2009. május 30.Sós Eszter
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Sci-fi filmek egykor és ma

Míg egyesek még ma is gyermetegnek tartják a science fiction történeteket, addig mások az adott kor társadalmi és gazdasági problémáinak továbbgondolóit látják a sci-fi szerzőkben. Abban azonban talán mindenki egyetért, hogy a filmnél keresve sem lehetne hatásosabb eszközt találni a szürreális víziók és a látványos utópiák bemutatására.

Georges Méliès munkássága óta sokat változott a világ. Az Utazás a Holdba rendezőjének valószínűleg legvadabb álmait is felülmúlná a XXI. század hétköznapjainak valósága. A Jules Verne regényeken nevelkedett filmes megalkotta az első science fiction filmet, s ezzel megteremtette az alapját egy olyan filmművészeti ágazatnak, mely az elmúlt száz évben számtalan látványos és nem mellesleg az adott korszak legfontosabb kérdéseire reflektáló alkotást hívott életre. Habár a 14 perces némafilm ma már inkább megmosolyogató, mintsem elkápráztató jeleneteivel idejemúltnak tűnik, mégis, az űrutazás és a különös, rovarszerű élőlények bemutatásával saját idejében tömegeket ejtett ámulatba. Méliès legismertebb alkotása két szerző művén alapszik: a már előbb említett Jules Verne azonos című írásán és H. G. Wells Emberek a Holdban című regényén. E két író tekinthető a science fiction irodalom megalapozójának, s műveiket mind a mai napig előszeretettel használják fel filmes alapanyagként.

H.G. Wells egyik legismertebb művét, A Világok harcát sokan és sokféle módon dolgozták már fel. 1938-ban Orson Welles készített belőle médiatörténeti órákon előszeretettel emlegetett rádiójátékot. Ez a rádióadás azóta már legendává lett, hiszen Welles gyakorlatilag élő közvetítésnek álcázta azt, aminek hatására amerikaiak ezrei hitték, hogy valóban támadást indítottak a marslakók a Föld ellen. A könyvből aztán több filmadaptáció is készült, először 1953-ban, majd legutóbb Steven Spielberg rendezésében és Tom Cruise főszereplésével 2005-ben. Habár a történetet átültették napjaink Amerikájába, mégis azt lehet mondani, hogy méltó tisztelgés volt Wells előtt, akinek háromlábú fémszörnyetegei először válthattak ki valódi borzongást a mozinézőkből.

Ám ha korai sci-fi filmek mestereit akarjuk egy csokorba gyűjteni, akkor a felsorolásból kihagyhatatlan Fritz Lang és az ő Metropolisa. A német mester az elsők között volt, akik meglátták a veszélyét az akkoriban még csak gyerekcipőben járó technokrata társadalmi berendezkedésnek és megpróbálta továbbgondolni, hogy hová vezethet az, ha az emberek feladatait a gépek veszik át. Azóta erről a problémáról számtalan filmalkotás született, s az idő múlásával tagadhatatlan érdemeit szem előtt tartva Fritz Lang filmje is inkább kapitalizmus elleni röpiratnak tekinthető.

A sci-fi témájú filmekért a kezdeti lelkesedés után kissé alábbhagyott az érdeklődés. Másodvirágzásukat akkor élték amikor Amerikára ráköszöntött a nukleáris pánik. Ebben az időben töménytelen trash sci-fi movie született, melyek jellegzetessége az volt, hogy az átlag amerikaiak félelmeire alapoztak (például sugárzás miatt óriásira nőtt állatok, rovarok, vagy éppen egy óriásira nőtt nő, amely bizonyosan sok férfinak lehet a rémálma). Ezek a filmek hívták életre King Kongot és Godzillát, akiket a technika fejlődésének köszönhetően jó pár évvel később is érdemes volt újra elővenni. A paranoia az idegen betolakodóktól (köszönhetően a McCarthy féle, vélten vagy valósan kommunista ideológiát vallók ellen irányuló kíméletlen boszorkányüldözésnek) számtalan olyan alkotást hívott életre, ahol különböző helyről érkezett és a legkülönfélébb formát öltött idegenekkel kellett felvennie a harcot az emberiségnek. A klasszikus zöld űrlényektől kezdve, a repülő csészealjakon és a robotokon át nagyon széles volt a palettája az ötletekből szinte kifogyhatatlannak tűnő alkotóknak. Ezekre a mozikra ma inkább a grindhouse film bélyeget sütik rá, pedig saját korukban véresen komolynak szánták őket.

A technika fejlődésével és a fenyegetettség csökkenésével szerencsére a sci-fi alkotók is inkább a minőség felé kezdtek tendálni. Európai rendezők is egyre biztosabb kézzel nyúltak minőségi irodalmi alapanyagokhoz, melyek szinte kiáltottak a megfilmesítésért. Ray Bradbury Fahrenheit 451 című könyvből például François Truffaut készített filmet 1966-ban. Stanisław Lem Solarisát először Andrej Tarkovszkij vitte vászonra 1972-ben, majd ezt 30 évvel később egy kevésbé sikeres adaptáció követte Steven Soderbergh rendezésében, George Clooney főszereplésével. Sajnos a valódi mondanivaló a két film közti időszakban elkopni látszott és Soderbergnek nem sikerült Tarkovszkijhoz hasonlóan maradandót alkotni.

Egyébként szintén Lem nevéhez kötődik a Pirx pilóta kalandjai is, melyből idehaza legendásan minimalista sorozat készült 1972-ben. Tarkovszkij egy másik írott sci-fi alapanyagból is képes volt látnoki erejű művet alkotni. A Sztrugackij testvéreket felkérte, hogy saját, Piknik az árokparton című regényükből készítsenek forgatókönyvet. Habár végül mégsem az ő szkriptjüket használta fel, a Stalker így is megőrizte az alapanyag hangulatát és mondanivalóját. Philip K. Dick művei pedig mára szinte a legtöbbet feldolgozott irodalmi alkotásokká lettek. Elég csak megemlíteni a Szárnyas fejvadászt, A felejtés bérét, a Különvéleményt, vagy Az emlékmást és máris sejthetjük, hogy Dicknek egészen különleges képessége volt arra, hogy az alternatív jövőkben feltárja a jelen minden vitás kérdésére a választ.

A sci-fi filmekhez az irodalmon kívül tagadhatatlanul jelentős tápanyagot biztosítottak a japán animék, a képregények és a számítógépes játékok is, melyeknek jó része az űrben, egy lehetséges jövőben, vagy egy a megszokott világtól teljesen különböző mában játszódik. Az olyan opuszoknak, mint a Csillagok háborúja, és a Star Trek, nem véletlenül töretlen a népszerűségük hosszú idő óta, hiszen már-már külön mitológiával rendelkeznek, melyhez a könyvek, a rajongói találkozók, a legújabb filmes adaptációk mind szervesen épülnek. S akkor még nem is ejtettünk szót az Alien és Predator őrületről, melyekre szintén egész merchandise rendszer épült.

Ahogy a technikai újításokkal lehetővé váltak a korábban lehetetlennek ítélt megoldások, úgy vált a sci-fi filmek látványvilága is egyre profibbá. A digitális effektek fejlődésével és a blue box elterjedésével kitárult a világ, ugyanis a színészek mögé gyakorlatilag bármilyen helyszínt vetíthettek. Ezzel a technikával készült a Mátrix jó néhány jelenete, a Sin City pedig teljes egészében a kék háttér előtt lett forgatva. A 3D mozik ismételt elterjedésével pedig egy régi-új technika került a sci-fi filmesek kezébe mely a jövőben valószínűleg jobban kiaknázásra kerül majd, hiszen melyik műfajnak kedvez jobban a térbeliség, ha nem ennek.

Egyre inkább elmosódik a határ a fikciós és a tényszerűségekre alapozó filmek között. Ma már számtalan filmes alkotásban található fantasztikus elem, így nehéz is műfajilag besorolni egy-egy alkotást. Ám ez csak azt erősíti, hogy a sci-fi talán nagykorúságába lépett, amikor már nem csak megtűrt műfajként tartják számon. A mai világban pedig annyi visszás történés zajlik, hogy mindig figyelmeztetni kell a benne élőket arra, hogy mi lehet tetteik következménye. És egyáltalán nem baj, ha ezt a népnevelést a XXI. században a sci-fi végzi.




Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2022 utáni évszámot (spam védelem)

nem
regisztrált
Withfild 2009-05-30 15:46:13
Na igen, a robotika három alaptörvénye. Azonban a téma nagyságát figyelembe véve, akár három ekkora cikket is lehetne írni belőle. A sorozat szinten működő scifi-k, Batlestar Galaktika, Star Trek, Babilon 5, stb. is megérnének néhány szót, a hazai irodalom, a nálunk készülő scifik sem fulladnak ki Pirx kapitány kalandjainál...
A téma még koránt sincs kifejtve!
nem
regisztrált
demerzel eto 2009-05-30 14:20:58
A téma jó, de kifejezetten hiányzik ASIMOV mint a valaha volt legnagyobb sci-fi író (szerencsére pár filmet is készítettek műveiből több-kevesebb sikerrel), illetve a DŰNE univerzum is nagyon hiányzik az írásból. Persze csak a pozitív hiányzókat említve...
Reklám
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei