Szexis és elnyűhetetlen - Az örökéletű farmer a Néprajzi Múzeumban
Marlon Brando testére állítólag azért tapadt a farmer olyan ellenállhatatlanul szexisen "A vad" című mozi motoros bandavezérének szerepében, mert a színész a felvételek előtt egy kád meleg vízben múlatta az időt, az ominózus ruhadarabot "magán felejtve".
Valószínűleg a földi halandók túlnyomó többsége nem teszi ki ilyen tortúrának magát, de arról azért nagyjából mindenkinek van elképzelése, hogy milyen típusú fazon áll jól neki, melyikben feszíthet igazán imponálóan.
Az eredetileg a kaliforniai aranyásóknak, majd cowboyoknak készített praktikus viselet, a farmer világhódító útja köztudottan Levi Strauss méteráru kereskedő San Fransisco-i boltjából indult, ahol Mr. Strauss a genovai halászok durva szövésű munkaruháinak anyagát továbbfejlesztve, s azokat kék színűre varázsolva alkotta meg a legendás ruhadarabot, az összetevők jellemzőinek szójátékából pedig magát az elnevezést, a "blue jeans"-t.A "mű"-re Jacob Davis szabómester rakta fel a koronát 1872-ben, aki a tartósság érdekében a zsebeket szegecsekkel rögzítette. A remek ötlet szabadalmat nyert, s mint az amerikai prérik feltartóztathatatlan, vad bikája, úgy söpört végig a farmer-őrület a Föld nevű bolygón, országhatárokra és ideológiákra fittyet hányva.
Míg a 60-as, 70-es években nyugaton a szabadság és fiatalság szimbólumává léptették elő, addig a keleti blokkban, s köztük kis hazánkban is, mint az imperializmus egyik jelképe, szigorú illegalitásba vonulva kényszerült élni, alacsony számszerűsíthetőségű, huligánnak titulált fiatal birtokában. Az 1978-as esztendő aztán meghozta számára a várva-várt pillanatot, mikoris a "Lenfonó és Szövőipari Vállalat" büszkeségeként, "Trapper" névre keresztelve, jobban mondva, anyakönyveztetve - igaz, hogy megkérdőjelezhető minőségben, de - végre legálisan is vásárolhatóvá és viselhetővé vált. A koptatott, márványos, a szivárvány valamennyi színében vibráló, kristályokkal vagy gyöngyökkel kirakott, hímzett, fűzött, csíkos, kockás vagy éppen a már gyárilag szinte ronggyá szaggatott típusú modellek után azt hittük, hogy ennél többet nem lehet kihozni belőle…
Aztán 2007-ben napvilágot látott egy bizonyos "zöld címkés". Bio farmernek hívják, állítólag száz százalékban bio pamutból áll, a szegecseit és gombjait pedig kókuszdióhéjra cserélte.
Egy szó, mint száz: az immár klasszikusnak számító ruhadarabról minden elmondható -egy feltűrt farmerszárnyira a plágium bűnétől bátran kijelenthetjük: "Öregszik, de azért még törekszik!", illetve: "Van, volt és lesz!"A pápai Kékfestő Múzeum vendégtárlata, "Az örökéletű farmer" címmel mutatja be eme praktikus ruhadarab diadalútjának állomásait és megunhatatlan sokféleségét, egészen március 16-ig, a budapesti Néprajzi Múzeumban.
(Képek: Néprajzi Múzeum)
Kiállítás helyszíne: Néprajzi Múzeum, Budapest, V. kerület, Kossuth L. tér 12.
Telefon: 473-2442
Web: www.neprajz.hu
Nyitva tartás: keddtől-vasárnapig, 10-18 óráig, hétfő: szünnap
Jegyár: 800.-Ft, Magyar Turizmus kártyával rendelkezők részére: 350.-Ft
Mi a véleménye a témáról? Kérjük, írja meg:
Csatlakozott:
2008-01-23
Írt kommentek:
18 db
Persze James Dean-nek se véletlen lett a "védjegye" az a bizonyos kopott farmer meg a piros ing.
Csatlakozott:
2008-01-13
Írt kommentek:
10 db
Csatlakozott:
2008-01-23
Írt kommentek:
18 db