Szekrénymesék - fantáziadús történetek a gardróbok fura lakóiról
Mindenkivel előfordult már, hogy éjszaka a szekrény felé pislantott elalvás előtt. Főként gyermekként tettük fel magunknak a kérdést, vajon ki lakozik ott benn, a ruhák között? Milyen gonosz lény lehet? Aztán jött egy könyv, amely megerősíettt abban, bizony, a szekrényekben zajlik az élet. A Szekrénymesék című kötetet olvasva viszont megnyugodhatunk: ezek a lakók nem rosszak, hanem nagyon is szeretnivaló mesehősök.
Ha Mosonyi Alíz Déry-díjas írónőtől olvasunk könyvet, bizony egy teljesen más világba csöppenünk. A kezdetben újságíróként tevékenykedő író 1973 óta publikál gyermekkönyveket, az Ő neve alatt jelentek meg eddig a Retekorrú király, Éhes vagyok! Orroló, Pimpalin köpenye, Mesék Budapestről, Boltosmesék és természetesen a Szekrénymesék is. Ez utóbbinál Háy Ágnes grafikussal közreműködve egy igen színvonalas, kedves történetsorozatot sikerült az olvasó elé tárni. Volt egyszer egy Mari nevű szekrény... így kezdődik mind a 35 mese, és minden elbeszélésben egy-egy új szekrénylakóval ismerkedhetünk meg. Mert a szekrényekben igenis laknak, méghozzá nem is akárkik! Az átlagos felnőtt csak kabátokat, ingeket, blúzokat lát, ha kinyitja az otthoni gardróbját, és nem is gondolná, hogy a sarokban lévő cipőben Birsképű Herceg, a papírzacskóban Kiflikirálynő, a felső polcon egy kis piros gomb, a fiókban japánka, a ruhák között pedig bableányok éldegélnek.
Minden lakóhoz tartozik egy-egy mese, mely akár tanulságos történet is lehet. Az írónő a szekrénylakók személyiségét a mindennapi életből meríti, megismerkedhetünk a hiú P'Almoliva gróffal, a mindig elégedetlen Királynéval, vagy a sorsát sirató Nénikével is.
Bevallom őszintén, először nem értettem a Szekrénymeséket. Az még jó, hogy élnek a szekrényben mesehősök, de a történetek számomra első olvasatra befejezetlennek tűntek. Aztán rájöttem, hogy ez a könyv csak megnyitja a fantáziát, tehát ne várjunk tőle "minden jó, ha jó a vége" befejezéseket. A Szekrénymesék világa az olvasó vagy hallgató képzeletében folytatódik tovább, és ez a fantáziavilág az, ami nekünk, felnőtteknek már igen nehezen megy, legalábbis a meséket illetően. Egy gyermeknek viszont annál inkább érthetővé válnak a szekrénybéli történetek, nem meglepő, ha csemeténk majd újra és újra kéri ezeket a meséket, melyeket akár együtt is tovább szőhetünk. Emellett praktikus haszna is van a könyvnek: segítségével eloszlathatjuk gyermekünk félelmeit a szekrénylakókkal kapcsolatban. Végre egy mű, amely megmutatja, kik is élnek azon a helyen, ahová a kicsik éjjel megszeppenve tekingetnek a szobájukban.
A könyv elolvasása megnyugtatólag hat a legfiatalabbakra, a szekrényben lévő bájos lakókról szóló kedves történetek eloszlatják az általános szekrény-szörny rémtörténeteket.
A meséket Háy Ágnes grafikus illusztrálta, aki nem először dolgozott együtt az íróval (közös munkájuk még az Orroló és a Mesék Budapestről című kötetek). Háy Ágnes nevével azonban nem csak könyvillusztrációknál, hanem publikációk és filmes alkotások mellett is találkozhatunk.
A könyv sikerét bizonyítandó, a Szekrénymeséket bábjátékban is feldolgozta az Aranyszamár színház és a Kabóca bábszínház, és a történetek animációként is megjelentek 1987-ben, 13 részes mesesorozatként, Varga Csaba rendezésében.
Az 1985-ben megírt kötetet a Magvető Könyvkiadó 2007-ben adta ki újra, immáron ez a második kiadása a nagy sikerű mesekönyvnek.
Kapcsolódó cikkünk:
Sex, kanna és indiai tánc - Háy Ágnes kiállítása mától a Millenárison
Mosonyi Alíz - Háy Ágnes: Szekrénymesék
Kiadó: Magvető
Kiadás éve: 2007 (2. kiadás)
Oldalszám: 56
Ára: 1990 Ft
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg: