2009. szeptember 18.Sült Péter
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Megtört ölelések - Egy vak rendező emlékei

Talán Pedro Almodóvar nevét nem kell bemutatni annak, aki egy kicsit is jártas a filmekben, és nem csak az amerikai "filmerőművet" szívta magába az utóbbi években. Manapság már a romantikus műfaj is kezd kissé kiégni, de sebaj addig, amíg van Almodóvar, Penélope Cruz, és egy kis spanyol virtus...

Ha moziműsort olvasva azt a szót látjuk egy film mellett, hogy romantikus, akkor többnyire azok a tucatfilmek ugranak be, amikben a szerelem meg van fűszerezve egy kis bonyodalommal, és vicces helyzetekkel. Ezeknek a filmeknek többnyire tudjuk, hogy mi lesz a vége, ki-kivel jön össze. Almodóvar teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a kliséket, és követendő példa, hogy legalábbis sejtjük, hogy a fő motívum a szerelem és egyéb eszközei, de ő ezeket a képeket nem lefotózza, és kijavítja "photoshopban", álomszerűen, hanem életet, érzést visz bele, így az olajfestményként tárul a néző szeme elé. A film azzal kerül magasabb szintre, hogy itt igazi színészek játszanak, és nem arra törekszik, hogy eladja magát néhány kivillanó kívánatos női testrésszel. Hátat fordítva a pénzhajhász filmeseknek, előtérbe került egy igényes, művészi, könnyen befogadható film.


Megtört ölelések


A középpontban egy rendező áll, Mateo Blanco (Lluís Homar), aki elvesztette szeme világát, és Harry Caine néven írja forgatókönyveit. Egyedül él, de sokat vigyáz rá gyártásvezetője, és egyben aszisztense Judit (Blanca Portillo), és fia Diego (Tamar Novas). Egy nap bekopog hozzá a múlt, egy zűrös alak, és Diegonak meséli el, hogyan veszítette el élete szerelmét Lenát (Penélope Cruz), aki filmjében játszotta a főszerepet, majd a lány szépsége rabul ejtette, így csöppent bele egy szerelmi háromszögbe.

A sztori lényegében tizennégy éve történt, és szorosan kapcsolódik a jelenhez. Mintha tudatosan építették volna fel az egész filmet, és fokozatosan érti meg a néző, hogy mi is történt valójában. Ernesto (José Luis Gómez), Lena féltékeny, és gazdag ura mindent megtesz, hogy ne veszítse el a lányt. De a szerelem mindenen túltesz, Mateo és Lena elmenekül. A menekülés egy útvesztő, és szó szerint veszteséggel jár. Almodóvar úgy festi le a menekült szerelmeseket, hogy azt hinnénk minden rendben van, de a félelem kiül a párra, és eközben a "pénzeszsák" Ernesto tönkreteszi Mateo filmjét, és bukás lesz belőle. Mateo Blancot két veszteség is éri: elveszíti látását, és Lenát.


Megtört ölelések - Penelope Cruz


A nézőben a feszültség eközben folyamatosan növekszik, és mint egy puzzle-t próbáljuk összerakni a képet, és rájövünk, hogy hiányzik egy-két darab. Lelkiismeret, és vallomás, a dolgok a jelenben oldódnak meg igazán. Rájövünk a részletekre, megnyugszunk egy kicsit, és kisétálunk a moziból. Hazafelé elgondolkodunk, vajon mit csinálhat most Mateo? Mert annyira keserű-édes a vég, vagy inkább belenyugvás? Nem szólalnak meg fanfárok, sem a mai cukros-pop slágerek a film végén, és nem mosolygunk a happy enden. Mintha legbelül otthagytunk volna magunkból egy darabot, ami valahol a vászon előtt hever. Még most is.

***


Megtört ölelések
Eredeti cím: Los abrazos rotos
Műfaj: dráma
Hossz: 128 perc
Gyártás éve: 2009
Korhatár: 12 év
Rendező: Pedro Almodóvar
Forgatókönyvíró: Pedro Almodóvar
Zene: Alberto Iglesias
Operatőr: Rodrigo Prieto
Producer: Esther García
Vágó: José Salcedo
Szereplők: Penélope Cruz, Lluís Homar, Blanca Portillo, José Luis Gómez, Rubén Ochandiano, Marta Aledo, Agustín Almodóvar, Enrique Aparicio

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2021 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei