2012. március 19.Frei Gabriella
megosztás Facebook-on megosztás IWIW-en megosztás Twitter-en megosztás Google-on RSS csatorna
 

Szakmai szervezetek írtak a Nefmi-nek a József Attila-díj ügyében

Nyolc magyar írószervezet tette közzé Réthelyi Miklóshoz és Szőcs Gézához szóló nyílt levelét, amelyben tiltakoznak az idei József Attila-díj odaítélésének módja ellen. Mint a szerzők hangsúlyozzák, nem az elismerésben részesült kollégák teljesítményét vonják kétségbe, csupán autonómiájukat érzik veszélyben.

A rangos kitüntetés körül 2011-ben kezdődtek a gondok, amikor a minisztérium arra kérte a jelölésre hivatottakat, hogy korábbi tizenhárom helyett huszonhat személyt nevezzenek meg, akik közül a tárca választja majd ki a díjazottakat. Ez az eljárás azt jelentette, hogy már nem teljes mértékben a szakmáé a döntés, amit a kurátorok elutasítottak, és a szokásos számú jelölést nyújtották be. Ennek ellenére megkapták az elismerést olyanok is, akik nem szerepeltek tizenhármas listán, négy alkotót ugyanis "kicserélt" a minisztérium.

Az érintettek - mint levelükben is említik - a lépésre reagálva megpróbáltak javaslatokat benyújtani, és párbeszédet kezdeményezni egy jövőbeli kompromisszum létrejötte érdekében, ez azonban eredménytelen volt, és idén ismételten huszonhárom nevet kellett volna prezentálniuk. Ezt újra megtagadták, a tizenhárom jelöltből azonban 2012-ben már hatot változtattak meg, ami komoly tiltakozást váltott ki az irodalmárok körében.

A Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek és Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárnk szóló nyilvános üzenetet az Erdélyi Magyar Írók Ligája, Fiatal Írók Szövetsége, Írók Szakszervezete , József Attila Kör, MAOE - Irodalmi tagozat, Magyar Írószövetség, Magyar Műfordítók Egyesülete és a Szépírók Társasága írta alá. Céljuk ezzel az, hogy párbezéd alakuljon ki a kérdésben, hiszen továbbra is meggyőződésük, hogy "a József Attila-díj rangját a két fél világos feladatmegosztása garantálja, hiszen tekintélyét eddig is a szakmai kuratórium döntési joga és az állam adományozó szerepe biztosította".

Szőcs Géza korábban a felháborodott reakciókra azt válaszolta, hogy ő csupán a tíz évvel ezelőtt bevett gyakorlatot folytatta, ami Hiller István idején változott meg oly módon, hogy az írók továbbra is egy huszonhat névből álló listát véglegesítettek, a minisztérium pedig automatikusan átvette innen az első tizenhárom nevet. Az államtitkár nyilatkozata szerint ez utóbbi módszer tárcát "bólogatójánossá" fokozza le, ezért tért vissza a régen alkalmazott eljáráshoz. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az általa választott nevek is arról a listáról származtak, amelyen az írószervezetek jelöltjei szerepeltek, de még nem rangsorolva.

A József Attila-díjat idén Báger Gusztáv költő, Bálint Péter író, Böszörményi Zoltán író, költő; Iancu Laura költő, Kenéz Ferenc költő, Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, Kiss Judit Ágnes költő, Krusovszky Dénes költő, Németh Zoltán költő, irodalomtörténész, Payer Imre költő, Széky János műfordító, Szilasi László irodalomtörténész, esszéista és Végh Attila költő, esszéíró vehette át.

Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:

név

szöveg (maximum 1000 karakter)

kérjük, írja be a 2022 utáni évszámot (spam védelem)

Reklám
Közösség
Legújabb hozzászólások
A rovat új és régi cikkei