2011. január 12.Horváth Krisztina
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Üvegtigris 3 - Lali besokall, a világ kinyílik, Sanyi békatalpat köt

Az ember félve dől hátra a mozi székében, ha egy magyar kultfilmként aposztrofált alkotás harmadik részét készül megtekinteni - igen ritkán fordul elő ugyanis, hogy harmadik nekifutásra bármit is várhat a néző, pláne, ha a lécet olyan magasra tették, mint ebben az esetben. De szerencsére az Üvegtigris 3 könnyedén megugorja a saját maga által emelt korlátokat.

2001-ben valósággal berobbant az Üvegtigris kis hazánk langyos valóságába, vitt mindent, méltatta a kritika, és szerették a nézők, vagyis megkapott mindent, amire csak egy film alkotói vágynak. Annak ellenére, hogy az első rész sokkal inkább épült a helyzet- és jellemkomikumra, vagyis a lazán felvázolt történetet ragyogóra színezték a nagyszerűbbnél nagyszerűbb karakterek, a nézők mégis vették a lapot, és a film azon nyomban elsöprő sikert aratott. A második rész talán valamivel kevésbé zajos elismerést váltott ki, de korrektnek lehetett nevezni, így tehát nem csoda, hogy az ember aggódott kissé a harmadik rész érkezésének híre hallatán. Most azonban úgy tűnik, minden aggodalom feleslegesnek bizonyult.

Az Üvegtigris 3 egyszerre hoz valami újat, és tartja meg a korábbi részekben már nagyon bevált elemeket, a jól ismert karakterek még mindig működnek, és Rudolf Péter ki is hozza, ami még bennük van: tökéletesen kiegészítik egymást, egyszerre végtelenül egyszerűek és nagyon is jól kitaláltak. A jól megszokott helyszínen semmi sem változott, az Üvegtigris még mindig rossz helyen van, a helyzet kilátástalan, a napok egyformák - aztán történik valami, amitől hirtelen kinyílik egy másik világ. És éppen itt a kulcs, az újdonság: az Üvegtigris 3-nak kérem szépen, története van - méghozzá jól megkomponált, nem túlbonyolított, ugyan kissé talán életszerűtlen, de mégis kézzel fogható története, aminek most először nem a büfé van a középpontjában, és ez éppen így jó.

Lali besokall - és ez elindítja a lavinát, ami aztán őt magát is elsodorja, és hiába tekintget hátrafelé, valahogy nem nagyon sikerül, és valljuk be, nem is akaródzik kihátrálni a történetből. Persze, ha az ember egy olyan életbe ül bele hirtelen, amilyet ő maga sohasem élhet, milliós kocsival, modell barátnővel (Szabó Erika), medencével a kertben, akkor érthető, ha nem kívánkozik kiszállni belőle, pláne, ha a képbe kerül egy megcsalt feleség (Pikali Gerda), megtoldva egy ugyancsak felszarvazott szeretővel (Ruttkay Laura), akik az épp kéznél lévő Lalival élvezik az édes bosszút. Az események menthetetlenül magukkal rántják büfésünket, eddigi életéhez egyetlen kapocs fűzi csupán, ám az úgy tűnik, elszakíthatatlanul - ez Sanyi (Horváth Lajos Ottó), aki már önmagában is elvinne a hátán egy fél órát, úszószemüvegben és békatalpakon.

Természetesen a többiek sem maradhatnak otthon, a nagyváros azonban olyan Csokinak (Csuja Imre), Gabennek (Reviczky Gábor) és Cingárnak (Szarvas József), mint egy másik bolygó, végtelenül elveszettek benne, és teljesen egyértelmű, hogy egy percre sem tartoznak hozzá. Ebből a kontrasztból adódik persze számos szokatlan, kacagtató és abszurd helyzet, amiben hőseink derekasan megállják a helyüket, és végül csak belebotlanak Laliba, hogy aztán minden visszakerüljön a helyére: a gazdag ügyvéd a sportkocsijába, jobbjára a csinos modell, a díszes társaság pedig a szakadatlanul szolgáló és védő főtörzs mellé, a szolgálati járműbe.

Az új mellékszereplők, talán egy kivétellel nem villantanak nagyot, mármint ami a szerepeket illeti, mert csinos popsiból kap eleget az éhes férfiszem, Szabó Erika szerepe nagyjából ebben ki is merül, viszont ezt tényleg profin hozza: jó ránézni. Aki ellenben egyéb képességeivel is kitűnik, az Pikali Gerda, aki könnyedén bele tud simulni az üvegtigrises hangulatba, féltékeny feleségként eszét vesztve veti a szerencsétlen büfés karjaiba magát. Vigasznak nem is rossz. Kamarás Ivánnak nincs túl sok esélye, mert vagy le van kötözve, vagy épp toporzékolnia kell dühében, de valójában éppen olyannak hozza a gazdag ügyvéd figuráját, amilyennek kell.

A harmadik rész ugyanannyira bővelkedik idézhető mondatokban, mint a korábbiak, a párbeszédek a maguk képtelenségében végtelenül szórakoztatóak, és egyértelműen célba találnak. Összességében véve azt kell mondanunk, hogy az Üvegtigris 3 méltó folytatása a sorozatnak, amely éppen annyit használ a korábbi részekből, hogy az még nem zavaró, és egyúttal annyi újdonságot is hoz, hogy a kettő elegyéből egy mindvégig élvezhető, kacagtató, magyaros vígjátékot kapjon, aki jegyet vált rá.

***


Üvegtigris 3
Műfaj: vígjáték
Hossz: 100 perc
Gyártás éve: 2010
Bemutató dátuma: 2010. december 16.
Forgalmazó: Szuez Film Kft.

Rendező: Rudolf Péter
Forgatókönyvíró: Búss Gábor Olivér
Operatőr: Kapitány Iván
Díszlettervező: Molnár Gyula
Dramaturg: Hársing Hilda
Jelmeztervező: Breckl János
Producer: Pataki Ági, Kovács Gábor
Gyártásvezető: Kukucska Zsolt
Vágó: Kiss Wanda

Szereplők: Rudolf Péter, Reviczky Gábor, Gáspár Sándor, Szarvas József, Horváth Lajos Ottó, Csuja Imre, Kamarás Iván, Szabó Erika, Pikali Gerda, Ruttkay Laura

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2022 utáni évszámot (spam védelem)

nem
regisztrált
Szatmari Mariann 2011-09-27 17:35:34
Szuper jó film!!!! Jó a cselekmény..szórakoztató.. érdemes megnézni.. akár többször is,, csakúgy mint a többi részét
Reklám
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei