2011. október 24.Frei Gabriella
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Kaland - Gyengén tálalt tragédia

Sipos József legújabb Márai-filmje készítésekor egyszerre tűzte ki célul az 1940-es évek hangulatának megidézését, és a szokatlan történet vonzóvá tételét a 21. századi közönség számára. Az első feladat teljesítése nem okozott gondot, a második sajnos annál inkább.

A Kaland által kínált kiinduló szituáció jól ismert. Dr. Kádár Péter (Gerd Böckmann), a jó nevű és emberséges orvos azt hiszi, minden tökéletes az életében, ami nála jelentősen ifjabb neje, Anna (Marozsán Erika) körül forog. Az asszony azonban a kényeztetés ellenére egy ideje már olyannyira elhanyagoltnak érzi magát, hogy férje utódjelöltjének (Csányi Sándor) karjaiban keresi a boldogságot. Amikor bekapcsolódunk az eseményekbe, a szeretők kész szökési tervvel rendelkeznek, és a Kádár házaspár közös életéből már mindössze egy éjszaka van hátra. Ezen az éjjelen azonban még egy nagyszabású bált, és néhány kellemetlen fordulatot is át kell vészelniük a szereplőknek.


Kaland - Csányi Sándor és Marozsán Erika


Az alkotók hiába törekedtek arra, hogy az eredetileg csupán néhány óra alatt lezajló kamaradrámát mozivásznon is élvezhetővé tegyék, ha az erre kínálkozó lehetőségeket rendre elszalasztották. Ahelyett, hogy több szerepet adtak volna a központi szerelmi háromszögön kívüli karaktereknek, épphogy leszűkítették azokat. A remek Nagy-Kálózy Eszter Olga grófnőjének személyében például több, az eredeti műben előforduló alakot gyúrtak össze, de a színésznőnek így is csak egy-két mondat, és - egyébként igen sokatmondó - pillantás jutott. A báljelenet pedig, ami által ki kellett volna nyílnia a filmnek, főként Ambrus Rita hatásos betétdal előadásának köszönhetően marad meg az emlékezetünkben, pedig a cél az volt, hogy általa tekintsük többnek a művet kamerával rögzített színházi előadásnál.

A filmszerűséget még néhány külső felvétellel igyekeztek támogatni, amikből kiderült, hogy Budapest nagyon szép este, viszont a rövidség ellenére úgy érezhettük, hogy gyakran ismételték magukat. (A Gellért Szálló épületét például felesleges volt kétszer is bevágni, elsőre is mindenki felfogta, hogy ott lesz a bál.) Ezek a hibák különösen bántóak annak fényében, hogy a film igen jól indul, szép képekkel és zenével megteremti azt a hangulatot, ami ha végig kitartana, mindenki elégedetten távozhatna a moziból.


Kaland - Csányi Sándor


A főszerepre Gerd Böckmannt választotta a rendező-producer, aki kellően tekintélyt parancsolóan és elegánsan hozza a megcsalt Kádár doktor figuráját, a végén pedig megajándékozza a nézőket egy igazán szívfacsaró pillanattal is, amikor megmutatja, hogy a professzor higgadtsága csupán álca, és a látszat ellenére megrendítik a történtek. Marozsán Erika is remek Anna, gyönyörű, törékeny, és kiváló arcjátékkal érzékelteti a feleségben dúló érzelmeket, különösképpen a mérhetetlen bűntudatot. Csányi Sándor mimikájára sem panaszkodhatunk, az ő teljesítménye viszont egyéb téren gyenge, túlságosan visszafogja magát, mintha félne attól, hogy teátrális lesz. Így azonban néhol kissé bambának és érzelemmentesnek hat, pedig egy fiatal csábítótól azért joggal várhatnánk némi szenvedélyt. A pár kapcsolatát - talán az eredeti alkotói elképzelés ellenére - legjobban egy rövidke táncjelenet érzékelteti, aminek során a két színész tekintete többet mond el az érzéseikről, mint a közös nagyjelenetnek szánt, erkélyen játszódó találka.

Feltűnik még a színen Eperjes Károly is, aki Szekeres Istvánt, Kádár régi kollégáját, egyben élő lelkiismeretét alakítva olyan konfliktust hoz felszínre, aminek a sztori legtragikusabb fordulatával kapcsolatban is jelentőséget tulajdoníthatunk. Eperjes eleinte némileg eszelősnek tűnik különc barátként, később viszont őt is jobban meg tudjuk érteni. Nem lehet kihagyni a felsorolásból a most is fantasztikus Törőcsik Marit, aki ezúttal Nonót, a levéltitok fogalmát enyhén szólva szabadon értelmező házvezetőnőt alakítja, apró szerepében is meggyőzően.

Sok mindenen el lehet gondolkodni a Kaland hatására,- többek közt azon is, vajon Márai Sándor tényleg úgy gondolta, hogy a nőket teljesen hülyének lehet nézni, vagy csak elrettentő példának szánta Kádár doktor bizonyos elképzeléseit neje jövőjéről - és akadnak pillanatok, amikor magával tud ragadni, azonban ez nem elég ahhoz, hogy jó filmnek nevezhessük.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2022 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei