100 éve született Wass Albert, a Kard és kasza írója
1908. január 8-án látta meg a napvilágot a huszadik század egyik legsikeresebb és legtöbb vitát kiváltott, emigrációban élő magyar írója. Hosszú életének kétharmadát Németországban és az Egyesült Államokban töltötte, majdnem ötven kötetből álló életművének nagy részét is ott fogalmazta meg, szembenézve a kitaszítottság és a hazátlanság fájdalmával.
Wass Albert (eredeti nevén gróf Szentegyedi és Czegei gróf Wass Albert) a Kolozsvár melletti Válaszúton született. Anyja német származású, német unokatestvére lett az első felesége. Tanulmányait Kolozsváron, Debrecenben, Hohenheimban és Párizsban végezte. 1932-ben visszatért hazájába, ahol édesapjának segített a család gazdasági ügyeiben, majd a Kolozsvári Egyetemen tanított. 1936-ban az erdélyi magyar református egyház kerületének főgondnoka lett. 1940-től erdészként dolgozott, közben a kolozsvári Ellenzék című folyóirat főszerkesztőjeként publikált. A II. világháború alatt katonai szolgálatot teljesített a magyar hadseregben, majd miután az orosz és a román haderő bevonult Erdélybe, egyre nyugatabbra szorult. Egy ideig Sopronban állomásozott, ott látogatást tett korábbi felettesénél, Veress Lajos tábornoknál a kőhalmai börtönben, aki - ismeretségeit kihasználva - segített az írónak és családjának. 1944-ben Németországba emigrált a család. Bleichbachban majd Hamburgban (felesége családjánál) éltek, s miután megkapta az engedélyt a kiutazásra, az Egyesült Államokba költözött négy gyermekével (1951). Felesége nem ment vele, a következő évben kisebb-nagyobb pereskedés után elváltak. Amerikában egy ideig a Szabad Európa Rádiónak írt cikkeket; később a Floridai Egyetemen tanított franciát, németet, európai irodalmat és történelmet. Számos kinti magyar egyesületet alapított és többnek elnöke, vezetője volt.
A román állam 1946-ban - távollétében - halálra ítélte háborús bűnökért és gyilkosságért, majd az Amerikai Egyesült Államoktól a kiadatását kérte, mely azonban több átvizsgálás után nem kellő megalapozottságra hivatkozva elutasította a kérelmet. Nyugdíjaztatása után rengeteget írt, és magyar könyvek kiadatásán munkálkodott.
1998-ban anyagi gondokkal küszködve, kétes körülmények között halt meg.
Irodalmi elismertsége "Farkasverem" (1934) című könyvével kezdődött, amiért megkapta a Baumgarten-díjat. Rövid szünet után, 1940-ben jelent meg "Csaba" című regénye, a háború alatt azonban inkább csak cikkeket publikált. Németországban, az 1949-ben született "Adjátok vissza hegyeimet!" közkedvelt olvasmány lett, több nyelvre le is fordították.
A magyar mellett Wass írt angolul, spanyolul és németül is, regényeinek többsége Amerikában került kiadásra, közülük a legsikeresebbek a mezőségi mondakört feldolgozó "A funtineli boszorkány" (1959) és a "Kard és kasza". Ez utóbbin 1975-től 1977-ig dolgozott: a könyv a család történetét dolgozza fel az ősi nemesi időktől, 1050-től, egészen önmaga koráig.Tájleíró képessége, izgalmas történetelmesélései és mondafeldolgozásai egyedülállóak kortársai körében; a mezőségi vidéket sohasem tudta elfelejteni, amint erről regényei is tanúskodnak, melyekben harminc-negyven éves emlékei távlatából festette le szülőföldjét, láttatva az olvasóval az ottani környék mesébe illő szépségét.
Népszerűsége egyedülálló a 20. századi magyar irodalomtörténetben. Egészen a rendszerváltásig Magyarországon és Romániában be voltak tiltva a könyvei, majd a szocialista rezsim bukását követően a '90-es évek második felére írásait már a legolvasottabbakk között emlegették. Ennek bizonyítéka, hogy a 2005-ben megrendezett "A Nagy Könyv"-felmérésben három regénye: "A funtineli boszorkány", a "Kard és kasza" és az "Adjátok vissza hegyeimet!" bekerült az ötven legjobb közé.
1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, melyet Csoóri Sándor adott át neki, de az 1997-ben kapott ideiglenes magyar állampolgárságot inkább sértésnek vette, és elutasította.
Halálának körülményei legalább akkora vitát szítottak Magyarországon, mint politikai hovatartozása. Nagy valószínűséggel puskája csövét a szájába véve végzett magával floridai birtokán, 1998. február 17-én.
Művei méltatását, írói munkája elismerését, "igazi" hazatérését sajnos nem érhette meg.
"Otthon az, ahova hazatérsz. Ahol valaki vár este. Ahol ismered a fal kopásait, a szőnyeg foltjait, a bútorok apró nyikorgásait. Ahol úgy fekszel le az ágyba, hogy nem csak alszol, hanem pihensz. Nem csak pihensz, hanem kipihened magad. Kipihened az életet, az embereket, mindent. Ahol otthon vagy, az az otthon.
Nem kell hozzá sok. Elég egy szoba. Ha tízen vagytok benne, az se baj. Ha mind a tízen egyek vagytok ebben, hogy haza tértek, amikor este hazatértek. Nem kell hozzá sok, csak egy szoba és egy érzés. Egy egészen egyszerű állati érzés: hogy ma itt élek. Van egy ágy, amiben alszom, egy szék, amire leülök, egy kályha, ami meleget ad. És hogy ebben a körülöttem lévő széles, nagy és furcsa világban ez a kis hely nem idegen és ma az enyém. Jól érzem magamat benne, ha kinézek az ablakon és kint esik az eső, vagy süvölt a szél. És hogy ha ide este bejövök, meglelem azokat, akik még hozzám tartoznak.
Ez az otthon.
Minden embernek módja van hozzá. Egy szűk padlásszoba is lehet otthon. Egy pince is. Még egy gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet. Ha az ember önmagából is hozzáad valamit.
Elég egy szál virág, amit az útszélen találtál. Egy fénykép, amit éveken keresztül hordoztál a zsebedben. Egy könyv az asztalon. Egy ébresztőóra. Mit tudom én: ezer apró kacat ragad az emberhez útközben.
A fontos az, hogy érezd: jobbra és balra Tőled áll a világ, a maga szépségeivel, és a maga csúnyaságaival. Süt a nap, esik az eső, szelek járnak és felhők futnak a széllel. Vannak virágok és fák és patakok és emberek. Valahol mindezek mögött van az Isten és Ő igazítja a virágokat, a fákat, a patakokat és az emberek közül azokat, akik neki engedelmeskednek. És mindezeknek a közepén itt ülsz Te, egy széken, egy asztal előtt. És ez a szék és ez az asztal ma a Tied. Ma. Ez a fontos. És körülötted szép rendben a többi: a virágok, a fák, a felhők, Isten bölcsessége és az emberek kedves balgaságai, ma mind a Tieid. És jól van ez így. Mert hiszen az ember úgyis elég keveset él. És még az is jó, hogy keveset él.
Ha mindezt érezni tudod: nem vagy otthontalan a világon."
(Wass Albert: Otthon - Te és a világ: tanítások - útravalóul)
*
Wass Albert művei
1. Regények, novellák, elbeszélések
1934 Farkasverem
1940 Csaba
1940 Mire a fák megnőnek
1940 Jönnek!
1941 A titokzatos őzbak (novellák)
1943 A kastély árnyékában
1943 Egyedül a világ ellen
1943 Vérben és viharban
1944 Tavaszi szél és más színművek
1945 Valaki tévedett (novellák 1945-49-ből)
1945 A költő és a macska (elbeszélések)
1947 A rézkígyó
1949 Zsoltár és trombitaszó - Örökösök (novellák, karcolatok, levelek - posztumusz kisregény 1949-ből)
1949 Adjátok vissza a hegyeimet!
1951 Ember az országút szélén
1952 Elvész a nyom
1953 Tizenhárom almafa
1958 Az Antikrisztus és a pásztorok
1959 A funtineli boszorkány
1964 Átoksori kísértetek
1965 Elvásik a veres csillag
1967 Magukrahagyottak
1974 Kard és kasza
1975 Magyar örökségünk (Tanulmányok, hátrahagyott novellák, írások, interjúk)
1978 Halálos köd Holtember partján
1985 Hagyaték
1989 Te és a világ (novellák)
Eliza (angolul íródott)
Igazságot Erdélynek!
Józan magyar szemmel I-II. (publicisztikák)
Karácsonyi üzenetek - A temető megindul
Magyar pólus (Újabban fölkutatott versek, novellák, tárcák, közéleti írások, interjúk és levelek)
Népirtás Erdélyben
Hűség bilincsében
Hanky tanár úr
Se szentek, se hősök
A szikla alatti férfi
A sólyom hangja
Csillag az éjszakában
Black Hammock
Magyar Számadás
Nem nyugaton kel fel a nap
Voltam
2. Versek, mesék
1927 Virágtemetés (vers)
1942 Tókirály és szile (Tavak könyve mesesorozat 1.)
1942 A bölcs bölömbika (Tavak könyve mesesorozat 2.)
1942 Évszakok teremtése (Tavak könyve mesesorozat 2.)
Csupafej, a jégmadár (Tavak könyve sorozat 4.)
1946 Mese az erdőről (Erdők könyve sorozat 1.)
1946 Bulámbuk (Erdők könyve sorozat 2.)
1946 A vén gombacsináló (Erdők könyve sorozat 3.)
1946 Éjjeli pávaszem (Erdők könyve sorozat 4.)
1947 A láthatatlan lobogó (vers)
1971 A hunok útra kelnek (Hun mondák könyve sorozat 1.)
1971 Isten kardja (Hun mondák könyve sorozat 2.)
1972 Szerencsés Pista (Válogatott magyar népmesék sorozat 1.)
1972 A repülő kastély (Válogatott magyar népmesék sorozat 2.)
A zenélő ezüst kecske
(Forrás: Wikipédia)
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:
regisztrált
Az iskolai prezentációm róla fog szólni kedden.
Sok oldalt elolvastam róla. Így találtam rá egy a "Némszabadság" által üzemeltetett oldalra is. Egy cikk teli rosszindulatú kritikával. Elhordták mindenféle antiszemitának stb amit ma kell, ha az ember szereti a hazáját és tenni szeretne érte valamit.
Nagyon felbőszített az oldalon leírtak és a kommentek. De mostmár lenyugodva és higgadtan átgondolva nem fogom rájuk fecsérelni az időmet. Az elmúlt idő Czegei gróf Wass Albertet igazolták. A kommunizmusban tilos volt kiadni a könyveit. Mégis ma nagyon sokan ismerik és olvassák őt. Kiállta az idő próbáját, mert mindig aktuális kérdés/dolog lesz az amit ő leírt.
regisztrált
Ez igaz? Ez egy csoda! Végre egy honlap, amely felvállalja a fellelhető információk koncentrált közreadását. Az arculata tökéletes, illik a tartalomhoz és akiről szól. Mélységes tisztelettel közelít az információ áradathoz és tökéletesen csoportosítva adja közre minden érdeklődőnek. Szerényen, háttérben cselekszik, pedig nem kis elismerést kapott az emlékkönyvbe. Nem politizál, az embert - Wass Albert - nézi, tárgyilagosan tájékoztat, tüntet el fehér foltokat, félreértéseket. Nem Ö! Az összegyüjtött rengeteg információ!
Köszönet érte! Segítsük munkáját igaz jószándékkal.
regisztrált
Csatlakozott:
2008-01-17
Írt kommentek:
2 db
Csatlakozott:
2008-01-18
Írt kommentek:
6 db
"Adjátok vissza hegyeimet!"
Állítólag, ez az egyik legjobb kisregénye, de szerintem is nyugodtan lehetne akár "kötelező" olvasmány is az iskolákban! Megrendítő, és olvasmányos egyszerre. Annyira faltam ezt a gondolatébresztő, és látásmódot-, és emberségből példát mutató könyvet, hogy fel se tűnt először: főhősének nem tudjuk meg a nevét!
Teljesen mellékes számomra, hogy mennyire játszott közre a képzelet... úgy hiszem, a könyv minden egyes szava teljesen igaz gondolatokat hordoz!!
Megyek is a könyvtárba egy újabb kötetért...!
Csatlakozott:
2008-01-17
Írt kommentek:
17 db
Én idézetek nélkül írom le, hogy Wass Albert minden idők egyik legnagyszerűbb írója. Az, hogy az élete úgy alakult, ahogyan alakult, ő tehet róla a legkevésbé.
Hogy tiltva voltak az írásai hosszú éveken keresztül, arról sem ő tehetett. S most, hogy végre szabadon lehet olvasni, miért baj?
90 évet élt, ebből a 90 évből sok-sok év keserűség, kitaszítottság volt az osztályrésze.
Mégiscsak idézek Tőle: " gallyakból összetákolt sátor is otthon lehet . Ha az ember önmagából is hozzáad valamit."
Csatlakozott:
2008-01-16
Írt kommentek:
1 db
Kérek mindenkit, ha idéz Wass Alberttől, akkor írja oda, hogy miből idézett...
"Örvendj a hóvirágnak és a búzavirágnak.
Az erdő csöndjének.
Ha egyedül vagy: annak, hogy egyedül lehetsz.
Ha nem vagy egyedül: annak, hogy nem kell egyedül légy.
Vágyódj arra, amit a holnap hoz és örvendj annak, ami ma vagy."
(Wass Albert: Te és a világ)
regisztrált
regisztrált
regisztrált
regisztrált
regisztrált
regisztrált
Wass tájleírásai erőtlenek, előre kitalálhatók. Esszéisztikus leírásokkal megspékelt regényei inkább a publicisztika felé húzzák az életművet.
Mindenesetre furcsa dolog a divat, hiszen gondoljuk csak azt el, hogy Móricz Zsigmond Erdély trilógiája mennyivel jobb poétikai megformáltságában, mint bármelyik Wass-szöveg, mégis egyre kevesebb Móriczot olvasunk. Igaz, őt nem ítélték el, csak a felesége lett öngyilkos, de ma már -úgy tűnik - ez nem elég az üdvösséghez.