Frank Miller: Sin City - Rajzolt "irodalom"
A művészet mindenhol ott van. A zenében, a könyvespolcokon, a múzeumokban, a színházban, a filmvásznon, a táncban, és Frank Miller úttörő munkásságának köszönhetően a képregény világában is. A Sin City-vel megteremtette azt a stílust, ami átformálta a kilencvenes évek képi világát, és belépett azon kultikus figurák klubjába, ahol Tarantino szövi durva, sodró lendületű filmjeinek szálait.
A fekete-fehér "színek" hangsúlya, a film noir árnyjátékának alkalmazása, a történetek felnőttes hangvétele mind hozzátett Sin City megteremtéséhez, és Miller státuszszimbólummá válásához.A szereplők nem szuperhősök, hanem különböző, perifériára sodródott emberek, olykor egyszerű, sarkított jellemekkel, és a mindent átható bűn és szexualitás ízével. Sin City-ben a romlottság, a korrupció a létezés egyetlen életképes formája. Itt egyaránt megtalálható a felső tízezer beteges pénz- és emberéhsége, a maffia kegyetlen világa, a külvárosi kocsmák fenegyerekei, lecsúszott emberek mocskos vágyai, és az óvárost uraló prostituáltak, mely részben meghatározza a város arculatát. Ezek az emberek csak a túlélés és a közöny természetének engedve élik az életüket, fektén és fehéren. Az erőszak hajtja, élteti Sin City-t, és az egyes történetek mind egy ember sorsára fókuszálnak, aki belebotlik egy korábban megismert karakterbe. Így, a fonalat át meg átszőve, a városról megformálódik a kép: megszületik a kultusz.
Miller rajzolt látomásának nincsenek színei. A fekete és fehér összeolvadásából születnek a rajzok és ezáltal Sin City is. Az először a Darke Horse Presents képregény kiadványában megjelenő történet alapjaiban forgatta fel a műfajt. Nem kellett sok időnek eltelnie, és a "Bűn városára" Hollywood is felfigyelt, és a képregény megjelenése után több mint tíz évvel film készült belőle, amit Robert Rodriguez jegyez, de Frank Miller keze munkája
is ott van a filmkockákon, és Quentin Tarantino sem maradhatott ki belőle. Az elkészült film sikere még népszerűbbé tette Miller városát, és kultusza tovább nőtt, eljutva olyan országokba is, ahol előtte csak kevesen, vagy egyáltalán nem találkoztak a képregénnyel. Ami felteszi az i-re a pontot, hogy a film saját stílusán belül is új műfajt teremtett.Amikor a magyar mozikban bemutatták a képregényből készült filmet, azonnal feltűnést keltett, és nem csak az ismert színészgárdának köszönhetően. A hazai, szerény érdeklődéssel rendelkező képregény-társadalom azonnal lecsapott a film adta lehetőségekre, és a Fumax megjelentette első Sin City könyvét, ami A nehéz búcsú címet viseli. A 2006-ban kiadott, Ölni tudnál érte című második kötet után nagy csend következett, ami a rajongók számára nem volt jó előjel, már-már azt hihették, hogy Miller kult-világa
Magyarországon kifulladt. Aztán fellégeztek, mert mostanában került a pocokra a harmadik rész, ami szintén önálló történet - és A nagy mészárlás alapjai ráadásul megtalálhatók a filmben is. Ami még mássá, egyedivé teszi a képregényt, az a mondatok tiszta, fülledt, már-már irodalmi babérokra törekvő stílusa, mely nélkül a Sin City nem tudott volna kiemelkedni az Amerikában több tucatszám megjelenő újságok és könyvek közül. A Bűnváros szülőatyja azonban nem csak a rajzolt emberek világában mozog otthonosan. Az 51 éves alkotó filmrendezőként és forgatókönyvíróként is letette névjegyét, de mindenki számára az a Frank Miller marad, aki betekintést engedett a bűnözés nyers, erkölcstelen világába, ahol azért az igazság olykor fel-felüti a fejét persze vértől ragacsos bosszú formájában.
Frank Miller: A nagy mészárlás
Kiadó: Fumax
Ár: 2995 Ft
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg: