2010. április 15.Szeifert Natália
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Csaplár Vilmos: Hitler lánya című könyve az AEGON-díj nyertese

Április 13-án jelentették be az AEGON Művészeti Díj idei nyertesét. 2010-ben Csaplár Vilmos: Hitler lánya című regénye kapta az elismerést, a vele járó hárommillió forintot és Major Janka kisplasztikáját. A Díjat az AEGON Magyarország Zrt. alapította, 2006-ban.

Az AEGON Művészeti Díjat mindig egy olyan előző évben megjelent könyvújdonságnak (és szerzőjének) ítélik oda, amelyet az öttagú szakma zsűri kiugró irodalmi teljesítménynek tart.

2006-ban, az első AEGON-díjat Spiró György vehette át, Fogság című regényéért. Később Rakovszky Zsuzsa, Térey János és Jónás Tamás voltak díjazottak.

Idén, a 2009-es megjelenésekből választották ki a győztes alkotást.

A jelöltek listája 10 műből állt:

1. Csaplár Vilmos: Hitler lánya (Kalligram)
2. Darvasi László: Virágzabálók (Magvető)
3. Kemény István: Kedves ismeretlen (Magvető)
4. Kovács András Ferenc: Sötét tus, néma tinta (Magvető)
5. Kukorelly Endre: Ezer és 3 (Kalligram)
6. Podmaniczky Szilárd: Szép Magyar Szótár (Podmaniczky Művészeti Alapítvány)
7. Schein Gábor: Egy angyal önéletrajzai (Jelenkor)
8. Tóth Krisztina: Magas labda (Magvető)
9. Vajda Miklós: Anyakép, amerikai keretben (Magvető)
10. Varga Mátyás: Hallásgyakorlatok (Magvető)

Április 13-án, az öttagú zsűri nevében Gács Anna kritikus jelentette be, hogy a díjat 2010-ben Csaplár Vilmos: Hitler lánya című regényének ítélték. Az díjátadóra ugyanezen a napon került sor. A könyvben kitalált és valóságos figurák, megtörtént, és fantázia-szülte történelmi események fonódnak össze, és alakulnak regénnyé.

Csaplár Vilmos 1947-ben született magyar író. 1966-1967-ben az ELTE jogi karán tanult. Két évig szerkesztette a Jelenlét című egyetemi folyóiratot, később Az Új Tükör folyóirat irodalmi rovatának szerkesztője volt. 2003-ban a Szépírók Társasága elnökévé választották, s a tisztségét 2009-ben megújították.

Korábbi regényei:

Két nap, amikor összevesztünk, vagyis a történetírás nehézségei, Magvető könyvkiadó, Budapest, (1972).[1]
A királylány szivacskabátja, Magvető könyvkiadó, Budapest, (1974).[2]
Egy látkép története, Magvető könyvkiadó, Budapest, (1986).
Pénzt, de sokat!, Hanga Kiadó, Budapest, (1987), tényregény.
Pénzt, de sokat!, COLORPLAST Kiadó, Budapest, (1988), tényregény.
Kurva vagyok, Pannon kiadó, Budapest, (1989), tényregény.
Momi lába, Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest, (1993),
Gyermekkor, földi körülmények között, Ferenczy Könyvkiadó, Budapest, (1994).
Zsidó vagyok, Magyarországon, Pannon Kiadó, (1990), tényregény.
Igazságos Kádár János, Budapest, (2001).
Vadregény, (2003).

Nevéhez fűződik még számos elbeszélés-kötet, film-forgatókönyv (pl: Kutya éji dala - 1983) is. Részesült többek között József Attila-, Füst Milán-, és Balázs Béla-díjakban, s birtokosa a Magyar Köztársaság Babérkoszorújának (2005).

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2022 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei