Elhunyt Alexandr Szolzsenyicin
A "Gulag-szigetcsoport" és az "Ivan Gyeniszovics egy napja" című regények szerzője, Alexandr Szolzsenyicin 2008. augusztus 3-án, 89 évesen szívelégtelenségben hunyt el. A Nobel-díjas író már régóta szenvedett rossz egészségi állapota miatt; vérnyomásproblémái nem szűntek. Munkásságának középpontjában a szovjet rendszer állt, annak minden borzalmával együtt.

Szolzsenyicin a matematika mellett irodalmat és történelmet tanult a Moszkvai Filozófiai Intézetben. Érdekes, hogy mindezek ellenére, amíg el nem vitték munkatáborba, Alexandr nem bírálta a Szovjetunió ideológiai rendszerét.
A II. Világháború során a Vörös Hadsereg szolgálatába állt. Szerencsétlenségére, egy Sztálint bíráló magánlevele rossz kezekbe került, így a moszkvai Lubjanka börtönbe zárták, ahol a kihallgatások során megannyiszor fizikailag is bántalmazták.

Szolzsenyicin börtönévei alatt vált filozofikus beállítottságúvá. Nagyon sajnálta a Vörös hadsereg egyenruhájában elkövetett tetteit és összehasonlításokat végzett önmaga és a Gulag elkövetői között, melyet később a Gulag-szigetcsoport című könyvében is felhasznált.
Szabadulását követően 1962-ben kiadták "Ivan Gyeniszkovics egy napja" című kötetét, mely az egyetlen hosszabb terjedelmű publikációja lesz 1994-es Oroszországba való visszatéréséig. A mű felhívta a nyugati országok figyelmét a szovjet táborok kegyetlenségeire.
1970-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki, ám a fennálló politikai rendszer veszélyei miatt személyesen csak 1974-ben vehette át a díjat, miután száműzték a Szovjetunióból.
Szolzsenyicin szintén saját tapasztalatait használta fel a "Gulag-szigetcsoport" című háromkötetes művében, melyben főként a munkatáborok rendszerét boncolgatja.
1974. február 13-án száműzik a Szovjetunióból. Nyugat-Németország és Svájc után végül az Egyesült Államokban telepedik le családjával. A Harvard Egyetem 1978-ban becsületbeli Irodalmi Diplomával tünteti ki. Az elkövetkező 17 évben visszavonul a nyilvánosság elől és otthonában dolgozik.
1990-ben visszakapta szovjet állampolgárságát, azonban csak 1994-ben térnek vissza feleségével Oroszországba, ahol élete végéig Moszkva nyugati részén élt.
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg: