermekkori szerelmét, de a kibontakozó románcnak útjában áll a tény, hogy soha többé nem érintheti meg, hiszen akkor újra meghalna.

A sorozat legerősebb része mégis a látványvilág, amelyért Barry Sonnenfeld, a Men in Black filmek rendezője felelt. A sorozat mesés hangulatát az eltúlzott cukorkaszínek, a rengeteg piros és narancssárga, a valószínűtlen formák és a virágok okozzák. A manapság divatos klipszerű, valóságot imitáló sorozatokkal szemben a Halottnak a csókban szándékoltan szürreális minden. Egy kritikus úgy fogalmazott, hogy a sorozat képi világa félúton van valahol Tim Burton alkotásai és az Ameile csodálatos élete című film között.

A vizuális orgia mellett a szereplők méltatlanul egy kicsit a háttérbe szorulnak. Pedig a főszereplőt játszó Lee Pace játszott Bryan Fuller előző már említett sorozatában, a Wonderfalls-ban is, sőt állítóleg Ned szerepét kifejezetten Pace-re írta, így a Halottnak a csók-beli szerepe egy pillanatig sem volt kétséges, mint ahogy az sem, hogy tökéletesen illik rá a szerep.

Ennyi pozitívum után már csak az a meglepő, hogy miért nem folytatódik a sorozat, miért nem lesz harmadik évad, miért döntött úgy Bryan Fuller, hogy átigazol a Hősök stábjába. Hátha még meggondolja magát, addig is a Halottnak a csók első évadja a DVD tékák polcain, a második évadja a tévében lelhető fel.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2021 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei