2009. július 21.Árendás Éva
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Vér, romantika és akció - Vámpírok a ponyvairodalomban

Fenséges és titokzatos lények, erotika és veszély. A filmek mellett napjainkban a vámpírok a szórakoztató irodalomban is tarolnak. Alig telik el úgy egy hónap, hogy ne kerüljön a polcokra új, vérszívókkal foglalkozó könnyed olvasmány. Akadnak persze gyengébb minőségű és igazán élvezetes könyvek is, de majdnem bizonyos, hogy a siker hatására a szerzők nem állnak meg egyetlen regénynél.

A teljesség igénye nélkül lássunk most egy-két sorozatot az elmúlt évek legérdekesebb vámpír-sztorijaiból!

A klasszikus - Anne Rice : Vámpírkrónikák

A vámpírtörténetek szerelmesei mind ismerik Anne Rice nevét, akik pedig nem, munkáival azok is bizonyosan találkoztak. A világ legolvasottabb szerzőinek egyike a ma 67 esztendős írónő, aki több mint 100 millió könyvet adott el világszerte. Ő a szerzője a Vámpírkrónikák, illetve a Mayfaire-boszorkányok élete című nagysikerű, stílusteremtő sorozatoknak.

A Vámpírkrónikák első kötetét mindösszesen öt hét leforgása alatt, 1973-ban írta Rice nem sokkal első gyermekének halála után. A könyv, a modern vámpírirodalom egyik alapműve, nagy siker lett, de igazán csak a kilencvenes években figyelt fel rá az egész világ, mikor elkészült az azonos című filmadaptáció, a Brad Pitt, Tom Cruise, Antonio Banderas, Christian Slater és akkor még kisgyermek Kirsten Dunst főszereplésével leforgatott Interjú a Vámpírral. A film fogadtatásának köszönhetően a Vámpírkrónikák egyes folytatásaiból is készültek kevésbé parádés szereposztású feldolgozások, mint a Kárhozottak királynője, de az Interjú a Vámpírral sikerét nem sikerült filmben megismételni.

Nem úgy a könyveknek. A Lestat, a vámpír, A kárhozottak királynője, A testtolvaj meséje, a Memnoch, a Sátán, az Armand, a vámpír, és a Merrick után még további három folytatás született a 2000-es években. A Mayfair-boszorkányok mellett Rice fontos munkái még az Új Vámpírtörténetek, illetve sok sorozaton kívüli, önálló regény. Ennek ellenére legnagyobb sikereit egyértelműen a Vámpírkrónikák sorozattal érte el, amelyek hatalmas és mindre kiterjedő, önálló történelemben létező mitológiát alkotnak. Világa a valóság és science-fiction varázslatos keveréke, stílusa rabul ejtő, karakterei klasszikussá váltak és öröké élni fognak a vámpír történeteket kedvelők képzeletében. Az írónő a mai napig New Orleans-ban él és dolgozik, a Rice mellett Anne Rampling és A. N. Roquelaur álneveken.

Az erotikus - Anita Blake és a Fekete Tőr Testvériség

A vámpírok ősidők óta összefonódtak az erotika gondolatával. A vérünket szívó, örökéletű és szépséges lények magát a (a másoktól lopott) életet testesítik meg, s ez által a veszélyes vonzalom, a szexualitás mitikus szimbólumává váltnak. Nem csoda, hogy főleg nőknek íródnak olyan vámpír történetek, amelyek alapja az akció, a romantika és a szexualitás. Itt most két, nálunk is éppen futó ponyvaregény sorozatot emelnék ki, amelyek 17, illetve 7 folytatásukkal a legsikeresebbek.

Laurell K. Hamilton amerikai írónő nevéhez fűződik a az elmúlt évek leghosszabbra nyúlt és legbizarrabb metamorfózison átment vámpíros ponyvasorozata, az Anita Blake, a Vámpírvadász, amely hazájában a 18. folytatáshoz ért. A világ sok országában fordították le, nálunk is sorra kerülnek a polcokra a vékonykának aligha nevezhető kötetek. A regény első tíz részéről azonban egészen másként kell beszélnünk, mint az azóta megjelent folytatásokról. Kezdetben Anita Blake, tisztes foglalkozása szerint vámpírhóhér és halottkeltő csípős humorú, belevaló csajként élt egy olyan világban, ahol vámpírok és különböző alakváltók léteznek az emberek társadalmában, s akik gyakorta rettentő bűnügyeket követnek el. Ilyenkor van szükség a szörnyek avatott szakértőjére, aki törékeny alkata ellenére kemény harcos és remek nyomozó. Blake szakértőként segíti a rendőrséget, egyre közelebb kerülve a szörnyek világához. Az akcióval, izgalommal, különös lényekkel és bűnügyekkel teli sorozat lebilincselő volt, a karakterek szinte életre keltek az olvasó szeme előtt. Az emberi társadalom alatt kirajzolódott egy rejtett világ a maga törvényeivel és életmódjával, amiben a vámpírok káprázatosak és erotikusak. Hősnőnk szívéért Jean-Claude a titokzatos és okos vámpír és Richard, a csupa szív vérfarkas vetélkedett, s a harcban hol egyikük, hol másikuk állt nyerésre. Minden regény élmény volt, nagyadag horror beütéssel, akcióval, nagyszerű humorral és sziporkázó dialógusokkal. A karaktereket nem lehetett nem kedvelni, az olvasó mindig többet akart megtudni kedvenceiről. A 10 kötetig egészséges erotika vegyült a történetbe, ami mintha innentől fogva elszabadult és a kiváló sorozat tökéletesen elsorvadt. A történet a háttérbe szorult, a karakterek elvesztették eredeti jellegüket, főhősnőnkből pedig egy elviselhetetlen, demagóg hisztérika vált, aki 300 oldalon keresztül, - ha éppen nem szexel 10 szeretőjének valamelyikével -, akkor lényegtelen lelki problémáin agyal. A fontos karakterek alig kapnak teret, helyükre lényegtelen nevek tömege szivárgott be. Sajnos már rajongóknak sem ajánlatos olvasni az újabb és újabb részeket, mert a minőség értékelhetetlen, és leginkább - ha lenne ilyen besorolás - az "érzelemmentes és unalmas pornó könyvek" polcain lenne a helye. De az első egy tucat regény érdemeit azért nem szabad elfeledni és ezeket bátran ajánlhatom bárkinek, aki igazán jót akar szórakozni! A sorozat magyarul megjelent 15 részét bármely könyvesbolt sikerkönyvei között megtaláljuk.

J.R. Ward Fekete Tőr Testvériség-e nálunk is egyre népszerűbb. Sorra megjelenő magyar fordításait csak úgy elkapkodják a könyvesboltok polcairól. Ez a sorozat más módon közelíti meg a vámpír témakört, Ward-nál ugyanis a vámpírok világa teljességgel elkülönül az emberekétől. Az ember, mint faj, szinte szerephez sem jut, ugyanis az élet-halál konfliktus a vámpírok és a vadászok között zajlik. A vadászok valaha emberek voltak, akik az Omegának (a Sátán egy misztikus megfelelője) való behódolás után halott, púderszagú, egyéni jelleget nélkülöző gyilkológépekké válnak, akik jól szervezett hadseregbe tömörülve egyetlen célért élnek: a békés vámpírfaj kiirtásáért. A vámpírok ezzel szemben nagyon is élő, lélegző egyének, akiket már igencsak megtizedelt a vadászok gonosz serege. Nem fenyegetnek senkit, táplálkozni is az ellenkező nemű vámpírokból szoktak, hierarhikus társadalmuk csúcsán az arisztokrácia, annak élén pedig az egyetlen tisztavérű, Wrath, a király áll. A Fekete Tőr Testvériség valaha többtucat harcosból állt, akik felesküdtek a faj védelmére a vadászokkal szemben, mára azonban mindösszesen hatan maradtak. Minden regény egy harcost állít a középpontba és vadászokkal folytatott közdelem mellett bemutatja, az illető harcos viszontagságokkal teli útját, ami - természetesen - élete párjához vezet.

Az első regény Wrath-ról, a leendő a királyról szól, majd következik a jóképű Rhage, akit rettentő átok súlyt, s harc közben félelmetes szörnyeteggé változik. A harmadik könyvben keresi a szerelmet Zsadist, az iszonyatos gyilkos, akinek múltjában szörnyű titkok rejtőznek. Majd Butch O’Neil nyomozó, aki emberként keveredett a titkos társaságba, de egyáltalán nem biztos, hogy ezt az állapotot sokáig tartani is tudja. Az ötödik regényben megismerjük veszedelmes és perverz Vishous-t, a faj alapítójának egyetlen leszármazottját, a jövő ismerőjét. A hatodik regény a drogfüggő Phurry sorsát mutatja be, aki ártatlan maradt, miközben feláldozta magát a testvéréért és a fajért. A könyvek elbeszélésmódja roppant élvezetes, bár előrehaladva itt is tapasztalható némi minőségbeli romlás. A nyelvezet kissé nyers, az akció véres és az erotika is leplezetlen, de a történet következetes és pergő marad. Tizennyolc éven felülieknek kitűnő szórakozás. Aki beszél angolul annak inkább eredeti nyelven ajánlatos olvasni, a fordítás ugyanis levesz valamelyest az eredeti hangulatból, az elnevezések és kifejezések jelentéstartalmából. Ahogy a főszereplők feltűnnek, majd a háttérbe szorulnak, úgy jelennek meg újabb érdekes karakterek a színen, amelyek színesítik a fantáziavilág teljességét. A hetedik regény Amerikában most jelent meg, és a vámpírok gonosz mellékfajához tartozó, "bűnevő" Rhevenge-ről szól, aki a harmadik kötetben tűnt fel és szerepe egyre jelentősebbé vált. Mivel Ward a regényekben a fő karakteren kívül párhuzamosan mutatja be a testvériségbe nem (vagy még nem) tartozó mellékszereplők sorsát, építi azok karakterét, hogy az olvasót lassan jobban érdeklik, mint maga a főszál, így valószínűleg még jó pár izgalmas folytatásra számíthatunk.

Az akció - Jazz Parks és Joe Pitt

Nálunk a Bloody Good Books sorozatban jelent meg két olyan lehengerlően izgalmas vámpír regény, amelyek a romantikát félretéve az akciót állítják a középpontba, éppen ezért nem maradhatnak ki ebből az összeállításból.

Jennifer Rardin Harapnivaló (Onece Bitten Twice Shy) című vámpíros kémtörténete igazi felüdülés. Bár a történetben nyomokban felfedezhető Laurell K. Hamilton hatása, ez nem megy az eredetiség romására. A főszereplő, Jasmine Parks ugyanis CIA ügynök, pontosabban egy háromszáz éves vámpír CIA bérgyilkos asszisztense. Vayl, aki az egykori Románia területén élt és halt, azóta dolgozik a CIA-nak mióta kiszakadt vámpír klánjából, és bárki megmondhatja, a legjobb a szakmában. Jasmine túlélt egy rettenetes vámpírtámadást, amiben meghalt a vőlegénye és az egész osztaga, de ő maga egy földöntúli erő szolgálatába állva visszatért az életbe, hogy a természetfeletti gonosztevők réme legyen. Vayl a gyermekeit vesztette el, s a lelkieken túl közte és Jazmine között egy, a vámpír lelkét őrző gyűrű jelenti a metafizikai kapcsolatot. Ám a boldogság nem lehet teljes, a múlt közös jövőjük útjába áll. A különleges csapat kiegészül még pár furcsa figurával, mint például egy többszörösen reinkarnálódott, csini boszorkány, egy informatikus mindenből-mindent-megépítek típusú anyámasszony-katonája, egy humoros szívtipró, aki főhősnőnkre hajt, Jaz katona iker öccse és az elviselhetetlen, volt tengerészgyalogos apjuk. Jaz és Vayl között állandó a feszültség és bontakozik a szerelem, de hogy beteljesül-e valaha, azt nem volna ildomos itt elárulnom, mivel az angolul már hat folytatást megért sorozatból nálunk még csak az első rész jelent meg.

Ha a fordítás mellett dönt a kiadó, bizonyára nagy siker lesz itthon is a CIA természetfeletti bérgyilkosainak szövevényes története, ami nem nélkülözi sem a humort, sem a remek akciókat és ismerve a további részeket elmondható, hogy a kezdeti ötlet és lendület hat folytatás után sem veszít varázsából.

Végül pedig megemlíteném Charlie Huston, Félholtak - Joe Pitt Vámpírkrónikák 1. című regényét, ami azért is kiemelkedik a felsorolásból, mert férfi főszereplőjével inkább férfiaknak szól. Joe Pitt magánnyomozóként dolgozik. Maga is vámpír, méghozzá rendkívül erős és kegyetlen, ám társaival ellentétben nem áll be egyetlen klánba sem, magánzóként próbál túlélni. Manhattan szigetén veszélyes az éjszaka, egy rettentő zombi vírus terjed, és Joe elvállalja egy eltűnt kislány felkutatását és a zombik hordozójának kézre kerítését. Ez azonban elég nehéz, ha minden irányból vadásznak az emberre - illetve vámpírra -, valaki ellopja Joe vérkészleteit és az idő is fogy. A Joe Pitt könyv valóban kemény olvasmány, horror és az akció határán inkább a horror felé billen, kizárólag erős idegzetűeknek ajánlott! Persze a szerelem itt is megjelenik, de Joe számára a túlélés az első, szíve választottja ugyanis HIV fertőzött. A könyv folytatása nálunk még nem jelent meg, de az akció kedvelői számára a Fekete Tőr Testvériség első néhány könyve is hasonlóan izgalmas lehet.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2021 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei